Jelenlegi hely

Közép-Európa a Selyemúton

A választási kampány csatazajában elsikkadt a hír, hogy március végén megtörtént a visegrádi négyek és Kína első kétoldalú találkozója. A történelmi jelentőségű pekingi megbeszélés jelentősen fölértékeli a V4-es együttműködést, amely Tóth Gábor, az Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke szerint a keleti kapcsolatok motorja lehet.

Jó ideje Közép-Európa az EU gazdasági növekedésének éllovasa. Más mutatók mellett vitathatatlan bizonyítéka ennek a világ legfejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD) előrejelzése, mely szerint idén Magyarországon emelkednek majd leginkább az öt éve folyamatosan növekvő reálkeresetek, amelyek 2010-hez képest ma több mint 60 százalékkal magasabbak. 2018-ban eddig már 11,5 százalékkal nőttek a reálbérek a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, miközben például Németországban idén alig 1 százalékos reálbér-növekedés várható. Az Európai Unió statisztikai szerve, az Eurostat adatai szerint az EU-tagállamok sorában már tavaly is a második legnagyobb bérfejlődést produkálta Magyarország, és figyelemre méltó tény az is, hogy e rangsorban az első tíz ország között kizárólag 2004-ben vagy utána csatlakozott államok szerepeltek, az uniós átlag e téren 2 százalék körül van.

Ez azt igazolja, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a sajátos magyar gazdasági modell működik, olyannyira, hogy a közép-európai országok, különösen a visegrádi négyek többé-kevésbé hasonló utat választottak, és ez szintén eredményesnek bizonyult. Mindebből fakadóan az EU gazdaságpolitikájának dinamikája nyugat felől a közép-európai térségbe tolódott el, és ez nagy lehetőségeket kínál, politikailag is fölértékelve régiónkat.

Nem véletlen, hogy Kína kiemelt figyelmet szentel Közép-Európának, azon belül a visegrádi csoportnak, így hazánknak is. Tavaly november végén a kínai miniszterelnök Budapesten találkozott a pekingi kezdeményezésre létrejött 16+1 formátumú együttműködés közép-európai államainak (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) vezetőivel, a megbeszélések során pedig kimondva-kimondatlanul világossá vált, hogy e platform magja, vezető ereje a 16-ok és Kína közti kereskedelmi forgalom 70 százalékát adó visegrádi csoport.

A kapcsolat elmélyítésének következő, logikus lépése volt ezért a március végi pekingi találkozó, amely az első politikai konzultáció volt Peking és a visegrádiak között.

– Figyelemre méltó, hogy ezt a találkozót a kínai fél kezdeményezte. Ez komoly visszaigazolása mindannak, amit egyesületünkkel évek óta szorgalmazunk, nevezetesen, hogy a V4-ek összefogással álljanak a 16+1-es formátum élére. Ezzel kapcsolatban a politika korábban óvatos volt, nem tudták, miként reagálna egy ilyen kezdeményezésre Kína. Most bebizonyosodott, hogy nincs mitől tartani, maga a pekingi vezetés lépett ebbe az irányba, többek között azért is, mert értékelik a V4-ek stabilitást jelentő migrációs politikáját – mondja a Kínát jól ismerő Tóth Gábor.

A politikai, stratégiai kapcsolatok elmélyítését civil eszközökkel segítő Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke a találkozó jelentőségéről szólva arra is felhívja a figyelmet, hogy a pekingi központi kormányzat szócsöve, a Xinhua hírügynökség kínai és angol nyelvű hírportálján a megbeszélésről megjelent tudósítás Wang Yi külügyminisztert idézve az Európai Unió legdinamikusabb egységének nevezte a V4-eket.

Mindez cáfolja azokat a hangokat, melyek sikertelennek nevezik a keleti nyitás politikáját. Igaz, látványos eredmények még valóban nincsenek, de Peking Új Selyemút-stratégiájában térségünknek megkerülhetetlen helye van.

– Aki néhány év alatt várt átütő eredményeket, az nem ismeri a keleti gondolkodásmódot. Kína 50-100 években gondolkodik, hosszú távon építkezik, ennek megfelelően keresi európai partnereit – mutat rá Tóth Gábor, hangsúlyozva, hogy rendkívül összetett, bonyolult, ellentmondásoktól sem mentes kapcsolatrendszerről van szó.

