Nincs különbség a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali pártok között! A Jobbik a DK-val, az MSZP-vel kart karba öltve menetel be az iskolákba, Dúró Dóra Hiller Istvánnal kánonban nyomja az agymosást – mondta a Demokratának Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke.

– A pártpolitikának nincs helye az iskolában, mondta múlt heti parlamenti felszólalásában. Úgy véli, az oktatási reformmal kapcsolatos megmozdulások valójában pártpolitikai események?

– Igen, ugyanis az iskola, a köznevelés, a gyermekek, a szülők és a pedagógusok irányából értelmetlen, megosztó és közösségromboló, így teljességében magyarázhatatlan az, amivel a miskolci pedagógustüntetésen és a sztrájk kapcsán találkoztunk. Ma is azt állítom, hogy az egésznek direkt pártpolitikai céljai vannak. A parlamentben szó szerint ezt mondtam: a szakszervezeti vezetők az ellenzéki pártok elvtelen kiszolgálóivá váltak, az iskolákat pedig ugyanezek a szakszervezetek túszul ejtették, sőt a pedagógusokat, szülőket és gyermekeket biodíszletként használják fel önző, hataloméhségből fakadó céljaikra. És ebben semmi sem drága, semmi sem szent! Ugyanúgy, gátlástalanul tolják maguk előtt a gyermekeket, ugyanúgy, felelőtlenül használják a kiskorú tanulókat pajzsnak, mint az Európát lerohanó illegális bevándorlók.


– A szakszervezetek és a baloldali pártok összefonódása nem új jelenség…

– Most viszont az látjuk, ebben nincs különbség a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali pártok között! A Jobbik a DK-val, az MSZP-vel kart karba öltve menetel be az iskolákba, Dúró Dóra Hiller Istvánnal kánonban nyomja az agymosást. Pedig a gyermekek ügye sokkal fontosabb annál, hogy egyesek politikai hangulatkeltésre használják fel. Még egyszer megismétlem: a politikának nincs helye az iskolában.


– Ön is tanított, volt iskolaigazgató, felesége is pedagógus, ráadásul két gyermekük van, így több szempontból is van tapasztalata. Mi a véleménye a magyar oktatási, köznevelési rendszerről, illetve a Klik működéséről?

– Kezdjük ez utóbbival, hiszen úgy tűnik, a Klebelsberg Intézményfenntartó lett a hazai köznevelés alfája és ómegája. A pedagógusoktól, szakmai szervezetektől, sőt a Klikből is érkező információk alapján egyértelmű, hogy a Klik eddigi, rövid ideje tartó működése során finanszírozási, rendszerszintű és személyi alkalmatlanságból fakadó működési hibák, zavarok tapasztalhatók. Ki nem fizetett számlák, késve elszámolt túlmunkák, fullasztó bürokrácia, a „vízfej” létből adódó tehetetlenség, nemtörődömség, nagyképűség. A felvetett problémák viszont nem oldhatók meg politikai hecckampányokkal, értelmetlen sztrájkokkal, osztályzatok be nem írásával és a nemzeti ünnepre időzített provokatív ellenzéki tüntetésekkel. A szakmai kérdések megoldáshoz csak a párbeszéden keresztül visz az út. Ennek fóruma a pedagógus-szakszervezetek által éppen ezért értelmetlenül és érthetetlenül bojkottált Köznevelési Kerekasztal. Ennek egy hónapos működése során már látszik az alagút vége, és eddig is számos eredmény született: 38 milliárd forint plusz kormányzati támogatás, a tartozások azonnali rendezése, új vezetők kinevezése. A tárgyaló felek egyetértettek abban is, hogy a korábbi önkormányzati fenntartású oktatási rendszer megbukott, ahhoz nem szabad visszatérni, helyette állami intézményfenntartóra van szükség, amelynek a struktúráját azonban ősztől át kell alakítani. Határoztak arról is, hogy bővítik az iskolaigazgatók hatáskörét, rendezik a foglalkoztatási kérdéseket, fejlesztik a pedagógusképzést, átalakítják a továbbképzési rendszert, felülvizsgálják az előmeneteli rendszert, a nem oktatói dolgozók jövedelmi rendszerét, a kerettantervet és a Nemzeti alaptantervet. A kormány minden felvetést meghallgat, és szinte mindegyikre talál megoldást.


– S mi az, amire nem?

– Forrás hiányában jelenleg nem tudjuk teljesíteni az életpályamodellen felüli, újabb, 18 százalékos pedagógus-béremelésre irányuló követeléseket, elutasítjuk az ingyenes tankönyvellátást veszélyeztető javaslatokat, és nem támogatjuk az iskolák állami fenntartásból kikerülését sem. Összefoglalva azt mondhatom, hogy akkor jó a magyar köznevelési rendszer, ha az iskolában első a gyermek. A közoktatás-köznevelés célja, hogy a magyar diákok versenyképes tudást szerezzenek, a szüleik biztonságban tudhassák gyermekeiket az iskolákban, a pedagógusok pedig megbecsülést kapjanak mindennapi munkájukhoz.


– Azt is a szemére vetették, hogy amint egyes ellenzéki médiumok fogalmaztak, „lehordta” a tiltakozó szülőket, mert nem mondták le az ebédet azon a napon, amikor nem vitték iskolába a gyermekeiket, ezzel pedig súlyos közpénzeket herdáltak el. Miért tartotta fontosnak ezt kiemelni?

