Az érettségi szünet idejére ugyan elcsitultak az amúgy is egyre vékonyodó tüntetések, de az ellenzék igyekezett folyamatos tűz alatt tartani a közoktatási kerekasztal résztvevőit. Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke úgy látja: a tanárok aktívan részt vesznek a rendszer finomításában. Az 57 új tankerület kialakítását a pedagógusoktatás átszervezésével, valamint évi százmilliárdos többletforrás biztosításával kötötte össze a kormány.

– Az ellenzék és a civilnek mondott liberális szervezetek részéről továbbra is elhangzanak a vádak, miszerint központosítás zajlik a közoktatásban. Őket látszik igazolni, hogy a korábbi 198 tankerület helyett 57 szervezeti egység kezébe kerül az irányítás. Milyen megfontolások alapján határozták meg éppen az ötvenhetes számot?

– Arra törekedtünk, hogy észszerű, a feladatoknak leginkább megfelelő szervezetet építsünk fel, világosan meghatározott feladat- és felelősségi körökkel. Azt az önkormányzatok sem vitatták, hogy állami kézben maradjon az intézmények fenntartása. Ám az intézményhálózat rendkívül felaprózott, sok kisiskolával és sokféle iskolatípussal, valamint komoly regionális különbségekkel, ezért csak egy rugalmas irányítási rendszer képes megfelelni az igényeknek. Az 57 tankerületi központ kialakítását azzal kezdtük, hogy felmértük az egyes régiókat. Megnéztük a tanulói és pedagóguslétszámot, és azt, milyen közlekedési viszonyokat kell figyelembe vennünk. Megkérdeztük a kollégákat, milyen szokások alakultak ki az elmúlt időszakban. Nem mindegy például, hogyan közlekednek a gyerekek, merre járnak dolgozni az emberek, hogyan szállítják a tanulókat az iskolákba. Ezeket az ismereteket összegezve határoztuk meg a tankerületek számát.

– Mi lesz a munkamegosztás a tankerületi központok és a fővárosi Klebelsberg Központ között?

– Az utóbbi feladata lesz a stratégiai tervezés, a költségvetési keretek meghatározása, az informatikai hálózat megtervezése, finanszírozása, a központi informatikai rendszerek működtetése. A helyi tankerületi központoké pedig az operatív irányítás. Gyakorlatilag azt várjuk tőlük, hogy szakmailag, pénzügyileg támogassák, vagyis menedzseljék a hozzájuk tartozó iskolákat.

– A tankerületek látják majd el a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos teendőket is?
– Meg vagyok győződve róla, hogy a továbbképzések rendszerét a mainál lényegesen hatékonyabbá kell tenni. E területen az első feladat az, hogy felmérjük, milyen képzésekre van szükség az egyes településeken. Egészen más feltételek között dolgozik egy szabolcsi kisiskola pedagógusa, mint egy városi tanár. Annak nem látom értelmét, hogy a kollégák azért menjenek el egy-egy oktatásra, hogy meglegyen az előírt 120 kreditpontjuk. Ez nem szolgálja sem az oktatás, sem a gyerekek érdekeit. Ám ha tudjuk, ki milyen területen akar továbblépni, milyen új szakmai ismeretekre van igény az adott térségben, akkor ennek megfelelően tudjuk kialakítani a programokat.

– Az egyetemek szívesen részt vállalnak a képzésekben.

– Bizakodásra ad okot, hogy ma már egy kézben van a köznevelés, a felsőoktatás és tanártovábbképzés rendszere. Van mód egy átlátható, átgondolt rendszer kiépítésére, amely mindenképpen meghozza az elvárható eredményt.

– A 2017-es költségvetés vitájában elhangzott a vád, hogy nincs elég pénz a közoktatás fenntartására.

– Ez nem igaz. Erre az évre 91,5 milliárd forint többlettámogatást biztosít a kormány a szervezetnek, részben a korábban felhalmozott adósságok rendezésére – ez június végéig meg is történik –, valamint az átszervezések finanszírozására és az intézmények fenntartására. Jövőre pedig az idei évre eredetileg tervezettnél 106 milliárd forinttal többet szán a kormány az oktatásra. Senkinek sem célja, hogy a felálló új szervezetek újabb adósságokkal vágjanak neki a következő évnek.

