Jelenlegi hely

George Soros hálója, 5. rész

1. A Soros György által finanszírozott Transparency International már 2010-ben meg akarta puccsolni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének kinevezését;

2. Bár Juhász Miklós megbuktatása csupán egy sikertelen kísérlet maradt, azóta is folyamatosan ott ólálkodik a Transparency a milliárdos ügyekben döntő „gazdasági igazságszolgátató” csúcsszerv környékén, miközben a GVH rendszeresen képviselteti magát a Transparency konferenciáin.

3. A Transparency International fókuszában nemcsak a GVH állhat, szeptemberben a területért felelős bíráknak tartanak konferenciát. A tervek szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) is delegál előadót. Indul a bírák versenyjogi „érzékenyítése”! A TI honlapjáról azt is megtudhatjuk, hogy milyen az ideális bíró.

4. Az ügyvédség sem marad intakt – újabb Soros-szervezet lepleződött le a Magyar Helsinki Bizottság mellett „szakmai partnerként”. Mindeközben a teljesen független Budapesti Ügyvédi Kamara „egész oldalas reklámot” szentel a Transparencynek, ismét nyíltan támadva a kormányzatot.

I. A GVH elnökének tűrnie kell…

A Magyar Távirati Iroda egyik 2010 augusztusában kelt közleménye szerint másodfokon is pert vesztett Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Transparency International (TI) Magyarországgal szemben. A szervezet első embere akkor jó hírnevének megsértése miatt perelte be a TI-t, eredménytelenül.

A közleményben foglaltak szerint a TI Magyarország 2010 augusztusában – Juhász Miklós kinevezése előtt – nyílt levélben hívta fel a miniszterelnök és a köztársasági elnök figyelmét arra, hogy a "Gazdasági Versenyhivatal elnöki posztjára jelölt személyt, illetve azt a céget, amelynek felügyelő bizottsága elnökeként a cég jogszerű működésének ellenőrzéséért a jelölt felelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete olyan ügylet miatt marasztalta el, amelynek során bennfentes információval élt vissza". A TI Magyarország továbbá figyelmeztetett arra, hogy "az ilyen típusú tranzakcióban részt vevő vezető szakember hitelessége a tisztességes piaci verseny kikényszerítéséért felelős Gazdasági Versenyhivatal élén megkérdőjelezhető".

Mint az MTI közlemény alapján a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében kimondta, a TI Magyarország nyílt levelében nem állított valótlan tényeket, és közleménye, melyben felidézte, hogy a versenyhatóság elnöki pozíciójára jelölt személy bennfentes információkkal rendelkezett, bennfentes személynek minősült, és a saját maga részére közvetítőn keresztül üzletet bonyolított le, nem sérti Juhász Miklós személyiségi jogait. "A GVH elnökének pedig tűrnie kell, hogy a TI Magyarország ezzel kapcsolatban aggályát fejezze ki" – rögzítették az átláthatóság bajnokai.

II. A GVH és a Trancparency szoros szakmai kapcsolata

Ha bárki azt gondolná, hogy ezt követően végleg elmérgesedett a GVH és TI viszonya, az súlyosan téved.

2012. április 26. napján a Trancparency egy esemény házigazdája volt, amely az Átláthatóság és nyilvánosság az önkormányzati közbeszerzésekben c. konferencia és workshop címet viselte. A szimpózium egyfajta mottójaként a TI előadta, hogy mint „korrupcióellenes nemzetközi szervezet” különös figyelemmel kíséri a közbeszerzéseket érintő jogszabályi változásokat és az elmúlt időszakban szakmai javaslatokkal, jogszabálytervezetek véleményezésével, nemzetközi legjobb gyakorlatok bemutatásával és a civil kontroll aktív részvételével kívánta elősegíteni a közbeszerzések szabályozási rendszerének és a hazai közbeszerzési kultúrának a fejlesztését.

Az előadók között pedig olyan prominenseket találunk, mint Dr. Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság akkori elnöke, továbbá a Közbeszerzési Hatóság több munkatársa.

Közbeszerzési Hatóság
A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.


És bár a fentiek alapján meglepőnek tűnhet, a Versenyhivatal is képviseltette magát, a szervezetet Dr. Számadó Tamás, a Gazdasági Versenyhivatal Jogi Irodájának irodavezetője képviselte. Dr. Számadó jelenleg is aktív tagja a GVH Bírósági Képviseleti Irodájának.

Megjegyzendő, hogy a TI ajánlások kidolgozását és magát az eseményt a budapesti Amerikai Nagykövetség, a Visegrádi Alap, illetve az Európai Unió "Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem" programja finanszírozták.

Időrendben haladva, 2012. decemberében a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalást bocsátott ki, amelyben rögzítette, hogy vállalkozások kétharmada az erősebb gazdasági versenyt pártolja ugyan, de azt már a legtöbben nem tudják, milyen versenyjogi szabályoknak kell megfelelniük. A GVH által készíttetett átfogó kutatást „kiegészítette a Transparency International által készített kis mintás, nem reprezentatív felmérés, ami már kifejezetten a versenyjogi megfelelés elméleti és gyakorlati kérdéseire fókuszált.”

Adódik a kérdés, hogy miért a Transparency került említésre a GVH vonatkozó dokumentumában? Nos a válasz egyszerű, ennek a bizonyos „kismintás” felmérésnek ugyanis nem akárki volt az egyik támogatója - a TI a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának „szakmai és anyagi támogatása mellett” 2012. augusztus 1. és 2012. október 1. között folytatott „empirikus kutatás” eredményeit foglalta össze az érintett dokumentumban. A kutakodás keretében egyébként a Tranparency hazai kis és közepes vállalkozásokra fókuszát, és arra kereste a választ, hogy milyen módszereket („legjobb gyakorlatokat”) alkalmaznak a hazai KKV-k annak érdekében, hogy „a piaci tevékenységükkel kapcsolatos versenyjogi kockázatokat csökkentsék”.

A versenyjogi kockázat ugyebár az un. korrupció, amely a Trancparency szerint egyértelmű növekedést mutat a 2010 utáni Magyarországon. A Soros által pénzelt szervezet vonatkozó mondanivalójának szakmai hitelességét ugyanakkor erőteljesen megkérdőjelezi a TI időközben tapasztalható erőteljes és gátlásoktól mentes kormánykritikája. Ennek egyik csúcspontjaként 2017. májusában Ligeti Miklós a Trancparency jogi igazgatója – kizárólag persze a szakmai függetlenség jegyében – előadta, hogy a 2010 óta felfutó új arisztokrácia (!) és a hozzájuk kötődő cégek könnyedén belesimultak a (…) közbeszerzések eleve átláthatatlan és kartellgyanús világába. Ligeti szerint az általuk feltárt esetekben a kartellgyanú a közpénzekért folyó versenyt is torzítja, ami egyszersmind bűncselekmény.

Még ennél is döbbenetesebb az a tény, hogy a Trancparency International Magyarország szerint hazánk 2016-ban, hét helyet zuhanva, a világ korrupciós rangsorának 57. helyére esett vissza. Bezzeg 2008-ban, amikor az OLAF jelentése szerint virágzott a 4-es metró kapcsán a valódi korrupció a 47. helyet foglaltuk el és ez 2009-re nem változott. (!)

És, ha már OLAF, 2016. október 27-én a Transparency International Magyarország az uniós korrupcióellenes szerv támogatásával nemzetközi konferenciát szervezett az „uniós alapokat érintő csalások kockázatának detektálásával, értékelésével és elemzésével kapcsolatos tapasztalatok kicserélésére az Európai Bizottság, az OLAF, Magyarország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Litvánia és Lettország képviselőinek közreműködésével.”

Az előadói névsor alapján az előző konferenciához képest azt is mondhatnánk, hogy némileg csökkenhetett a TI ázsiója a versenyjogi szegmensben, bár nyilvánvalóan árnyalja a képet, hogy ott virít a listán Dr. Füzesi Géza neve, aki a GVH „Felderítő Irodájának” a vezetőjeként került feltüntetésre.

Az érintett szakmainak nevezett fórum újabb lehetőséget biztosított a Transparency számára, hogy előadja kedvenc mantráját: a Soros-szervezet meggyőződése szerint „a korrupció elleni fellépés záloga az lenne, hogy a politika ne avatkozhassék be illetéktelenül az ügyészség és a bíróságok működésébe. Ennek a feltételei Magyarországon persze jelenleg nem teljes körűen adottak.”

III. Szervezd be a versenyjogi területen ítélkező bírákat…

Kérdés persze, hogy mit tekintünk beavatkozásnak? A Transparency International Magyarország idén szeptemberben konferenciát szervez a „versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési keresetekre vonatkozó uniós és hazai szabályozás és a joggyakorlat megismertetésére.” Hivatalosan a konferencia célja az, hogy „minél részletesebb tájékoztatást adjon a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv, valamint az annak a magyar jogrendbe történt átültetését megvalósító szabályokról.”

Az esemény érdekessége azonban, hogy arra bírókat és bírósági titkárokat invitál a Transparency, akik „versenyjogi ügyeket tárgyalnak, illetve akik ilyen ügyek elbírálásában közreműködnek.”

Az előirányzat szerint összesen 40 fő részvételére van lehetőség, és a biztonság kedvéért megjegyzik, hogy a részvételt a jelentkezés sorrendjében tudják biztosítani. 

A konferencia időpontja: 2017. szeptember 21-22.
A konferencia helyszíne a Budapesten található Hotel President szálloda.

A konferencia nyelve magyar nyelv lesz, az idegennyelvű előadások magyar nyelvre történő tolmácsolását biztosítják. A résztvevők utazási és szállásköltségeit fedezik. 

A konferencián résztvevők közül öt főnek lehetőséget tudnak biztosítani a projektet lezáró bukaresti konferencián történő részvételre. További három főnek pedig arra lesz lehetősége, hogy Luxemburgban tanulmányozzák az Európai Bíróság munkáját.

