Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint jogi szempontból nagy a bizonytalanság a kvótaügy körül, mivel az Európai Bíróság arra hivatkozva utasította el a magyar és a szlovák keresetet, hogy a kvótahatározat átmeneti döntés, amelynek határideje szeptember 26-án lejár, azonban az Európai Bizottság azt állítja, azután is végre kell hajtani a határozatot.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata, archív

Szánthó Miklós az M1 aktuális csatornán vasárnap azt mondta: a jogi bizonytalanságot az okozza, hogy a bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet, arra hivatkozva, hogy a magyar állítással szemben a kvótahatározat ideiglenes, átmeneti mechanizmus, amely 120 ezer ember áthelyezéséről szól és határideje szeptember 26-án lejár. Ezért az a speciális eljárás, amelyben meghozták, a bíróság álláspontja szerint megfelelő volt, a döntés érvényes.

Ezzel szemben – tette hozzá – az Európai Bizottság azt állítja, hogy szeptember 26-a után is végre kell hajtani a kvótahatározatot, ezért „vélhetően a napokban” bejelentik, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást „bírósági szakba léptetik” Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen. Viszont – folytatta – ha szeptember 26-a után is végre kell hajtani a döntést, abból az következik, hogy „a bíróság döntésével ellentétben” nem átmeneti jellegű. Ha pedig nem átmeneti jellegű, akkor „rendes jogalkotási aktusnak” minősül, és „nem megfelelő eljárásban” hozták meg, tehát „érvénytelennek” kell tekinteni – mondta Szánthó Miklós.

Kitért arra is, hogy Magyarország előadhatja újra jogi érveit, ha megindul a „kvótahatározat kikényszerítéséről” szóló kötelezettségszegési eljárás.

MTI