Miközben a magyar emberek egészségi állapota messze elmarad az európai uniós átlagtól, a kormányzat leépíti az egészségügyet. Bezárt kórházak, romló feltételek, egyre hosszabb sorok, napidíj, vizitdíj – nem csoda, hogy egyre kevesebben mennek orvoshoz. Azokon az akciókon azonban, amelyek keretében ingyenes szűrővizsgálatot kínálnak, sorra dőlnek meg a részvételi rekordok. A Demokrata utánajárt, miért ilyen népszerűek ezek az események.

Magyarország visszafordult. A társadalom állapota romlik. A HVG legutóbbi száma idézi Vitrai József és Mihalicza Péter Társadalmi riport című, 2006-os keltezésű munkáját, amelyben a szerzők megállapítják, hogy „a rosszindulatú daganatok okozta halálozásban a magyar férfiak világelsők, a nők pedig másodikak”. Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálesetek gyakoriságát tekintve is, ami aligha lep meg bárkit, ha tudja például, hogy a rendszerváltozás óta a nők körében megduplázódott a dohányzók száma. Vajon miért? Talán ugyanazért, amiért a felnőtt korosztályban ugrásszerűen megnőtt a depressziósok aránya is. Egy másik adat: a 65 évesnél idősebb korosztálynál a férfiak 40, a nők 50 százalékának gondot okoz megállás nélkül megtenni kétszáz métert. És a konklúzió egy másik tanulmányból, amelyet Kopp Mária orvos pszichológus és Skrabski Árpád szociológus jegyez: minél nagyobbak egy társadalomban a jövedelemkülönbségek, annál rosszabb a lakosság egészségi állapota és a halálozási arány. Mikola István szavai juthatnak eszünkbe: a nemzeti összetartozás érzése gyógyító hatású. A társadalom elszakadása pedig lám, megbetegít.

A reformnak nevezett racionalizálás végleg betette a kaput. Ma már nem csupán azzal kell szembenéznie a betegeknek, hogy a kórházak és rendelőintézetek többsége siralmas állapotban van, hanem azzal is, hogy egy-egy vizsgálatért sokat kell utazni, és akkor sem biztos, hogy sorra kerülnek az orvosnál. A tragikus állapotokat jól jellemzi a Délmagyarország múlt heti híre, miszerint egy 67 esztendős férfi hiába várt két alkalommal is hét órán keresztül arra, hogy bejusson a szegedi szakrendelő gasztroenterológiai vizsgálatára, nem járt sikerrel. Pedig nem ok nélkül próbálkozott: október közepén hányása és széklete véres volt. A szakrendelő irányítását végző klinika vezetője azt mondta lapunknak, sajnos hetente csak kétszer van gasztroenterológiai szakrendelés, mert nincs elég orvos.

Ilyen hírek hallatán nem csoda, ha az emberek kétszer is meggondolják, hogy elmenjenek-e orvoshoz. Holott a látásvizsgálat, a koleszterinszint, a vércukorszint és a vérnyomás rendszeres mérése például akkor is fontos lenne, ha egyébként jól érezzük magunkat. A vizitdíj, az egyre hosszabb várakozás azonban visszatartó erőt jelent, pedig a magyarokra sajnos amúgy sem jellemző az egészségtudatosság.

Vagy mégis? Meglepő látni, milyen sikere van a sajtóban meghirdetett ingyenes akcióknak. A három éve elindult „Október – a látás hónapja” elnevezésű program keretében egy hónapon keresztül ingyenes szemvizsgálatot tartanak kijelölt optikusoknál. Tavaly közel ötvenezren éltek ezzel a lehetőséggel. Megdöbbentő adat: 86 százalékukról kiderült, hogy nem viselnek, vagy nem megfelelő szemüveget viselnek, holott szükségük lenne rá.

