Sztrájkol a francia menekültügyi hivatal

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Sztrájkkal tiltakozik a francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) a „szabályozottabb bevándorlást és hatékonyabb menekültügyet” előíró törvénytervezet ellen, amelyet szerdán terjeszt Gérard Collomb belügyminiszter a kormányülés elé.

A kormány szerint a "kiegyenlített" új javaslat a 2016. március 7-én elfogadott előző szabályozást váltja, s alapvető célja a menekültügyi kérelmek elbírálásának hat hónapra történő felgyorsítását követően az elutasítottak eltávolítása az országból, a menedékre szorulóknak pedig a jelenlegi egy helyett többéves tartózkodási és munkavállalási engedély megadása átfogó integrációs programmal egybekötve.

Miközben az alapcélokat illetően széleskörű a konszenzus Franciaországban, a megvalósítást illetően olyannyira megosztottak a politikai pártok, a bevándorlókkal foglalkozó hatóságok és a civil szervezetek, hogy Emmanuel Macron államfő pártján, a Köztársaság lendületben frakciójában is heves vita alakult ki.

"A legkiszolgáltatottabbak lesznek büntetve. Nem tilos egy kis humánumot is tenni egy törvény szövegébe" - mondta Jean-Michel Clément kormánypárti képviselő.

Az OFPRA mellett az Államtanács, az Amnesty International, az Orvosok Határok Nélkül és a bevándorlókkal foglalkozó valamennyi civil szervezet, valamint a baloldali pártok is tiltakoznak a tervezet ellen, mert szerintük a menedékkérők egy része nem fogja tudni ezentúl érvényesíteni a nemzetközi és a francia jogban előírt jogait.

Az illetékes hivatalok azt állítják, hogy nem rájuk kellene nyomást gyakorolni, ők ugyanis a hozzájuk eljutatott kérelmeket néhány héten belül elbírálják. A problémát szerintük azt jelenti, hogy egy migráns átlagosan 35 napot vár arra, hogy a kérelmét regisztrálja a prefektúra. Ezt az időszakot - amelyet az emberek általában az utcán töltenek - úgy lehetne lerövidíteni, hogy a belügyminisztérium új munkahelyeket hoz létre a kérelmek azonnali befogadására - állítja az OFPRA. A migránsoknak jelenleg 120 nap áll rendelkezésre a kérelmek benyújtására, a tervezet szerint ez 90 napra rövidül majd.

A civil szervezetek és a hivatalok azt a javaslatot is kifogásolják, amely szerint a migránsokkal foglalkozó szakembereknek jelenteni kellene a rendőrségnek, ha a sürgősségi szállásokon illegális bevándorlókat vagy elutasított menedékkérőket látnak el.

A jobboldal szerint viszont a javaslat csak apró technikai változtatásokat javasol az előző szabályozáshoz képest a bevándorlási politika alapvető átalakítása helyett.

A tervezet legfőbb javaslata az  elutasított menedékkérők fogvatartási idejének megduplázása 90 napra (egyes esetekben 135 napra) annak érdekében, hogy a kitoloncolást végre lehessen hajtani. Ezzel párhuzamosan pedig a kiutasítási határozattal szembeni fellebbezési idő lerövidül.

Az őrizetbe vett migránsok személyazonosságának és tartózkodási engedélyének ellenőrzésére jelenleg rendelkezésre álló 16 óra 24-re nő. Új elem a tervezetben a tiltott határátlépés szabálysértéssé nyilvánítása, amely egy év szabadságvesztéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel lesz sújtható. Azaz a tiltott határátlépőket ezentúl őrizetbe lehetne venni és bíróság elé lehetne állítani. Azokat a külföldieket, akik nem a saját személyi papírjaikat mutatják be a hatóságoknak öt év börtönbüntetéssel és 75 ezer eurós pénzbírsággal lehetne sújtani.

Edouard Philippe kormányfő szerint a szöveg két elven alapul: a humánumon és a hatékonyságon.

A menekültügyi politika "humanista oldalának erősítésére" a kormány a hétfőn bemutatott parlamenti jelentés 72 ajánlását is magáévá teszi a menedékkérők jobb integrációjára. Egyebek mellett megduplázzák a menekültek francia nyelvóráit, engedélyezik a munkavállalást, és pénzügyi támogatásokkal ösztönzik a településeket a külföldiek befogadására.

A törvénytervezet áprilisban kerül a parlament elé.

A BVA közvélemény-kutatóintézetnek a közelmúltban közzétett felmérése szerint a franciák megosztottak a bevándorlást illetően: több mint kétharmaduk szerint a menekülteket be kell fogadni, ugyanakkor majdnem ugyanennyien úgy vélik, hogy túl sok bevándorló él az országban. Emmanuel Macron államfő bevándorlási politikájával a franciáknak alig 37 százaléka elégedett: a baloldali választók szerint nem elég humánus és büntetőjellegű, a jobboldaliak szerint viszont nem elég szigorú.

Franciaországban tavaly mintegy 100 ezren nyújtottak be menekültkérelmet és 36 százalékuk kapta meg a menekültstátuszt. A hivatalos adatok szerint a 67 millió lakosú országban 2014-ben 6 millió bevándorló élt, s a lakosság egynegyedének volt legalább az egyik nagyszülője bevándorló.

MTI