Az EP vitatja a Bizottság költségvetési számait

Fotó: MTI/Soós Lajos, archív, illusztráció

A mezőgazdasági és a kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani az Európai Parlament szerint.

Az Európai Parlament elfogadta szerdán a 2021-2027 közötti többéves költségvetési keretre vonatkozó, nem jogalkotási állásfoglalását, amelyben hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság és a kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani - derül ki az uniós parlament sajtószolgálatának tájékoztatásából.

A közlemény szerint az Európai Parlament állásfoglalásában vitatja az Európai Bizottság következő többéves költségvetési keretben javasolt számait. A képviselők szerint az uniós bizottság adataiból nem látszik, hogy a javasolt forráscsökkentések milyen mértékben sújtanák az európai régiókat és a mezőgazdaságból élőket. Számításaik szerint az előbbiek 10 százalékkal, az utóbbiak 15 százalékkal kevesebből gazdálkodhatnának, szemben a bizottság 5 százalékos adatával.

A képviselők megfelelő mértékű uniós forrásokat kívánnak biztosítani az olyan új kihívások kezelésére, mint a biztonság kérdése vagy a migráció, és a már meglévő politikai célok, köztük a regionális fejlesztések megvalósítására.

A parlament emellett szeretné megháromszorozni az Erasmus+ programra szánt forrásokat, külön finanszírozná a kis- és középvállalkozásokat. Álláspontjuk szerint a fiatalok munkanélküliségét kezelő programokra kétszer annyit, a kutatási és innovációs területre pedig legalább 50 százalékkal többet kellene költeni annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú uniós politikák elérjék a céljukat. Valamint további források szükségesek a biztonságpolitika, a migráció és a külkapcsolatok megfelelő finanszírozására is - szögezték le.

Az unió bevételi forrásai, az úgynevezett saját források kérdését illetően, a képviselők pozitívan fogadták a három új saját forrásra - az új vállalati adóra, a kibocsátás-kereskedelmi rendszerre, és a műanyagadóra - tett uniós bizottsági javaslatot, amelyek által csökkennének a tagállamok közvetlen hozzájárulásai.

Gál Kinga és Deutsch Tamás fideszes EP-képviselők az MTI-hez eljutatott nyilatkozatukban kijelentették, nem engedhető meg, hogy a regionális fejlesztések és a közös agrárpolitika forrásai lássák kárát az uniós bizottság elképzeléseinek. Meg kell védeni a magyar gazdák, vállalkozások és polgárok érdekeit - húzták alá.

Deutsch Tamás "fikciónak" nevezte az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, ugyanis véleménye szerint a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel. Kiemelte, Magyarország az elmúlt években folyamatosan bizonyította, hogy minden szempontból megfelel az európai értékeknek. Bármelyik mutatóval vizsgálják is, az unió élmezőnyébe tartozik - húzta alá.

"Egy uniós intézmény számára sem megengedhető, hogy a politikai nyomásgyakorlás eszközeként tekintsen a fejlesztési forrásokra" - fogalmazott.

Gál Kinga szerint a javaslat mögött egyértelműen egy zsarolási potenciállal bíró eszköz létrehozásának célja húzódik meg.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság javaslata az uniós mércével számítva jól teljesítő, sikeres régiókat büntetné azzal, hogy forrásokat von el tőlük. Mint mondta, az uniós fejlesztési pénzek nem könyöradományok. A magyar régiók objektív feltételek alapján jogosultak ezekre a forrásokra.

"A kohéziós források járnak Közép- és Kelet-Európának, hiszen megnyitottuk piacainkat a nyugati cégek előtt, melyek az óta óriási nyereségeket termelnek a régióban. A pénzügyi keretre vonatkozó helyes megközelítés sokkal inkább az lenne, ha növelnék a schengeni külső határokat, s így az egész uniót védő tagállamok forrásait" - emelte ki.