Ratifikálták a Macedónia nevének megváltoztatásáról szóló egyezményt

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A macedón parlament szerdai ülésén ratifikálta az ország nevének megváltoztatásáról szóló, Görögországgal kötött egyezményt.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A múlt vasárnap létrejött megállapodás becikkelyezésére a 120 tagú törvényhozás 69 képviselője szavazott igennel, nem volt sem tartózkodás, sem ellenszavazat. A legnagyobb ellenzéki pártnak, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) a tagjai kivonultak az ülésről, nem vettek részt a voksoláson.

Zoran Zaev miniszterelnök szerdai felszólalásában arra kérte a képviselőket, hogy fogjanak össze, és szavazzák meg a javaslatot, amely az ország nevét Észak-Macedóniára változtatná, mert ez szolgálja Szkopje céljait a leginkább, hiszen megindulhat az ország európai integrációja, és a NATO is hamarosan felveheti tagjai közé a délszláv államot. A kormányfő szerint Macedónia és Görögország között 27 évig tartó vita után elfogadható és méltóságteljes megállapodás született.

Mint mondta, a két ország olyan megállapodást kötött, amely lezár egy bizonytalanságokkal és traumákkal teli időszakot, mindkét fél méltósággal tekinthet a megszületett egyezményre, amely megvédi a macedónok nemzeti identitását. "Ez olyan történelmi lépés, amellyel Macedónia és annak állampolgárai esélyt kapnak a jövőre" - tette hozzá.

A VMRO-DPMNE bojkottálta az ülést, és bejelentette: a Velencei Bizottsághoz fordul, hogy véleményezze a Görögországgal kötött megállapodást. A jobboldali párt szerint azzal, hogy közvita nélkül, gyorsított eljárásban fogadták el a macedón-görög névvita rendezéséről szóló egyezményt, a szkopjei vezetés törvényt sértett. A VMRO-DPMNE szerint emellett a megállapodás alkotmányellenes, és semmibe veszi a macedónok nemzeti identitását.

A szkopjei parlament előtt napok óta tüntető jobboldali szimpatizánsok korábban arra készültek, hogy a voksolás idején is tiltakozással akadályozzák a képviselőház munkáját, ettől azonban később elálltak, és nem gyűltek össze az épület előtt.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára.

A mostani megállapodás értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára lesz. Az ország alkotmányát várhatóan még az idén módosítják.

A macedón és a görög miniszterelnök a múlt kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán reményét fejezte ki, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének júliusi ülésén megkezdődhetnek a tárgyalások Macedónia csatlakozásáról. A szkopjei kormány emellett azt reméli, hogy az Európai Unió állam- és kormányfőinek június 28-i ülésén napirendre kerül Macedónia EU-csatlakozása.

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere múlt vasárnap írta alá. Gjorge Ivanov államfő azonban azonnal kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az egyezményt, ezért nem fogja azt aláírásával jogerőre emelni. Erre reagálva a miniszterelnök szerda este arról beszélt az egyik szkopjei televízióban, hogy amennyiben a parlament elfogadja a Görögországgal kötött egyezményt, majd azt az ősszel rendezendő népszavazás is megerősíti, és Ivanov mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását.