Telkiben hat éve gyökeresen új alapokra helyezték a szennyvíztisztítást. Gyökeresen, abban az értelemben is, hogy visszatértek az ősi idők természetes módszeréhez, amikor növények gyökérzetén áteresztve szűrték ki a szennyeződéseket.

Az Organica Zrt. által épített, élőgépnek is nevezett tisztítótelep kívülről inkább egy pálmaháznak látszik, amelyben negyven egzotikus növény idézi a trópusok hangulatát. Valójában azonban a természetes alkotóelemekhez a mélyben mesterséges bomlásgerjesztők, és számítógépes vezérlés biztosítják a minden eddiginél nagyobb hatásfokú víztisztítást.

A berendezés, a szennyezettségtől függően, mindössze 4-15 óra alatt képes megtisztítani a nyolcezres település szennyvizét – hagyományos technológiával ugyanehhez lényegesen hosszabb idő, egyes esetekben közel egy hét kellene.

Kulcsszerepben a gyökérzet

Az élőgépes technika ma már világszabadalom, azon kevés magyar fejlesztések egyike, amelynek esélye van a nemzetközi elismerésre. Az Organica Zrt. elnöke, Kenyeres István 1998-ban próbálta hazánkban is meghonosítani az Amerikából származó ötletet: mesterséges élő ökoszisztémákkal kiváltani a szennyvíztisztítás évszázados módszerét. Néhány éven belül azonban kiderült, hogy az amerikai módszer kidolgozatlan, vagyis nem tökéletes hatásfokú. A biotechnológus végzettségű szakember azonban – akit a kilencvenes években már kellően szívóssá tett a szovjet laktanyák kármentesítése – kitartó munkával továbbfejlesztette az alapötletet, s a család, majd környezetvédelmi alapok pénzét felhasználva olyan szisztémát épített fel, amely iránt már Európa számos országában, Kínában, Indiában, sőt a technológia bölcsőjének számító Egyesült Államokban is érdeklődnek.

– Egyfajta koncentrált természetet építettünk fel, amely a lehető legkisebb helyen, a legminimálisabb költséggel képes tisztítani nagyobb települések szennyvizét is. A rendszerben több ezer faj, baktériumok, kagylók, csigák és növények dolgoznak együtt, amelyeket hosszas kísérletezéssel válogattunk ki – magyarázza a cégalapító.

A nagyobb hatékonyságra törekedve azonban számos mesterséges elemmel is kiegészítették a rendszert. Mivel a szennyvíztisztítás szempontjából a növényeknek tulajdonképpen csak a gyökérzete hasznos, polipropilén szálakkal hosszabbították meg több méter hosszúságúra a vízbe süllyedő részeket. E mesterséges gyökérzettel így megsokszorozták azt a felületet, ahol meg tudnak kapaszkodni a szennyezőanyagokkal táplálkozó baktériumok.

A szennyvizet több ilyen, természetes és mesterséges gyökérzettel töltött tartályon engedik keresztül, mindegyik más és más szennyeződésekre különösen fogékony. Ahogy Kenyeres István mondja: egyik tartály az édesszájú baktériumoké, a másik a húsevőké és így tovább.

A tartályokban egyúttal komplett táplálékláncokat próbálnak kifejleszteni. Olyan magasabb rendű élőlényeket is betelepítettek tehát, amelyek felfalják a szennyeződéseket felfaló baktériumokat vagy azok hulladéktermékeit. A cél az, hogy a folyamat végén tiszta vizet nyerjenek úgy, hogy minimalizálják a fennmaradó iszap mennyiségét. Utóbbi jelenleg harmadannyi, mint a hagyományos tisztítási módszerek esetében, de hosszú távon az Organica Zrt. teljesen iszapmentes szennyvízkezelésre törekszik.

– A biotechnológia, a nanotechnológia, az informatika kombinálásával intelligens rendszereket építünk, amelyek képesek önmaguk fejlesztésére is – magyarázza a cégvezető.

Merthogy a rendszerben a számítógépes vezérlés és az érzékelők is szerepet kaptak, amelyek a szennyvíz állapotától függően egy-egy tartályba többször bevezetik, vagy épp egyes tartályokból elterelik az áramoltatott folyadékot. Az emiatt „élőgépnek” keresztelt rendszer olcsóbbá, koncentráltabbá, gyorsabbá és főleg a környezettel harmonizálóvá teszi a szennyvíztisztítás folyamatát.

Halak a szennyvízben

Telkiben, a hegyre kapaszkodó kisváros legmélyebb pontján senki nem mondaná meg a 20×20 méteres üvegházról, hogy benne működik a szennyvíztisztító telep. Az épületbe lépve pálmák, nádasok és egyéb trópusi helyeken szokásos növények fogadják a látogatót. Rögtön a bejáratnál egy kisebb tóban méretes aranyhalak úszkálnak – hatásos első impulzus annak ismeretében, hogy természetesen ez a víz is a szennyvíztisztítás végterméke.

