Jelenlegi hely

Kicsoda ön, Soros György? 2. rész

Soros György, ahogy betette a lábát a Szovjetunióba, csalódott. A kiszemelt demokraták ugyanis túl sokat loptak. Tőle, ami megbocsáthatatlan. Ezért úgy döntött, nemcsak beépül, hanem szét is ver egy országot. Az jobban fizet. A színes forradalmak projektjét ekkor próbálta ki először.

Soros György pisilni akart.

Az ilyesmi állítólag előfordul milliárdosokkal is hébe-hóba. A múlt század 1987-es évének egyik viszonylag kedélyes napját írjuk éppen. Soros György magángépe leszáll a Seremetyevó repülőtér kormányvárójánál. Soros kiszáll és rohan. Az odavezényelt szovjet funkcionáriusok tényleg nem értik, hogy az amerikai milliárdos csak sík bunkó, amiért senkivel nem fog kezet, vagy ez valami nyugati vircsaft.

Soros rohan. És ott állnak saját biztonsági emberei, ott áll a kivezényelt CIA-legénység. És igen, ott van a KGB is, azon mélázva, mennyire nyugatias dolog, hogy utánanézzenek a budiban folyó dolgoknak.

A történetről Soros György beszélt egy interjújában, fogadjuk el így nagyjából igaznak. Soros sztárnak érkezik a Szovjetunióba. Ő a Nyugat, ő a karitativitás, ő Dagobert bácsi, aki kimenti az orosz értelmiséget a halálváró vodkafüggőségből, whiskey-t isznak innentől, irigyelt alapítványos cimbik hozzák a dobozos sört is. Amit majd fel lehet tenni a szekrénysorra, van, aki kiürült cameles dobozt is odarak sormintának, mert a demokrácia egy sárga teve nélkül milyen lenne már?


Soros értelmiséget vesz

Soros György nem beszél 1987-ben a szovjet rendszer megdöntéséről, ő Mihail Gorbacsov nyitottságát élteti. Ő arról beszél, hogy a moszkvai értelmiséget integrálni kell a nyugati világ struktúráiba. Arról beszél, hogy a tudós jöjjön ki alapítványa pénzén megosztani tudását Brüsszeltől Amszterdamig, mert így a világ igen ökumenikusan fog működni. Az orosz újságírónak elmagyarázzák, hogy most nagyon szabadon írhat, és kap ösztöndíjat is a „nagyon szabadon való újságírás megtanulására”. Ennek két kategóriája van.

Soros jól akarta magát érezni a Szovjetunióban. Miért ne? Itt próbálta ki az első színes forradalmat.... Fotó: reduv.ro

Az első Soros orosz alapítványa, a „Kulturális Kezdeményezés” megismerteti Oroszországgal a bulvárt. Addig a metróban Bulgakovot vagy Dosztojevszkijt olvastak, most keresik a hírt arról, hogy Pása mit és hogyan tett Másával. Mindezt a Nyílt Társadalom jegyében teszik. Pása és Mása kajálja a szennyet, mert ez új, és milyen izgalmas. Nem csak a „panelproli”, a nagyszerű értelmiség is, merthogy ez mennyire felvilágosult…

S itt jön a projekt következő része. A „véleményformáló értelmiség emelt fázisú” kihasználása. Elmondják, hogy Bulgakov és Dosztojevszkij nagyszerű, de értsék már ezt európaian. Értelmezzék úgy, hogy ez „nacionalista, korlátolt és nagyon-nagyon elavult” iromány. Bulgakov és Dosztojevszkij…

A „Kulturális Kezdeményezés” ebben a pillanatban már nemcsak bulvárt épít, de segít az orosz értelmiség vívódásain. Állást, pénzt, nyugati nyaralást kínál. Természetesen nem veszi meg őket, ugyan, dehogy. Lehetőséget kínál a gondolkodásmódja megreformálására! A „Kulturális Kezdeményezésnek” van ilyen nevű programja is.


