A versenyképesség mérésére használt bevett nemzetközi indexek torzítanak, indikátoraik akár 72 százalékban is szubjektív véleményeket tükröznek, és csak kisebb részben tartalmaznak úgynevezett kemény tényeket – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank és a Századvég Alapítvány tájékoztatóján.

György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a relevánsnak tekintett mutatók alapját képező, jellemzően a neoliberális közgazdasági iskola nézetei alapján folytatott adatgyűjtések során gyakran csak a multinacionális nagyvállalatok vezetőit kérdezik meg egy-egy ország üzleti körülményeit illetően, így a helyi kis- és középvállalkozói szektor helyzetét ezek a felmérések nem tükrözik. A torzítások kiküszöbölésére ezért a Századvég és a Magyar Nemzeti Bank olyan index kialakításán dolgozik, mely kifejezetten Magyarország versenyképességét mérné fel, társadalompolitikai szempontokat is figyelembe véve.

Az elmúlt hónapokban a magyarok egyre derűlátóbban ítélik meg Magyarország gazdasági folyamatait – derült ki a Századvég által a Jegybank számára havi rendszerességgel, a vállalati szférában 1000 fős, a lakosság körében 1500 fős minta alapján készített felmérésből. A fogyasztói bizalmi index a mínusz 100-tól plusz 100-ig terjedő skálán a tavalyi mínusz 28,11-ről mínusz 12,8-ra emelkedett, és ezzel megközelítette a középértéket.

Vértesy László, a Századvég vezető elemzője a felmérés eredményeit taglalva elmondta, hogy az emberek óvatos bizakodással kicsit jobbnak érzik saját anyagi helyzetüket, és a közeljövő kilátásait is így ítélik meg. A vizsgálatból az is kiderült, hogy ma már a lakosság 44,9 százaléka tervez nagyobb összegű kiadást, ugyanakkor 98 százalékuk ehhez nem kíván semmilyen hitelt felvenni.

A bankrendszer egészét illetően alacsony a közbizalom, a Jegybank, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nagyobb bizalomnak örvend, a brókercégek megítélése viszont rendkívül negatív – derül ki a felmérésből. A vizsgálat azt is megmutatta, hogy a vállalati szférában az építőipar kivételével minden területen pozitív irányban változott a gazdasági környezet megítélése. Az építőipar stagnálásának oka, hogy az embere óvatosak, egyelőre inkább csak tájékozódnak például a Családok Otthonteremtési Kedvezményéről (CSOK), valós keresleti fellendülés még nem tapasztalható. Emiatt az ágazat kapacitás-kihasználása elmarad a potenciáltól.

Á.B.