A vályogházas építkezés régi módszer. A magyar falvakban még ma is állnak a XX. század elején felhúzott épületek és a világ más tájain, például az arab kultúrában sem ismeretlen: ezt a hagyományt fejlesztette tovább a nyolcvanas években Nader Khalili iráni származású amerikai építész. Halála óta a szupervályog-technológiát az általa alapított Föld, Művészet és Építészet Kaliforniai Intézete (Cal-Earth) terjeszti és oktatja, Magyarországra pedig dr. Kovács Mónika Erika jóvoltából jutott el, aki többekkel együtt létrehozta a Cal-Earth hazai partnerét, a Szupervályog Magyarország Munkacsoportot.

Dómok és kupolák

– Khalili négy „védelmi vonallal” egészítette ki a hagyományos vályogépítést, az így a tartósabbá vált épületek ellenállnak a környezeti katasztrófáknak, árvíznek, földrengésnek, szélviharnak és tűzvésznek is – meséli Kovács Mónika. Eszerint az agyagtartalmú földet hosszú és erős polipropilén tömlőkbe, azaz zsákokba töltik „hurkaszerűen” – ezt a folyamatot instant falgenerátornak is nevezik –, illetve a földhöz igény szerint stabilizáló anyagot is kevernek kötőanyagként. A lég- és vízáteresztő zsák megtartja a földet, miközben az kiszárad és a stabilizálószer hatására megköt. A „hurkák” közé pedig szögesdrót is kerül az elmozdulás megakadályozása és a szakítószilárdság növelése érdekében. Így a fal nagy szilárdságú, masszív, vízálló szerkezetté alakul.

A módszer további előnye, hogy ívelt falak, boltozatok, kupolák is kialakíthatóak vele, amelyek statikailag olyan erős szerkezetek, hogy külön tartógerendák vagy födém nélkül is felépülhet a ház. A Cal-Earth alapmodellje, az Öko-Dóm például egy körülbelül negyven négyzetméteres épület, amely egy nagykupolás középső részből, és ahhoz sziromszerűen csatlakozó négy, kiskupolás helyiségből áll.

– Az ÉMI-nél, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.-nál is bevizsgáltattunk több mintát: a kötőanyag, a zsák és a döngölés miatt a tízszázalékos stabilizálású zsákos mintadarab olyan kemény volt, mint a kő – érzékelteti a szupervályog szilárdságát Fekete Zoltán, a munkacsoport egyik tagja. Kaliforniában terhelhetőségre vonatkozó teszteket is végeztek, földrengést, szelet szimulálva, és a szupervályog-technológia kétszáz százalékra teljesítette az 1991-es Egységes Építési Szabályzati Előírásokat. Az ilyen típusú építkezés ráadásul elég gyors: négy-hat hét alatt elkészül a szerkezetkész állapot, utána a falaknak pihennie, száradnia kell, ezután pedig jöhet a gépészeti és a többi, külső-belső befejező munka.

– Minél nagyobb egy épület, relatíve annál olcsóbb. Engedélyeztetéssel, közművesítve, kulcsrakészen a négyzetméterár akár 90 ezer forint is lehet – vázolja a költségeket Fekete Zoltán. – További komoly összegeket spórolhat meg a család vagy a közösség, ha saját kezűleg is besegít az építésbe, hiszen a technológia alapjait szakmai háttér nélkül is bárki megtanulhatja a munkacsoportnál. Így aránylag könnyen, olcsón és gyorsan lehet a természettel harmóniában lévő lakókörnyezetet létrehozni, elkerülve a nagy energiabevitelű anyagok és a költséges gépek használatát. Az így épült házak emellett egészségesek és a mai kornak is megfelelően komfortosak, nagyon alacsony fenntartási költségekkel: nyáron jó hűvösek, télen pedig eleve melegebbek. Mivel a tető is szabadon válaszható, meg lehet tartani a jellegzetes gótikus kupola alakját, de sokkal ajánlottabb a kiváló hőtartó képességű szupervályog és a tökéletes hőszigetelésű nádtető párosítása, amivel szintén feléleszthetőek a régi építészeti hagyományok.