Mint azt Tóbiás Richárd, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke elmondta, az optikus szakma saját felmérése szerint az emberek több mint felének lenne szüksége valamilyen látáskorrekcióra, ezzel szemben Magyarországon csaknem másfél millióan még sosem vettek részt szemvizsgálaton. A szervezők az idén úgy számoltak, hogy a tavalyinál bizonyára többen, várhatóan hetvenezren vesznek részt az ingyenes akcióban. Tévedtek. Október második felében már az első gyors statisztikákból is kiderült, hogy az érdeklődők száma meghaladta a hetvenezret, és mivel az érdeklődés a hó vége felé sem csökkent, újabb két héttel meghosszabbították a kampányt.

– Az adatokat csak az akció végén összesítjük, de úgy számoltuk, hogy ebben az időszakban nagyjából megduplázódott a szemvizsgálatra érkezők száma – mondja a Demokratának az akció utolsó napján az egyik budai bevásárlóközpontban található optikai üzlet eladója. – Jellemzően naponta hat-hét ember jön be hozzánk vizsgálatra, a látás hónapja idején 12-13 ember jött. Akik eljöttek, azoknak körülbelül a fele készíttetett is szemüveget – teszi hozzá.

– Ötvenhét éves vagyok, lekopogom, nincs különösebb bajom. A szemem viszont sajnos évről évre romlik – meséli egy hölgy, aki éppen végzett a vizsgálattal. – Tavaly is az akció idején voltam szemvizsgálaton, akkor mindkét szememre háromdioptriás lencsét írtak fel, most az egyik már három és feles. De hogy miből készíttetek szemüveget, még nem tudom – jegyzi meg szomorúan.

Nem csupán a látás hónapja akció sikeres, a többi ingyenes szűrővizsgálaton is nagy az érdeklődés. Múlt vasárnap rendezték a budapesti SYMA-csarnokban az Egy Csepp Világnapot, amelyen többek között koleszterin-, vércukor-, testzsír, vérnyomás- és légzésfunkció-mérésre és szájüregi szűrésre is lehetősége volt az érdeklődőknek, természetesen ingyen. Délelőtt 11-kor, egy órával kapunyitás után becslésünk szerint már közel 1500 ember lehetett a csarnokban. Látva, hogy a szemvizsgálatra folyamatosan 50-60 ember várakozik, azt hittük, ez a rekord, de továbbsétálva kiderült, kolszterinszintjükre még ennél is többen kíváncsiak, ottlétünk idején három sorban összesen 150-200 ember várt türelmesen.

– Nem vezetünk statisztikát arról, hány embernek mértük meg a koleszterinszintjét, de négy-ötszáznál már biztosan járunk – mondják érdeklődésünkre a standnál, három órával a nyitás után. – Azt sem jegyezzük külön, hogy hány embernek magasabb a koleszterinszintje az ajánlott értéknél, de a tavalyi tapasztalatokból kiindulva a helyzet nem túl jó – halljuk a szomorú hírt.

– Sajnos egy kicsit magasabb a cukrom, mint kellene. De hát így 70 felett nem lehet minden olyan, mint ahogy a nagy könyvben elő van írva, nem? – mondja mosolyogva egy úr, miközben a büfé felé tart. – Megnyugtattak, hogy nincs nagy baj, de azért menjek el orvoshoz, kérjek beutalót további vizsgálatokra. Ünnepek után, januárban, februárban el is megyek, bár bevallom, az elmúlt hónapokban különösen örültem, hogy még megfázással sem kellett doktor közelébe mennem, annyi rossz hírt hall az ember az egészségügyről – teszi hozzá.

Mi is elmegyünk a büfé felé, hogy megnézzük, oda is beköltözött-e az egészséges öntudat, de csalódunk. Szeszes italoktól kezdve a sonkás szendvicsen át az energiaitalokig van ott minden, amitől óvni szokták az embereket. A kiírás szerint rántott húst és pörköltet is kapni, bár ezeket nem látjuk. Egy férfi lép oda hozzánk, kezében két pogácsát és jeges teát szorongat.