Soros György Szuzdal városában. Demokráciaterjesztés az orosz vidéken.. Fotó: photosuzdal.ru

Soros elmegy az orosz vidékre is, ahol ő a „tengerentúli nagybácsi”, ahol kezet csókolnak a nagymamák, mert mirelit csirkecombokat oszt. Akkor még nincs mikró, de kezdik megtanulni, hogy erre nagy szükségük van, legalább annyira, mint egy szappanopera Alehandrójára. Soros alapítványa a mikróeladást és a latin bajuszkirályt is finanszírozza.

Kerek százmillió dollárt szán erre Soros György két év alatt. Ez a nyilvános szám.


Legyünk muszlimok

Működik a történet, de Sorosnak csalódnia kell oroszországi „demokratáiban”. Túl sokat lopnak. A „Kulturális Kezdeményezés” egy pénznyelő. Soros szólja el magát erről egy német tévéinterjúban: „Kezd túl sokba kerülni Oroszország.” Ez nem járja, ez az ő bulija. Soros ekkor hátrébb lép. Egész pontosan úgy tesz, mintha hátrébb lépne. A „Kulturális Kezdeményezés” visszaszorul, Soros új csatornákat nyit a pénznek.

Ez a Szovjetunió nemzeti kisebbségei „kulturális értékeinek feltárása”. Ebből később lesz két csecsen háború, de a nyolcvanas években ez még a „nemzeti sajátosságok támogatását” jelenti. Soros elkezdi „átcsoportosítni” befektetéseit. A már említett Kaukázusban ez azt jelenti, hogy Soros György mecsetek építését, az iszlám gyökerek tanulmányozását finanszírozza. Ez egy kulturális misszió.

Ki mondhatna erre rosszat? A helyén értsük: most még nincs migránsinvázió, az „arab tavaszt” még nem kezdték el pénzelni. Ez most egy kedves, demokratikus projekt.

Moszkvába a helyi biztonsági szervektől érkezik jelentés: „Afganisztáni mudzsahedek vannak itt. Mit csináljunk?” Mihail Gorbacsov válasza egyszerű: nincs válasz.

Borisz Gromov, az afganisztáni szovjet kivonulást levezénylő tábornok akkor már nem aktív, de személyes kihallgatást kér Gorbacsovtól. A WikiLeaks azóta kiszivárogtatta: Gromov többször megemlíti Oszama bin Laden nevét. Említ még egy nevet is. Gorbacsov hallani sem akar róla.

„Já gyemokrat, já nye dapusju takih szplétnyéj!” Azaz: „Demokrata vagyok, nem tűröm, hogy ilyen rágalmak terjedjenek!”

Kitalálják, kiről van szó?


Hegyi rablók!

Soros talán akkor jön rá, hogy „megvan a meccs”, ott van semmi perc alatt a touchdown. Talán csak egy kevés kell hozzá. Le lehet rombolni egy társadalmat, hogy utána ő a romokon megteremtse a saját hasznát. Egy kis lökés kell még. Többször nyilatkozta, hogy példaképe, akiért sírva-ríva nem lett filozófus, hanem milliárdossorsot kellett vállalnia, az Karl Popper. A bécsi úriember találta ki a „nyílt társadalom” ideológiáját a múlt század közepén. Az nagyjából annyi, hogy a pénz a mindenható, nincs nemzet és nép, csak haszonkulcs. A világ legjobban működő társadalma pedig az Osztrák–Magyar Monarchia, ahol lehet népeket elnyomni a korabeli multinacionális Tesco-ideológia jegyében. De lehet persze jótékonykodni is. Azonban ahhoz, hogy ez sikerüljön, le kell rombolni a létező rendszert. Romok, elkeseredett emberek kellenek ahhoz, hogy egy új, ideális társadalmat teremtsünk.

