Nekünk az iskola kincs

Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű térségének települései elunták a kérést és a panaszkodást, s úgy döntöttek, hogy országgyűlési képviselőjük vezetésével, határozott fellépéssel megszerzik a nekik járó, de eddig elérhetetlen fejlesztési forrásokat. Több száz milliárd forint a tét.

Magyarország délkeleti sarka Békés megye átlagához viszonyítva is szorult helyzetben van. Falusias térség ez, néhány egykor szebb napokat látott kisvárossal, mintegy 17 százalékos munkanélküliséggel, ami a tavalyi 6,2 százalékos országos középérték közel háromszorosa. Eközben hiányzik a szakképzett munkaerő, a kereslet és a kínálat között mély szakadék tátong.

A százezres lélekszámú dél-békési térségben egyetlen mozi sem működik, sőt vannak városok, ahol még játszótér sincs. Nem csoda, hogy évente nagyjából 2000 fővel csökken az itt élők száma. Elmennek a fiatalok, a kiművelt emberfők.

– 2013 őszén egy barátomhoz voltam hivatalos vasárnapi ebédre. Jómódú gazdálkodó, négygenerációs családi házat épített a gyerekeinek és az unokáinak. Bízott benne, hogy előbb-utóbb a fiatalok átveszik a gazdaságot. Aztán ennél a családi ebédnél kiderült, hogy a gyerekek mind egy szálig el akarnak menni innen. A barátomat mintha villám csapta volna meg. Szó nélkül kiment a szobából és nem is jött vissza. A vécében találtam rá, hosszan rázta a sírás. Két kisgyermekem van, ez az élmény belém égett, én az életemet tettem fel arra, hogy itt, Dél-Békésben olyan környezetet teremtsek, hogy ők és az ő korosztályukból senki ne akarja elhagyni ezt a térséget – mondja a térség országgyűlési képviselője, Simonka György.

A fideszes honatya több év külföldi tartózkodás után 2006-ban tért haza. Abban az esztendőben a szavazatok 74 százalékával szülőfaluja, Pusztaottlaka polgármesterévé választották. 2010-ben már a választók 84 százalékának bizalmát nyerte el. Ugyanebben az évben Békés megye 7-es számú, mezőkovácsházi központú egyéni országgyűlési választókerületében több mint 5000 szavazattal megverte az addig legyőzhetetlennek hitt szocialista Karsai Józsefet, Battonya akkori polgármesterét. 2014-ben pedig Békés megye 4-es számú egyéni országgyűlési választókerületében több mint 10 ezer szavazat különbséggel utasította maga mögé Varga Zoltánt, a baloldal közös jelöltjét, a Bajnai-kormány önkormányzati miniszterét. Pedig Dél-Békés hagyományosan baloldali, agrárszocialista múltú térség.

– Folyamatosan ott kell lenni az önkormányzatoknál, a vasárnapi miséken, a meccseken, a nyugdíjasklubokban, a vállalkozásoknál, minden településen és személyesen kell elmagyarázni, mit szeretnénk. Attól a naptól, hogy elindultam, mindennap a munkámmal bizonyítom, hogy én nem csapom be az itt élőket, mint tették azt elődeim – vallja Simonka György, aki e felfogásból adódóan kezdeményezte az eddig a fejlesztési forrásoktól jórészt eleső dél-békési térség településeinek összefogását.

– Eddig a megyébe érkező fejlesztési források legnagyobb részét a fejlettebb térségek vitték el. A pénz a közép-békési régióba ment, noha az Európai Unió kifejezetten területi kiegyenlítésre adta a hátrányos helyzetű térségek számára. Sajnos még vezető kormánypárti politikusoktól is hallom, hogy ugyan, minek oda pénzt adni, ahol semmi sincs – világítja meg a pártlogikától eltérő törésvonalakat Simonka György.

Szerinte átfogó és előre tervezett programokban kell gondolkodni.

– Mi ehhez eddig kicsik voltunk külön-külön. Az erősebbek lenyomtak, mint a bélyeget, és egyszerűen elvették tőlünk azt a pénzt, ami nekünk jár. De ha egy százezres térség képes az összefogásra, az már erőt jelent. Sokan kételkednek, hogy ez sikerülhet, de én nagyon hiszek ebben. Vannak is már sikereink. Büszke vagyok rá, hogy miközben a felsőoktatási intézmények sorra zárják be a karokat Békéscsabán, Gyulán, Szarvason, a mi körzetünkben meg tudtuk győzni a Kodolányi János Főiskola illetékeseit, hogy Orosházán legyen a székhelyük. Nekünk az iskola kincs, máshol csak egy tényező a sok közül. Minden területen meg kívánjuk újítani a térség életét, ezzel is szeretnénk üzenni a fiataloknak, hogy mindent megteszünk azért, hogy itt maradjanak – mondja Simonka György.

A tét óriási. A 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusra a magyar kormány 12 ezer milliárd forint értékű támogatást harcolt ki területi kiegyenlítésekre. Ebből több száz milliárd érkezhet Békés megyébe. A támogatási keretet majdnem teljes egészében meghirdették már, ezért néhány hónapon belül kész programokkal kell elindulni a forrásokért.

– Aki ma nem koncepcióban gondolkodik, az nem normális. Az a térség, amelyik most kimarad, ötven évre bebetonozhatja jelenlegi hátrányos helyzetét – szögezi le Simonka György.