– Július elsejére felállnak az új tankerületi központok, de további hat hónapjuk van a rá, hogy a rendszer felöltse végleges formáját. Nem tart tőle, hogy az új tanévet hatalmi harcok közepette kell elkezdeni?

– Egyáltalán nem. Az újjászervezésnek van jó oldala is: az elmúlt két-három évben rengeteg tapasztalatot halmoztunk fel, most ezeket kamatoztathatjuk. Objektív mérési eredményekkel rendelkezünk arról, melyik tankerület hogyan működött az elmúlt időszakban, számtalan visszajelzést kaptunk a pedagógusoktól, sőt a szülőktől is. Ezeket most beépíthetjük a munkánkba. Az előttünk álló fél évben még a régi tankerületek teszik a dolgukat az új szabályok szerint, s az új szervezeti egységeknek módjuk lesz fokozatosan átvenni a dolgokat. Január elsejére mindenki tudni fogja a helyét és a pontos feladatát. Az új vezetők pedig azt is fel tudják majd mérni, milyen területen kell a régi kollégák mellett új szakembereket is alkalmazniuk, akik újfajta szaktudással járulnak hozzá, hogy jól menjenek a dolgok.

– Az iskolaigazgatók nagyobb önállóságért szálltak síkra az év elején. Nem prüszkölnek a pluszmunka miatt most, hogy a nyarat iskolájuk költségvetésének készítésével kell tölteniük?

– Jó hírem van: a költségvetések újratervezésével gyakorlatilag elkészültünk. Az iskolaigazgatók pontosan tudni fogják, mire mennyit költhetnek. A kisebb kiadásokra szükséges pénzt lehívhatják, a nagyobb összegű kötelezettségeket, mint a bérek, a villany- vagy gázszámla kifizetését természetesen központilag kell megoldani, ezeket a tankerületek, illetve a központ rendezik. A jövőben arra is lesz módjuk az iskoláknak, a megfelelő szabályok és keretek kialakítása után, hogy saját bevételekre is szert tegyenek. A tantestület tudására alapozva indíthatnak például nyelvi kurzusokat, ha van rá igény a településen, vagy bizonyos programokra kiadhatják a tornatermet.

– Arra lesz lehetőség, hogy az önkormányzatok vagy a helyi vállalkozók támogassák az iskolákat?

– Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a kapcsolatok megmaradjanak, vagy ha kell, akkor újra kiépüljenek. Az új szabályozással az a veszély megszűnt, hogy egy esetleges támogatás a Klik nagy kalapjába kerül. Arra is van mód, hogy akár együttműködési megállapodást kössenek az iskolák a helyhatósággal vagy egy-egy vállalkozóval. Az ilyen szerződések azonban háromoldalúak lesznek. Az iskolaigazgató mellett a tankerület vezetőjének is alá kell írnia a megállapodást.

– Az igazgatók a tanárok kinevezésébe is beleszólhatnak?

– Az igazgatóknak kell eldönteniük, kikkel akarnak dolgozni. A kinevezés és a megszüntetés kivételével minden munkáltatói joggal ők rendelkeznek az intézményben dolgozók felett.

– Az év eleji támadások egy része arról szólt, hogy a gyerekek szoronganak, mert terror uralkodik az iskolákban, a tanárok elavult módszerekkel tanítanak. Ezek a vádak ugyan a kormánynak voltak címezve, de a pedagóguskart is keményen a sárba döngölték. Mindez nem tépázta meg a pedagóguskar önbecsülését?

– Ezt nem tapasztaltam. Inkább azt érzem, bizakodó a hangulat. A tanárok kivárnak és figyelik az átalakításokat. Bízom benne, hogy a továbbiakban is a maihoz hasonló aktivitással vesznek majd részt a rendszer finomításában, hiszen egy valóban rugalmas intézményrendszer kiépítésére, megszilárdulására számításaim szerint legalább másfél-két évre van szükség. Abban is biztos vagyok, hogy néhány év múlva a PISA-tesztek eredményein is meglátszik majd, hogy eredményes volt a munkánk.

Nagy Ida