Ennek az ideának a gondolatmenetét tökéletesítette egy bizonyos Gene Sharp is. A bostoni professzor kitalálta a „békés rendszerváltás” ideológiáját. Soros György civil alapítványai ezt lelkesen támogatják. Mit mond Sharp? Ki kell menni tüntetni bármiért, békésen és jótékonyan. Lehetőség szerint valami politikamentes szervezet színeiben. Aztán el kell kezdeni idegesíteni a karhatalmat. Provokálni kell mindent és mindenhol. Még jobb, ha uszítani is lehet.

Ezt kipróbálták a Kaukázusban. Örmény és azeri ment egymásnak, falvakat égettek fel, utána a grúzokat is előszedték, volt utcai harc, volt vicsorító szovjet katona, amit csak a „páblik” kíván. De a művelt Európát ez nem igazán érdekelte.

Akkor Soros György belekezdett a balti projektbe. Mert a kaukázusi vér, az nem eladható vér. Az igazából senkit sem érdekel. „Hegyi rablók” – mondja évekkel később alapítványa egyik vezetője. Észtország, Lettország és Litvánia viszont már Európa. Ezt el lehet adni.


Vér kell!

Audrjusz Butkjkávicsjosz személyesen találkozott Amerikában Gene Sharppal. Sokat és sokféleképpen beszéltek. Mai nyilatkozataiban is büszke rá. Soros Györgyről nem beszél, amikor újságíró kérdezi erről, azt mondja, hogy ez lényegtelen, mellékkörülmény, szinte nem is tud róla. Visszakérdez: miért nem vagyunk büszkék egy magyar hazafira?

Ő volt az első projekt „katonai vezetője”. Illetve elnézést, ez a hivatalos megfogalmazás: területvédelmi erők parancsnoka.

Litvániában 1991-ben az emberek egy része azt gondolta, hogy nem akar a Szovjetunióban élni. Kiválhattak volna nyugodtan? Igen. De a sorosi projekt logikája mást diktált. A baltiaknak vérrel kellett megváltaniuk „függetlenségüket”. A litván politikus ma is büszkén nyilatkozza, „ha nem lett volna vér, akkor senki sem érti meg, miről van szó”.

Miről volt szó? Egy tévéostromot csináltak. Gorbacsov parancsolta Moszkvából, hogy némítsák el a „szovjetellenes” adást. Ott volt a hadsereg, a KGB Alfa kommandóját extra járattal hozták oda. És folyt vér is. Csakhogy nem a katonák lőttek. Az Interpol folytatott később vizsgálatot, és kiderült, „közeli tetőkről, vadászpuskákból tüzeltek”. Kik? Erre a nagyon független vizsgálat nem terjedt ki. Gorbacsov ezután letagadta, hogy ő küldött volna Vilniusba katonákat.

Soros György és Borisz Jelcin. Gorbacsov nem akart közös képet a milliárdossal, Jelcin kirakta a dolgozószobájában. Fotó: novosti.ru

A tévéostromra hihetetlen mennyiségű nyugati újságíró érkezett. Amikor még semmi sem volt, ők már akkor ott voltak. Utazásukat Soros György alapítványa is támogatta. Tömegtájékoztatási, kulturális és emberbaráti szándékból. A litván uniós képviselők ma egytől egyig ott vannak azon a listán, amit Soros finanszíroz Brüsszelben.

Mihail Gorbacsov az egész történettől elhatárolódott. Soros ekkor elkezdte végképp leépíteni a „Kulturális Kezdeményezés” projektet. Már nem volt rá szüksége. Gorbacsovra sem. Már Borisz Jelcin kereste a kézfogását. A baltikumi „próba” után Moszkva következett. Ebben Gorbacsov már báb sem volt. Soros Jelcinnel egész Oroszországot akarta megvenni.

(Folytatjuk)

Máté T. Gyula

Lapszám: