Négy méter magas kerítés épül 175 kilométer hosszan a magyar–szerb határon, jelentette be a múlt héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az uniós statisztikákból világosan kiderül, hogy a problémát elbagatellizáló ellenzéki szólamokkal szemben az EU-országok közül hazánkat érinti a legsúlyosabban a menekültkérdés, így a kormánynak mindenképpen lépnie kellett.


Élesen bírálta a balliberális oldal a kormány azon döntését, hogy a menekültek útját elzáró kerítés épülhet a magyar–szerb határon. A döntés bejelentése előtti és utáni megnyilvánulásaik azonban azt mutatják, hogy a ballib pártoknak és médiumoknak vagy fogalmuk sincs a probléma súlyáról, vagy ami talán rosszabb, még olyan kérdésekben is képesek elképesztő hazugságokra, amelyekben jó esetben politikai konszenzusra kellene törekedni.

„A bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált” – írta Facebook-oldalán a szocialista Horváth Csaba, miután képviselőtársával, Kunhalmi Ágnessel kerítést húztak ki a Lendvay utcai Fidesz-székház elé. „Néhány száz ember bevándorlása, ideiglenes magyarországi jelenléte, ellátása, védelme nem okozhat sem anyagi, sem szociális, sem munkaügyi problémát” – volt a DK véleménye, amit a mandiner.hu körkérdésére küldött Gyurcsány Ferenc alacsony támogatottságú pártja. „Orbán ne tetszelegjen a magyarok megmentőjeként, ne hazudjon a kormány, mintha tömegek ostromolnák déli határainkat” – folytatódott a nyilatkozat.

„A Liberálisok szerint mindazokat, akik valóban menekültek és nálunk akarnak letelepedni, méltányos eljárásban kell részesíteni, és ha nincs kizáró ok, be kell fogadni őket” – írta Fodor Gábor mikropártja, azé a Fodoré, aki 2004-ben, még SZDSZ-es politikusként arról beszélt a népszavazási kampányban, hogy a kettős állampolgárság megadásának megvan az a veszélye, hogy „a határon túli magyarok nem adózó, de jogaival élő tömegként jelennek majd meg, ezzel túlterhelve a magyar államháztartást.”

De említhetnénk a 444.hu „Európai országok, ahol tényleg komoly gond a migráció” című cikkét, amely Franciaországban, Olaszországban vagy épp Görögországban készült képekkel próbálja azt sugallni, nálunk igazából nincs is igazi probléma. Vagy felhozhatnánk azokat a manipulatív írásokat is, amelyekben beilleszkedett, tanuló, dolgozó külföldiek életén keresztül nevelik arra az olvasót, hogy a „kulturális sokszínűség” semmilyen veszélyt nem jelent.

Csakhogy a tények cáfolják az ellenzéki véleményeket, s több, az elmúlt időszakban napvilágot látott statisztika bizonyítja: az unió országai közül pillanatnyilag hazánkat sújtja leginkább a menekültprobléma. A múlt héten hozta nyilvánosságra az unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adatsorát, amelyből kiderül, hogy csak idei év első három hónapjában 185 ezer új menedékkérőt regisztráltak az EU országaiban. A migránsok több mint fele két tagállamban, Németországban és hazánkban folyamodott menekültstátuszért, előbbiben 73 120-an (40 százalék), Magyarországon pedig 32 810-en (18 százalék). Utánunk Olaszország (15 250 fő), Franciaország (14 775 fő) és Svédország (11 415 fő) következik.

Ennél is érzékletesebb, ha az egymillió lakosra vetített menedékkérelmek számát nézzük, ebben toronymagasan listavezetők vagyunk. Míg az unió egészében egymillió emberre 365 menedékkérő jut, nálunk ennek több mint kilencszerese, 3322 fő. Svédország és Ausztria esetében egyébként valamivel több mint ezeregyszáz, Németországban pedig 905 ez a szám.

Hazánkban a Koszovóból érkezettek kérnek a legtöbben menedékjogot (22 830 fő), őket követik az Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Pakisztánból érkezettek. Az unió egészét tekintve Koszovó, Szíria, Afganisztán, Albánia és Irak az első öt sorrendje.

A magyarországi helyzet súlyosságát mutatja a Frontex, az EU határvédelmi ügynökségének statisztikája is. Eszerint a legfontosabb menekültútvonalak közül a hazánkba befutó nyugat-balkáni útvonal esetében regisztrálták a legtöbb illegális határátlépőt, az év első öt hónapjában 50 430 főt. Ezt követi a kelet-mediterrán (vagyis Görögországba, Bulgáriába befutó) útvonal 48 015 fővel, majd az Olaszországot érintő közép-mediterrán útvonal 47 008 fővel. Ha a tendencia folytatódik, a hazánkon keresztül az unióba lépő migránsok száma év végére elérhetné a százötvenezret is.

Nem véletlen tehát, hogy egyre több európai politikus várja, hogy az unió érdemi döntéseket hozzon, s például a nem feltétlenül elkötelezett magyarpártiságáról ismert Robert Fico is elismeréssel beszélt az Orbán-kormány határozott lépéseiről a visegrádi négyek múlt pénteki találkozóján.

– Szeretném bizonyos értelemben kifejezni tiszteletemet Magyarország iránt. Arról ugyanis nem sok szó esik, hogy Magyarországra több bevándorló érkezett, mint Olaszországba vagy Görögországba. És nem voltak rendkívüli csúcstalálkozók, senki nem kért semmit. Most azonban, amikor a migránsok Görögországba vagy Olaszországba érkeznek, ráadásul kisebb számban, mint Magyarországra, ebből egyszerre világméretű probléma van – mondta a szlovák miniszterelnök, hozzátéve, „Magyarország igyekszik erre a problémára önállóan reagálni, ami tiszteletet ébreszt”.

Hazánk tehát fontos első lépést tett, amelyet a statisztikákat, híradásokat nézve már nem lehetett tovább halogatni.

Bándy Péter