– Itt folyik be a szennyvíz, naponta úgy 800 köbméter, amelyből első feladatunk a nitrogén kivonása – mutat a bugyborékoló barna trutymóra Varga Péter, a társaság egyik kutatásvezetője. A szakember egyébként egy évvel ezelőttig Amerikában élt, kinti magyar szülők gyermekeként, de az élőgép-rendszerben akkora lehetőséget látott, hogy átköltözött Magyarországra. Nincs egyedül, mellette immár igazi nemzetközi csapat, orosz, mexikói, indiai szakemberek is segítik az Organica Zrt. fejlesztéseit.

A rendszer elején nagy koncentrációjú szennyezés kivonására alkalmas organizmusok vannak, aztán ahogy újabb és újabb konténereken halad át a víz, következnek a specializáltabb baktériumok.

Bentről jól látszik, hogy mennyire mélységben terjeszkedik az „élőgép”. A növények az üvegházban elhelyezett fémtartályok legfölső szintjén díszelegnek, alattuk azonban több méter mélyen, a mesterséges gyökérzet segítségével zajlanak a biológiai folyamatok. Néhány konténerrel odébb pedig Varga Péter már-már tiszta vízzel telt műanyag kancsót nyújt felénk. Ez az a víz, amit a tisztítási folyamat végén a folyóba engednek. A jelenleg még megmaradó, magas koncentrációjú iszapot hetente-kéthetente biogázfejlesztőbe viszik – biomassza-erőműben akár elektromos energia termelésére is alkalmas lenne.

Telki annyiban nagyobb a többi Organica-telepnél, hogy itt helyezték el a cég kutatóközpontját is. A szomszédos épületben, kisebb-nagyobb tartályokban az „üvegházban” látottnál is többfajta egzotikus növény harsog, pompázik vagy éppen félig elszáradva szenved – attól függően, hogy kedvezően vagy kedvezőtlenül hatnak rá a szennyvíztisztítással kapcsolatos feladatok.

Annak köszönhetően, hogy a teleptől mindössze 200 méterre van a telki magánkórház, az Organica Zrt. most már speciális feladatokra: az ösztrogén, a gyógyszer, a koffeinmaradványok eltüntetésére próbálja megtalálni a legmegfelelőbb biológiai folyamatokat.

– Ez a közeljövő kihívása – mondja Varga Péter. – Rövidesen a nagyvilágban ezekre is szigorú határértékeket vezetnek majd be, és egy sor tisztítótelep, ami ma elfogadhatónak minősül, nem fog megfelelni az előírásoknak.

A fejlesztőcsapat eredményeit egyébként példázza, hogy ma már a szakember szerint feleakkora területen megépíthető lenne az amúgy is apró Telki komplexum. S a cég május végén nyert közbeszerzési tendert egy igazi megaberuházáshoz: az élőgépes tisztítás a Dél-Pesti szennyvíztisztítóban is szerephez jut. Ez a telki komplexumhoz képest százszoros kihívást: napi 80 ezer köbméter szennyvíz megtisztítását jelenti.

Százéves technológia

– A víztisztítás reformja a mostani időszak legnagyobb kihívása – mondja Kenyeres István. – A szennyvízkezelés technológiáját egy év híján épp száz éve alapozták meg, s a nagyvilágban létező tisztítók 95 százaléka ma is ezen az elven működik. A feladat az, hogy a nagy büdös központi tisztítókból szétszórt, kisebb telepekre helyezzük át a folyamatot. Ennek megfelelően a következő évtized beruházási szükségleteiben a vízzel kapcsolatos építkezések messze felülmúlják az elektromos vagy épp telekommunikációs fejlesztéseket. Egyébként az elektromos erőművek terén hasonló dekoncentrációs folyamat zajlik a világban. A szennyvíztisztító-beruházásokat pedig különösen fontossá teszi, hogy a víz az emberiség egyik legszűkösebb alapanyaga. Bár látszólag bőséggel rendelkezésünkre áll, valójában a Föld vízkészletének mindössze 2 százaléka édesvíz, és ennek nagyobb része is a sarkkörök jéghegyeibe van beágyazva.

Az Organica Zrt. következő víziója az, hogy a lakosság számára is nyitottá tegyék a „pálmaházakat”. A városi környezetben élők kijöhessenek ide kicsit pihenni, ücsörögni, élvezni a szokatlan, dzsungelre emlékeztető környezetet. Ez a szennyvíztisztító ugyanis hagyományos társaival ellentétben nem büdös, hanem épp kellemes illatú a növények burjánzása miatt. Ahogy Kenyeres István mondja: olyan új szemléleten, közösségi városi tereket építenek, amik a szennyvíztisztítás teljesen új, emberközeli modelljét valósítják meg.

Kárász Andor