– Jellemző az ellenzéki médiára a hazudozás, ferdítés, a lejáratás… Én azt mondtam, hogy a sztrájk szervezői – és nem azt, hogy a szülők! – okoztak anyagi kárt, mert felelőtlenségükkel és nemtörődömségükkel elherdálták az oktatásra szánt adóforintok egy jelentős részét. És ez az igazság! Csak Csepelen 600 ezer forint anyagi kárt okoztak. Ennyibe került ugyanis az ingyenes vagy támogatott iskolai étkezés le nem mondása. A sztrájk szervezői erre nem hívták fel a szülők, tanárok figyelmét, ez a momentum ugyanis cseppet sem érdekelte őket, ez kívül esett a politikai akció keretein. Mindez országosan százmilliós összegre is rúghat! Pedig lett volna ennek a pénznek helye bőven. Akárhogy is nézzük: miközben ugyanazok az ellenzéki politikusok és az őket kiszolgáló szakszervezeti vezetők, akik azt kérik számon a kormánytól, hogy nem tesz eleget a gyermekek éhezésének felszámolásáért, a múlt hétfői politikai akcióval súlyos összegeket vettek el a gyerekek, köztük a napi többszöri étkezésben részesülő szegény sorsú gyerekek ellátásából. És ment az egész a moslékba. Ez az ára, ha beviszik a politikát az iskolába. Ez az ára, ha gátlástalanul gyermekeket tolnak maguk előtt hatalmi céljaik érdekében.


– Más téma, migránskérdés. A múlt heti EU–török-csúcs után Orbán Viktor úgy fogalmazott: vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni. Ez mekkora előrelépést jelent az hazánk, az unió, illetve a probléma megoldása szempontjából?

– Egyértelmű siker a magyar–osztrák–szlovén–horvát fellépés, hiszen a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk. Az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánjuk törni, ami azt jelenti, hogy ők hiába állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon. Ezzel egyidejűleg a kormány megelőző lépésként országosan elrendelte a migrációs válsághelyzetet.


– Erre miért volt szükség?

– Titkosszolgálati információk alapján nem lehet tudni, hogy a nyugat-balkáni útvonalon feltorlódott emberek tömege merre próbál utat találni magának Európa irányába. Túl nagy a kockázata egy tömeges támadásnak. Az elmúlt hetekben is azt tapasztaltuk, hogy egyre többen próbálnak a kerítést átvágva vagy vonatokra csimpaszkodva bejutni Magyarországra, és vannak, akiket már az ország belsejében fognak el. Ezzel a lépéssel is a magyar családok biztonságát akarjuk garantálni, ugyanakkor ez nem korlátozza a magyar emberek állampolgári és szabadságjogait. A kormány döntött arról is, hogy a jogszerűen nálunk tartózkodó migránsok sem kaphatnak nagyobb támogatást, mint amennyihez egy magyar állampolgár juthat szociális alapon. Ahogy mindenkinek, úgy a bevándorlóknak is dolgozniuk kell.


– Azt vajon sikerül megakadályozni, hogy Törökországból bevándorlókat helyezzenek át az unió különböző országaiba?

– Magyarország élesen ellenzi azt az EU–Törökország-megállapodás szövegében szereplő utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Egyébként a Törökországból való áttelepítés egy külön német–török megegyezésen alapul, de az uniós csúcson ezt nem fogadta el a magyar és a szlovák kormányfő, így az erről szóló parttalan vita is félbeszakadt. Ha az Európai Bizottság tovább erőlteti a kérdést, és efelől nincs kétségem, akkor Magyarország külön javaslattal fog élni. A magyar kormány és a Fidesz–KDNP a migrációs válság kirobbanása óta azon az állásponton van, amit a magyarok az erről folyó Nemzeti Konzultáción 95 százalékban támogattak, hogy hazánkba sem beengedni, sem áttelepíteni, sem visszatoloncolni nem engedjük az illegális bevándorlókat. Ez biztonsági kérdés: az Európát lerohanó migránsáradat közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorelkövetési kockázatot jelent. Gondoljunk csak a kölni szilveszterre, a párizsi robbantásokra vagy éppen a Keleti pályaudvaron és a hazai autópályákon történtekre. A EU belügyminiszteri karának elosztási szándékát, ez 160 ezer migráns tagállami szétszórásáról szól, Szlovákiával közösen pereljük az Európai Bíróságon, mert justizmordnak, az EU jogalkotási szabályai megsértésének tartjuk a döntést. Az állandó és folyamatos szétosztási mechanizmusnak kiötlött kötelező betelepítési kvótát is jogszerűtlennek, értelmetlennek és veszélyesnek tartjuk, ezért soha sem fogjuk elfogadni.


– Nyilván politikai szempontból fontos érv lehet majd, ha az uniós szétosztási elvet egy népszavazás is elutasítja…

– A magyar álláspontot korábban kétmillió ember támogatta aláírásával, s most valóban, népszavazást is kezdeményezett erről Orbán Viktor miniszterelnök úr, a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság már hitelesítette is. Magyarország nem fogja elfogadni, meg fogja vétózni a kötelező betelepítési kvótát, mert számunkra első a magyar emberek biztonsága, legfontosabbnak az otthonok, munkahelyek, iskolák, az utcák és a rendezvények biztonságos mindennapjait tartjuk. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott az évértékelőjén: „Magyarországon nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek. Nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések. Nem lesznek felgyújtott menekülttáborok, és nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és a leányainkra. Magyarországon már a kísérleteket is csírájában elfojtjuk, és következetesen megtoroljuk.”

Bándy Péter