Ezért is hasznos, hogy Közép-Európa országai, így a visegrádiak nem külön-külön, hanem együtt, egységben jelenítik meg véleményüket, érdekeiket. A március végi találkozón Wang Yi külügyminiszter is elismerően szólt erről, kiemelve, hogy a V4-ek aktív támogatói és közreműködői a Kína által elindított Egy övezet, egy út-projektnek, és az európai integrációban betöltött szerepüket is fontosnak nevezte. Mint mondta, a visegrádiak konstruktív előmozdítói Kína és az EU kapcsolatainak, segítve a jelenlegi, meglehetősen kimért és távolságtartó uniós álláspont oldását, kialakítva egy szívélyesebb, nyitottabb, kevésbé ideologikus, inkább pragmatikus viszonyt. A kínai külügyminiszter a 16+1-es formátumú együttműködés továbbfejlesztésében is számít a visegrádiakra.

– A V4-es országok erősen fejlődő gazdaságot jelentenek, és 65 milliós együttes népességükkel már jelentékenyebb erőt is képviselnek, és persze kétségtelenül értelmezhető piacot is Kína számára – magyarázza az Európa Kapuja V4–Kína Egyesület vezetője. Tóth Gábor úgy látja, Peking kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik, de a lehetőségek kiaknázásához európai részről fegyelmezett, centralizált közös fellépésre van szükség.

Ez azonban Nyugat-Európa részéről értetlenségbe, sőt, néha ellenállásba ütközik. Az Európai Bizottság például egyáltalán nem lelkesedett a Belgrád–Budapest-vasútvonal kínai finanszírozású felújításáért, pedig annak kereskedelmi jelentősége aligha vitatható. Európa tehát ma megosztott a Kínával fenntartandó kapcsolatokat illetően.

– Az angolszász típusú egykori gyarmatosító országok, Franciaország, Belgium, Hollandia, továbbá a skandináv államok az emberjogista fundamentalizmus és a multikulturalizmus ideológiájának rabjai, míg Közép-Európa, ideértve Ausztriát és Olaszországot is, az észszerűség talaján állnak. Meggyőződésem szerint előbb-utóbb Németországban is bekövetkezik az elitcsere, a mai liberális politikai vezetőket az ébredező német nép le fogja váltani, és Berlin sokkal közelebb kerül a V4-es értékrendhez. Németország gazdasági erejére is szükség van ahhoz, hogy valóban sikeres és gyümölcsöző legyen Kína és Európa kapcsolata – mondja Tóth Gábor.

A szakember szerint e törésvonal idővel szétfeszítheti az Európai Uniót, ezért fontos, hogy a visegrádi országok, addig is, amíg Németország felzárkózik, a Pekinggel való együttműködés építésének élére álltak. Az Új Selyemúton ugyanis hatalmas mennyiségű kínai tőke és áru érkezik majd Európába. Képszerűen megfogalmazva, ez azt jelenti, hogy kelet felől telerakott vasúti szerelvények jönnek, amelyeket, ha kellően élelmesek vagyunk, visszafelé menet mi is megpakolhatunk a magunk portékájával, elsősorban mezőgazdasági produktumokkal és agrártechnológiával – de nem országonként külön-külön, hanem közösen, egyfajta V4-es brandet felépítve.

Emellett pedig az esetlegesen megcsappanó, a jövőben az EU elitje által ideológiai-politikai feltételekhez kötni szándékozott brüsszeli források helyett új forrásokat vonhatunk be a saját gazdaságainkba, melyekért Kína csak csekély mértékű politikai támogatást kér nemzetközi ügyekben. A széljárás most kedvező, Pekingnek fontos lett Közép-Európa, ezért hazánknak visegrádi partnereinkkel együtt bátran kell kezdeményezni és reagálni.

– A régi önmagához visszatérő, a neoliberális bukott értékek kavalkádját maga mögött hagyó Európa csakis úgy támadhat fel, ha megfogja az Új Selyemút nyugati szálát. Budapest előtt olyan történelmi lehetőség van a V4-ek élén, amilyen már rég nem adatott meg, mégpedig, hogy elindítsa Eurázsia felemelkedését a keleti nyitás politikájának regionális kiterjesztésével, Kína gazdasági potenciáljának kiaknázásával – mondja Tóth Gábor.

Ágoston Balázs

Címkék: 
Lapszám: 
Fotó: shutterstock.com, illusztráció