– Elnézést, a feleségem azt mondta, amíg itt sorban állok, megméreti a vérnyomását. Nem tudják, melyik standnál keressem? – kérdezi.

Felajánljuk, hogy elkísérjük, közben beszélgetünk. A férfi 51 éves, hetvenezer forint körül keres, felesége minimálbért kap. Büszkén mondja, hogy hat éve nem volt orvosnál, mert semmi baja. Most sem akart jönni, a neje beszélte rá.

– Elmegyek az orvoshoz, az háromszáz forint. Elküld valami vizsgálatra, ott is fizetek, nem beszélve arról, hogy mennyit kell várni. És ha találnak valamit, gyógyszert írnak fel, azt is ki kell váltani, az is pénz. Mert mindig találnak valamit… Szóval, amíg nincs baj, elkerülöm az orvosokat – magyarázza útközben.

Szavai sajnos jellemzőek, több felmérés kimutatta, hogy rengetegen gondolkodnak hozzá hasonlóan hazánkban. Ezt tapasztalta Erős Antónia, az RTL Klub híradójának bemondója is. A cukorbetegségben szenvedő tévés hozta létre az Egy Csepp Figyelem Alapítványt, amely immár másodszor rendezte meg az ingyenes szűrővizsgálatokat kínáló rendezvényt.

– 2005-ben jött létre az alapítványunk. Kezdésként 55 patikában tettük lehetővé a vércukorszint mérését, és a sikert mutatja, hogy már az első évben csaknem nyolcvanezer ember ellenőrizte a vércukorszintjét. A gyógyszertárak körében is egyre terjed a program, így hamarosan már több mint 500 patika lesz tagja a kezdeményezésnek – mondja a Demokratának Erős Antónia. – Ez az érdeklődés jellemző minden ingyenes szűréssel kapcsolatban. A közelmúltban például hat egyetem 2500 diákjának egészségi állapotát mértük fel, a vércukortól a testzsírig számtalan adatra kíváncsiak voltunk. Szomorú, hogy sokan bevallották, évek óta nem voltak orvosnál. Az viszont örömteli, hogy több diák jött el, mint amennyire számítottunk, így bár eredetileg egyszeri felmérésnek terveztük az akciót, jövőre valószínűleg megismételjük, még több felsőoktatási intézményben – nyilatkozta a tévés, hozzátéve: tavaly körülbelül 7500 ember jött el, idén érezhetően tovább nőtt az érdeklődés.

Kifelé menet újra átverekedjük magunkat a koleszterinmérésre várakozók tömegén, kikerüljük a büfénél kólázgató fiatalokat, majd a kapunál előzékenyen visszaengedjük a csarnokba a cigarettáját elnyomó hölgyet. És egyre biztosabban tudjuk, a helyzet rossz. Statisztikák szerint a nők 28, a férfiak 41 százaléka dohányos, és a tendencia tartósan romlik. A 18 év alattiak 70 százaléka kipróbálta már a cigarettát. De nem csak ez a baj: az emberek egészségtelenül táplálkoznak, keveset mozognak, létük bizonytalan, így állandó stresszben élnek, a nagyvárosok levegője tragikusan rossz, a szűrővizsgálatokra nagyon sokan nem mennek el, mivel a kormány fizetőssé tette az egészségügyet, és egyre többet kell várni…

Magyarország olyan, mint a viccbéli ember, aki Erdélyben kirándulván elunja a sok gyaloglást, és megszólít egy szénát szállító szekerest. – Bátyám, messze van Kolozsvár? – Nincs messze. – Fölülhetek kicsit a szekérre? – Üljön. Az ember a szekér rázkódásától szépen elalszik a szénában. Amikor felriad, már csillagos az ég, de a szekér még halad. Aggódva kérdi a gazdától. – Bátyám, messze van Kolozsvár? – Most már messze.

Most már messze van Európa is. És egyre távolodik.

Bándy Péter