Ezért a dél-békési térségi elit több mint 150 képviselője – polgármesterek, intézményvezetők, vállalkozók és mások – immár egy éve 15 munkacsoportban dolgozik az egymásra épülő fejlesztési programok elkészítésében. Az elképzelések összeálltak, a következő feladat, hogy ezeket egy-két hónap alatt ütőképes pályázati anyaggá formálják. Ez lesz a sebgyógyító hatású növényről elnevezett Calendula Terv. A komplex programok egymásra épülő, egymás eredményeit erősítő pozitív hatásai a térség egészére nézve hozhatják el az oly régóta várt fellendülést, a társadalmi aktivitástól a gazdasági élet erősödéséig.

– Támogatom ezt a kezdeményezést, magam is igyekszem hozzájárulni a sikeréhez, hiszen megdöbbentő, miként zsákmányolják ki Magyarországot. Az itt megtermelt zöldséget, gyógynövényt alapanyagként, feldolgozottsági érték hozzáadása nélkül potom pénzért adjuk el. Létkérdés a munkahelyeket teremtő feldolgozó kapacitások felépítése. Ez nem pártpolitikai kérdés, nem harcolhatunk egymás ellen ideológiai alapon – osztja meg véleményét a Demokratával a Calendula Tervet elindító tanácskozáson jelen lévő dr. Karsai József, Battonya volt szocialista polgármestere, korábbi MSZP-s parlamenti képviselő, aki maga is tagja az egyik munkacsoportnak.

– Hatalmas az érdeklődés és a lelkesedés, ami jelzi a változás iránti elemi igényt. A hagyományos módszerekkel nem jutottunk eredményre, ezért mostantól új megközelítéssel, közös fellépéssel cselekszünk az itt élőkért, akik megérdemlik a jobb életminőséget. Ha sikeresek leszünk, az más hátrányos helyzetű térségek számára is mintaként szolgálhat – erősíti meg az itteniek álláspontját Varga Gusztáv, a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulásának elnöke.

– A közmunka mai rendszerét is felül kell vizsgálni, ha valóban értékteremtő módon akarunk eljárni. Annak semmi értelme, hogy tíz ember 22 nap alatt lekaszáljon 500 méter nádat. Ehelyett nagy munkaerő-igényű területeken kell foglalkoztatni a közmunkásokat. Jók az adottságaink: kiváló a földünk, magas a napsütéses órák száma, rendelkezésre áll a víz az öntözéshez, mégis nagy a szegénység. Ezen a helyzeten kell változtatni. Zöldséget, gyógynövényt kell termesztenünk, és a háztáji gazdaságot az alapjaitól kell újraépítenünk, jelentős munkaerőt felszívva, térségi márkát építve – mondja érdeklődésünkre Csürhés István, Kaszaper Fidesz–KDNP-s elöljárója.

Nagy reményeket fűz a Calendula Tervhez Marjai János, Battonya polgármestere is, aki a jelenlegi helyzetet néhány konkrét példával világítja meg.

– Battonya városközpontjának játszótere az uniós csatlakozás után a brüsszeli előírások alapján balesetveszélyesnek minősült, ezért le kellett bontani. Azóta nem volt pénz újat építeni – mondja Marjai János, hozzátéve, hogy nemrég elkezdték a tereprendezést, hogy európai színvonalú, hangulatos játszóteret és pihenőparkot alakítsanak ki. Az elavult, betonpultos szabadtéri piac helyén is XXI. századi, fedett csarnok épül hamarosan. Pályáznak a bölcsődei ellátás javítására is, az orvosi rendelő részben már megújult, a szigetelés és a nyílászárók újak.

A jelentős szerb és román lakossággal is rendelkező Battonya Trianon előtt Csanád vármegye második legnépesebb mezővárosa volt bírósággal, határvadász zászlóaljjal, szállóval. Még az 1960-as években is 14 ezren éltek itt, mára kevesebb mint felére csökkent a városka lakossága, pedig vannak betelepülők Arad környékéről, és a születésszám itt a legkedvezőbb a térségben. A munkanélküliségi ráta is magas, a 800 állástalan a lakosság 13 százaléka, miközben hiányszakma például a védőnői hivatás.

Az egykori nagyság megfakult emlékei még ma is fölfedezhetők Battonya központjában. A polgármesteri hivatalt és a Korona Szálló kopott, mára lepusztult épületét szeretnék eredeti külsőségeiben felújítani, utóbbiban üzletek, kávézó, illetve turisztikai központ lesz a tervek szerint, tudjuk meg Marjai Jánostól. Megújul majd a battonyai születésű Molnár C. Pál festőművész emlékháza is, és hosszan lehetne sorolni az álmokat, a terveket, a sok évtizedes lemaradás és pénztelenség hozta szükségleteket.

Nemrég mégis 28 Békés megyei, fejlettebb kategóriába sorolt település polgármestere, köztük fideszesek is tiltakoztak az ellen a pontozási rendszer ellen, amelynek a területspecifikus elemei magasabb pontszámot biztosítanak a hátrányos helyzetű települések számára. Diszkriminációt emlegettek.

– Nem szégyellem, hogy az itteni embereket képviselem. Szégyenkezzenek azok, akik eddig eltérítették a nekünk szánt forrásokat. 2020-ig minden lehetséges uniós és hazai forrást figyelembe véve, több száz milliárd forint sorsa a tét, ennyi pénz érkezhet a megyébe. Én nem akarom megélni, hogy a gyerekeim elmennek innen. Felelős vagyok értük, ahogy minden itteni fiatalért. És meg is fogok harcolni értük – mondja Simonka György.

Hozzáteszi, azt kéri az ellenérdekeltektől, hogy ne ellenséget lássanak bennük, hanem az egész megye érdekében gondolkodjanak. Mert ez nem vagy-vagy, hanem nyer-nyer játék.

Ágoston Balázs