Magyarul is ki kell írni Kolozsvár nevét a várost jelző táblákon – döntött tegnap első fokú, nem jogerős ítéletében a Kolozs Megyei Törvényszék. A bíróság a Minority Rights Egyesület és a hozzá csatlakozó magánszemélyek beadványát bírálta el első körben kedvezően.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Az ügy háttere, hogy a román jogszabályok szerint a települések nevét abban az esetben kötelező az államnyelven kívül más nyelveken is feltüntetni, ha az adott településen az érintett közösség számaránya eléri az összlakosság 20 százalékát. A kolozsvári helyhatóság 2002-ben – érdekes módon a magyargyűlöletéről hírhedt Gheorghe Funar egykori elöljáró polgármestersége idején – fogadott el egy határozatot, ami többnyelvű táblák kihelyezését írta elő. A jelenlegi városvezetés azonban a 2001-es népszámlálás adataira hivatkozva vitatta, hogy a határozat megszületésekor Kolozsvár lakosságának 20 százaléka magyar volt, ezért nem tett eleget a döntésben foglaltaknak.

A határozat szabotálása miatt a hollandiai székhelyű Európai Bizottság Magyar Emberi Jogok Közép-Európa Alapítvány (European Committee Human Rights Hungarians Central Europe) perbe hívta a városházát, s első fokon nyert is a Kolozsvári Táblabíróságon, ám a másodfokú ítélet szerint külföldi illetősége miatt nem lehet felperes a kolozsvári magyarok nevében. Ezután alakult meg a Minority Rights Egyesület és a Musai-Muszáj nevű civil kezdeményezés, melyek szoros kötelékben indítottak akciót a kolozsvári nyilvánosságban, valamint a bíróságon a többnyelvűség érdekében.

A két évvel ezelőtt indult második eljárásban a magyar felperes azzal érvelt, hogy a 2002-es határozatot az egy évvel korábban megszületett román közigazgatási törvény írta elő, az pedig az 1992-es népszámlálási adatokat jelölte meg igazodási pontként, márpedig az akkori összeírás szerint Kolozsvár magyarsága még a város lakosságának 23 százalékát tette ki. Ez mára 15,2 százalékra csökkent, ám a 20 százalékos küszöbről rendelkező 2001-es jogszabály nem tiltja ennél kisebb arány esetén sem a román megnevezés mellett más nyelven feltüntetni a települések nevét, amint erre akadnak is példák Erdélyben. Sőt, az említett törvény 2006-os módosítása kifejezetten úgy rendelkezik, hogy azon településeken is életbe kell léptetni a 2001-es rendelkezést, melyeken annak hatályosulásakor valamely közösség lélekszámaránya 20 százalék fölött volt, még akkor is, ha időközben a küszöb alá süllyedt. A kolozsvári magyarság, de tágabb értelemben az erdélyi, sőt a kárpát-medencei magyarság csatát nyert, ám a harc folytatódik, miután a kolozsvári városháza fellebbez a kedvező döntés ellen.

Ágoston Balázs