Napjainkban az atomenergia jelentős szerepet tölt be a világ energiaszükségletének kielégítésében. Magyarországon a Paksi Atomerőmű biztonságosan, megbízhatóan és megfizethető áron állít elő villamos energiát.Az energiahordozókért folyamatos verseny zajlik világszinten, és hosszú távon növekszik az ellátásbiztonság sérülésének kockázata. Mindez az egyes energiahordozók esetében a kereslet-kínálat egyensúly felbomlásával fenyeget. Emellett jellemzően tovább szigorodnak az energia előállításával és felhasználásával szemben támasztott környezetvédelmi előírások, és drágul az energiahordozók kitermelése. Miközben globális szinten növekszik a villamos energia iránti igény, és továbbra is az energiaellátás biztosítása az elsődleges cél, előtérbe került a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás nélküli technológiák alkalmazása.

A világ minden régiójában ismerik és alkalmazzák az atomenergia felhasználásának előnyeit, mivel tiszta energiáról van szó. Bár a 2008-as gazdasági válság és a 2011-es fukushimai kettős természeti katasztrófa okozta baleset az atomerőmű-építési programok lassulását eredményezte, az atomenergetika alkalmazása hosszabb távon mégis növekszik. Az említett folyamatok mentén kibontakozó, a nukleáris biztonság növelésére irányuló figyelem új lendületet adott a nukleáris ipar számára. A fenntarthatóságot és a környezet védelmét szem előtt tartó, biztonságos radioaktívhulladék-kezeléssel összefüggő kötelezettségek ellátása is a nukleáris ipar egyik fontos fejlődési irányává vált.

A világon összesen 437 reaktor vesz részt az energiatermelésben, és jelenleg 15 országban összesen közel 70 rektor épül. A jelenleg épülő atomerőművek csaknem 60 százaléka Ázsiában található, Kína például a rohamosan növekvő energiaéhségének kielégítése érdekében 59 atomreaktor építését tervezi 2030-ig. Oroszország domináns szerepe ugyanakkor továbbra is megkérdőjelezhetetlen.

Az állami tulajdonú Roszatom a világ egyetlen olyan vállalkozása, amely az iparág minden szegmensét ki tudja szolgálni: az atomerőművek építése, finanszírozása, üzemeltetése és leszerelése mellett a kutatást-fejlesztést és a nukleáris üzemanyagciklus valamennyi lépését is beleértve (az urán bányászatától, a fűtőelem gyártásán át a kiégett üzemanyag kezeléséig és újrafeldolgozásáig).

A versenyképességi szempontok – vagyis a kedvező áramtermelési önköltség –, a megbízható energiaellátás igénye és a klímavédelmi célkitűzések erősítik az atomenergia pozícióit.


Hazai helyzet
Magyarországon jelenleg az importált villamos energia részaránya a teljes fogyasztás közel egyharmadát teszi ki, amely a jelenlegi nyári hőség időszakában a felhasználás növekedésével a teljes igénynek közel a felére emelkedett – mondta a Demokratának Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára.

A villamosenergia-behozatal aránya 1995 óta folyamatosan növekszik és 2008 óta csaknem megháromszorozódott. Európai szinten Magyarországnál csak Luxemburg és Litvánia szorul magasabb arányban importra, melynek nagy mértéke komoly ellátásbiztonsági kockázatokkal jár. Magyarország villamosenergia-szükségletének jelenleg 32 százalékát alapvetően cseh, lengyel és ukrán széntüzelésű erőművekből szerzi be, ami az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései mellett hosszú távon nem fenntartható.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) 2014. évi becslése alapján egy évtized alatt mintegy 5000 megawatt, tizenöt éven belül pedig körülbelül 7300 megawatt új erőművi kapacitás létesítése szükséges ahhoz, hogy biztonságosan kielégíthetőek legyenek a hazai villamosenergia-igények.

Azonban 2030-ig a jelenlegi erőműparkunknak csak a fele marad meg – figyelmeztet az államtitkár. A 7300 megawattból 3100-6500 megawattot tehetnek ki a nagyerőművek, és körülbelül 1600 mega­wattot a megújuló energiaforrások (biomassza, szél- és naperőművek). A kormány célja, hogy a környezetszennyező, kiöregedő erőműpark pótlásakor az import további növelése helyett új, hazai beruházásokat valósítsunk meg.

Atomenergia a hazai energiamixben
A 2011-ben elfogadott Nemzeti Energia­stratégia fő célja a hazai energiaellátás biztonságának, hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének garantálása, szem előtt tartva az energiapolitika és klímapolitika összhangjának megteremtését, a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szempontjait is. Azért az ellátásbiztonság megteremtése az elsődleges feladat, mert hazánkban hiány van a gazdaságosan kitermelhető energiahordozókból, és mert rendkívül magas az importált energiahordozók aránya, továbbá azok beszerzési útvonalai nem kellően diverzek, számuk növelendő.

A magyar gazdaság versenyképességének biztosításában az energiaszektor szerepe alapvető. A gazdasági szereplőknek a folyamatos fejlődéshez és versenyképességük erősítéséhez nagy biztonsággal és alacsony áron kell hozzájutniuk a szükséges energiához. Az energiapolitika célja ezért kettős. Egyrészt átlátható, megkülönböztetés­mentes feltételeket kíván teremteni a hazai szereplők számára, másrészt a társadalom és a gazdaság magas szintű szolgáltatásokkal való ellátását hivatott lehetővé tenni. A fenntarthatóság követelményének való megfelelés érdekében a hagyományos, üvegházhatású gázokat kibocsátó erőművek pótlása olyan megoldást igényel, amely alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett, ipari méretekben szavatolja hosszú távon a villamosenergia-ellátást. Ezen szempontoknak kiválóan megfelel az atomenergia alkalmazása.

A jelenlegi villamosenergia-piaci, globális és hazai termelési-fogyasztási tendenciákat figyelembe véve az energiastratégia hármas céljainak legmegfelelőbb energiamixét az Atom‒Szén‒Zöld forgatókönyv testesíti meg. Ennek egyik pillére az atomenergia hosszú távú alkalmazásának fenntartása. A szükséges új erőművi kapacitásokat olyan összetételben szükséges megépíteni, hogy az energiamix egyaránt megfeleljen az ellátásbiztonsági, a versenyképességi és a klímavédelmi célkitűzéseknek is. E célokat figyelembe véve a hazai villamosenergia-rendszerben szükséges új kapacitások fontos pillére lehet az új atomerőművi blokkok létesítése, amelyek a jelenleg üzemelőkhöz hasonlóan alaperőműként, biztonságosan, gazdaságosan, magas kihasználási óraszámmal üzemelhetnek.

Stratégiai szerepéből adódóan a szén alapú energiatermelés szinten tartása is indokolt, hiszen energiaellátási krízishelyzetben egyedül a széntartalékok mozgósíthatók gyorsan. A megújuló energiaforrások esetében pedig a hazai gazdaság teherbíró képességének, a rendszerszabályozhatóság és a technológiai fejlesztések függvényében a részarány növelésére kell törekedni, összhangban az uniós és egyéb nemzetközi vállalásainkkal.

Paks szerepe
A hazai bruttó villamosenergia-fogyasztás harmadát a Paksi Atomerőmű által megtermelt villamos energia fedezi. A Paksi Atomerőmű több évtizede működik alaperőműként – tehát folyamatosan, egyenletes terheléssel, magas évi kihasználási óraszám mellett termel villamos energiát. A megújuló energiaforrásokkal szemben az atomerőmű energiatermelését nem befolyásolják az időjárási viszonyok. Előnye továbbá, hogy alacsony áron termel villamos energiát és egységnyi villamos energia mennyiségre vetített üzemanyagköltsége alacsonyabb, mint a fosszilis erőműveké. Emellett az atomenergiának fontos szerepe van az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba való átmenetben is.

Magyarországnak az az érdeke, hogy az atomenergia jelenlegi részaránya hosszú távon is megmaradjon a villamosenergia-termelésben. Ennek érdekében a szükséges feladatok három területre irányulnak. A nukleáris kapacitás fenntartása egyrészt a Paksi Atomerőmű jelenleg működő blokkjainak üzemidő-hosszabbításával, másrészt új atomerőművi blokkok létesítésével valósítható meg.

– Kiemelt figyelmet fordítunk az atomerőmű működése során keletkező radioaktív hulladékok ideiglenes és végleges elhelyezésének biztosítására is – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az atomerőművi blokkok üzemidejének 30 évről 50 évre történő meghosszabbítása a nemzetközi példák, legjobb gyakorlatok figyelembevételével folyamatban van. Az első és második blokk üzemidő-hosszabbítására az Országos Atomenergia Hivatal már megadta az engedélyt, a harmadik és a negyedik blokk esetén az engedélykérelmek benyújtását követően, a 2016-ban, illetve 2017-ben várható döntés.

Emellett az Országgyűlés 2014-ben elfogadta a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényt. Ennek alapján a paksi telephelyen két új, VVER–1200 típusú atomerőművi blokk létesül, amelyek várhatóan 2025-ben és 2026-ban állnak üzembe. A tervezett üzemidejük 60 év.

Az atomenergia alkalmazása során fontos feladat a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag felelősségteljes és biztonságos kezelése és elhelyezése. Ennek érdekében és a nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve dolgozta ki a kormány a kiégett üzemanyagok- és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló nemzeti politikát, amelyet az Országgyűlés 2015 áprilisában fogadott el. A kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelése a vonatkozó nemzetközi ajánlásoknak, az európai uniós előírásoknak, továbbá a hazai szabályozás és hatósági rendszer eljárásainak is maradéktalanul megfelel.

Takó Szabolcs