A Jobbik az MSZP politikusaihoz hasonlóan Rákosihoz hasonlította Orbán Viktort, és felszólította, ne fenyegesse a kormányváltókat.

Szavaiknak egy faasztalon álló cserepes növénnyel adtak nyomatékot a párt Facebook-oldalán szerda reggel közzétett bejegyzésben.

De lássuk, mivel hozakodtak elő a radikálisból előbb cukivá, majd a néppártosodás álarca mögé bújva lelkét vesztő pártnál. Már az első állításuk arcátlan hazugság:

Amíg a Jobbik idén is méltóságteljesen emlékezett 1956 hőseire

– aki meghallgatta Vona Gábor idei beszédét, pontosan tudja, a pártelnök ’56-ról alig ejtett szót, ellenben Orbán Viktorra annál több időt szentelt (a legtöbb ellenzéki politikushoz hasonlóan), és az Orbán-kormányt az országra leselkedő legnagyobb veszélyként jelölte meg.

Orbán Viktor szégyenletes módon pont ezen a napon, október 23-án tette magáévá a Rákosi-korszak jelmondatát: aki nincs velünk, az ellenünk van. Orbáni megfogalmazásban: „mi nem csak emlékezünk, de nem is felejtünk. Azokat sem felejtjük el, akik velünk szemben álltak„. Így fenyegette meg Magyarország miniszterelnöke ’56 ünnepén mindazokat, akik nem támogatják a Fideszt.

Rendkívül kisstílű az eredeti kontextusból kiragadni a miniszterelnök szavait, de így legalább beállhattak a szocialisták mellé, akik Ujhelyi Istvántól Molnár Gyulán keresztül Kunhalmi Ágnesig hasonló kijelentésekkel fertőzték a közéletet a nemzeti ünnepen. 

A tisztánlátás végett idézzük Orbán Viktor szavait annak eredeti kontextusában, és rögtön lelepleződik a Jobbik hazugsága:

1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amire mindig is vágytunk. Felvillant előttünk, hogy lehetséges, létezhet olyan Magyarország, amelynek szebbik énünk adja az ácsolatát. A forradalom nemzeti forradalom volt. A gyárakban dolgozókról egy csapásra kiderült, hogy nem nemzetközi proletárok, hanem magyar munkások. És erre a pillanatra mindig emlékezni fogunk, amíg egyetlen magyar is él a Földön. Tegyünk egy kitérőt, s valljuk be: mi nemcsak emlékezünk, de nem is felejtünk. Azokat sem felejtjük el, akik velünk szemben álltak. Szokás vádolni bennünket, hogy mi nem tudunk megbocsátani. De valójában ők képtelenek megbocsátani nekünk mindazt, amit a majd’ félszáz év alatt ellenünk elkövettek.

A miniszterelnök egyrészt nem a jelen impotens, magukat kormányváltónak képzelő ellenzéki alakulatairól beszélt ünnepi beszédében, másrészt Orbán Viktor szavaiban fenyegetést látni legjobb esetben is paranoiát sejtet. A Jobbikos csúsztató gondolatmenetnek csak akkor van némi értelme, ha Vona Gáborék úgy érzik, ők azokhoz tartoznak, akik ’56-ban a túloldalon álltak és akik „képtelenek megbocsátani nekünk mindazt, amit a majd’ félszáz év alatt ellenünk elkövettek”. 

A Jobbik úgy zárja sorait, hogy az 1867-es kiegyezésre utal a jelen elvtelen, akár a baloldallal is boldogan összeboruló politikája előképeként:

A Jobbik hisz az országot építeni akaró erők egyesítésében, hiszünk abban, hogy a kiegyezés 150. évfordulóján képesek vagyunk nemet mondani az orbáni gyűlöletpolitikára, hogy 2018-tól végre egy szabad, élhető, igazságos és biztonságos Magyarországot építhessünk.

Orbán ne fenyegesse a kormányváltókat!Amíg a Jobbik idén is méltóságteljesen emlékezett 1956 hőseire, Orbán Viktor…

Gepostet von Jobbik Magyarországért Mozgalom am Dienstag, 24. Oktober 2017

-EN-