A konferencia apropójául szolgál, hogy a Transparency International Magyarország Alapítvány – többek között a Soros-féle Freedom House romániai szervezetével együttműködésben – az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának támogatásával projektet indított a versenyjogi, illetve gazdasági jogi ügyeket tárgyaló bírók és bírósági titkárok képzésére.

Újra itt tartunk tehát, indul a magyar bírák versenyjogi „érzékenyítése”.

Hogy izgalmas legyen a dolog, a TI szándékai szerint a szemináriumon résztvevő bírók és bírósági titkárok közül öt főnek lehetőséget fognak biztosítani a projektet lezáró bukaresti konferencián történő részvételre. További három fő pedig abban a megtiszteltetésben részesül, hogy Luxemburgban tanulmányozhatja az Európai Bíróság munkáját. (?)

A TI honlapján található információk szerint köszöntő beszédet az Országos Bírósági Hivatal, illetve a Gazdasági Versenyhivatal képviselője is fog tartani.

Előreláthatólag olyan szakmailag független előadók teszik tiszteletüket továbbá az eseményen, mint dr. Csorba Gergely a CEU oktatója és Gadó Gábor, aki 2006-tól az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkáraként tevékenykedett.

Megjegyzendő, hogy nem az első eset, hogy a Transparency a hazai bíróságok körül szaglászik, illetve sündörög. Az ún. Nemzeti Integritás Tanulmány, illetve Az igazságszolgáltatási rendszerek átláthatósága időközben a transparency.hu oldalról törölt dolgozatok a bírói kinevezések, a szignálás (ügyelosztás) és a felszámolási eljárások kapcsán beszélnek kiemelt korrupciós kockázatról.

A TI honlapját böngészve azt is megtudhatjuk, hogy milyenek a bírók általánosságban, továbbá, hogy mi tesz egy bírót korrupttá.

Az érintett irományból kiderül:

  • a bírók haszonmaximalizáló egyének. Ezt úgy érik el, hogy olyan értékeket keresnek számukra, amely végül a legmagasabb hasznossági szint eléréséhez segíti hozzá őket. Ezek a változók a következők: jövedelem, szabadidő, család, a munkával való elégedettség és az elismertség vagy hírnév;
  • a bíró döntése várhatóan nem lesz hatással a fizetésére, így emiatt nem kell aggódnia, amikor a „helyestől” eltérő ítéletet hoz külső befolyásolás hatására;
  • csak akkor lesz hajlandó a bíró egy korrupciós ajánlatot elfogadni, ha az ahhoz tartozó várható jövedelem magasabb hasznossággal bír, mint a normális tevékenységhez tartozó;
  • egy ideális bíró számára fontosabb az elismertség, a társadalmi státusz, mint a jövedelem, mégis a bírói bérek csökkenése a korrupció növekedéséhez vezet;
  •  egy korrupt bíró azon elmélkedik, hogy milyen szép autót tud venni a kenőpénzből, míg a lebukásra úgy tekint, hogy úgysem fog vele megtörténni.

IV. És persze az ügyvédség…

Természetesen az ügyvédi kar sem maradhatott ki a TI szakmai érdeklődési köréből. A Budapesti Ügyvédi Kamara 223. számú elektronikus hírlevelének tanúsága alapján a Transparency International "A korrupció-ellenes jogintézmények működése és fejlesztése Magyarországon" címmel 2013. február 22-én képzést tartott a Budapesti Ügyvédi Kamarában.

A képzés nyitva állt minden olyan ügyvéd és ügyvédjelölt számára, akik érdeklődtek a korrupcióellenes (jog)intézmények működése és fejlesztése iránt.

A kurzus során a Transparency International Magyarország jogi vezetője és ügyvéd-szakértői áttekintették a hazai jog legutóbbi fejleményeit, az elérhető jogorvoslati eszközöket, illetve a közérdekű igényérvényesítési perek rendszerét, illetve bemutatásra került a Transparency International Magyarország által működtetett korrupció-ellenes jogsegélyszolgálat is. A képzés térítésmentes volt a Magyar Ügyvédi Kamara tagjai számára. 

A Budapesti Ügyvédi Kamara emellett a TI Magyarország több akciójáról is beszámolt, így a legutóbbi korrupciós jelentéséről is. Ebből kiderült, hogy egyre nagyobb hazánkban a korrupció, ugyanakkor a júniusban előzetes letartóztatásba került MSZP- és DK-közeli Dr. Czeglédy Csaba ügyvéd valahogy nem fért fel a „sötét oldalra”. Helyette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal három munkatársának előzeteséről adott számot a BÜK, sőt „féktelen korrupciót” kiált a záhonyi határrendészeti kirendeltség kapcsán a lap, amelynek felelős kiadója Dr. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke.

Az eredeti írás a Tűzfalcsoport blogján jelent meg.

A sorozat korábbi részei: 1, 2, 3, 4.