Készül a protokoll

A hazai munkacsoport 2010-ben alakult, az első év pedig a bevezetéssel és a kapcsolatépítéssel telt el. Próbaképpen építettek Bócsán egy kétkupolás fürdőházat, illetve tavaly nyáron a gárdonyi ökostrandon egy többszintes homokozó-komplexumot és kerti pihenőt. Kidolgozták a technológia hazai oktatását, és igyekeztek a szupervályogmódszert megismertetni az emberekkel. Jelenleg az építészeti protokoll, a tervdokumentáció összeállításán dolgoznak, ami tartalmazza az alkalmazható technikai, műszaki, építészeti, statikai, energetikai és gépészeti elemeket: a megrendelő és az építész ezekből választhatja ki az igényeknek megfelelő összeállítást.

Amikor ez szóba került, felvetettük: mit szól a másik oldal, a szorosan vett szakma a szupervályoghoz?

– A viszonyulás emberfüggő, aki nyitott az új, a megszokottól eltérő dolgokra, pozitívan áll hozzánk – meséli Kovács Mónika. – A jövőben szeretnénk akkreditáltatni a képzéseket, illetve tananyaggá tenni a felsőoktatásban.

– A szakma ökologikus építészettel foglalkozó része évek óta lobbizik azért, hogy a vályogépítészetnek is legyen minősítési rendszere – mondja dr. Lányi Erzsébet, a Budapesti Műszaki Egyetem Épület-szerkezettani Tanszékének adjunktusa. – 2011 elején a Belügyminisztérium kiadott egy állásfoglalást, miszerint ha a felelős tervező-kivitelező felelősséget vállal a munkáért és nagyon pontos specifikációt ad hozzá, illetve a vályogot az építés helyén termelik ki, akkor „minősített termékként” szóba jöhet a vályog is. De bízom benne, hogy előbb-utóbb létrejön a konkrét minősítési rendszer is – mondja a szakember, aki hozzáteszi, Új-Mexikóban ő nemcsak ehhez hasonló, íves kialakítású családi házakkal találkozott, hanem középületekkel is. Úgy véli, épületfunkciótól és környezettől függően elfogadható, hogy akár itthon is teret kapjanak ezek a formák.

Az adjunktus szerint az 1970-es évek energiaválsága idején indult útjára az ökoépítészet, de itthon csak három-négy évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, amikor az energiaellátás jövőbeli bizonytalanságáról szóló hírek nagy nyilvánosságot kaptak. Mint mondta: manapság mindenki ért a témához, de mindenki mást ért alatta, és sajnos ez az építészekre is vonatkozik, akik sokszor nem érzik át a módszerek összetettségét.

– A bevált formavilággal dolgoznak, és azt várják, hogy mi hozzátegyük ehhez az ökomegoldásokat. Egy „szögletes” üvegpalotát azonban meglehetősen nehéz vályogból építeni – érzékelteti a nézetkülönbséget. – Idő kell hozzá, hogy megváltozzon a szemlélet. A vályogot a szakma nagy része ma még a szegények építőanyagának tartja. Pedig előfordulhat, hogy élethelyzetünk megváltozása kikényszeríti majd a szemlélet átalakulását. Az ökológikus építészet nemcsak környezettudatos filozófiát és életmódot, nemcsak újszerű anyaghasználatot és technológiát jelent, hanem egy új civilizációs modellt is.

Élénkíteni a falut

A munkacsoport tagjai hangsúlyozzák, a szupervályog legnagyobb előnye, hogy rendkívül sok, úgynevezett primer energia spórolható meg vele, ami az építőanyag-előállítás, a szállítás és a gépek használata során keletkezik. Fekete Zoltán szerint kellő odafigyeléssel a tereprendezéskor pincékből, medencékből kiásott föld fedezi az anyagszükségletet, és a kívánt épület mellett kialakítható gyakorlatilag az összes szükséges kerti építmény is, a kerítéstől kezdve a támfalon át a vízelvezetőkig, a garázsig és a borospincéig. Mint mondta, ebben a technológiában szinte nincs is olyan, hogy építési hulladék, maximum zsákdarabok maradhatnak a befejezéskor.

Éppen ez a rengeteg előny és a környezetbe való illeszkedés fogta meg az egyik hazai falu, Mátraverebély polgármesterét is. Az építész végzettségű Seres Mária kereste meg a munkacsoportot, mert nagy fantáziát lát a szupervályog-technológia alkalmazásában. A falut ilyen íves építményekkel szeretné „kicsinosítani”, azaz buszmegállóval, zarándokhellyel, paddal vagy akár lakóházzal.

Sági Ferenc