Terrorelhárítási ügyészség alakul Franciaországban

A szabaduló radikalizálódott elítéltek fokozottabb megfigyelése és az önálló terrorelhárítási ügyészség létrehozása a két legfontosabb eleme a francia kormány új terrorizmus elleni programjának, amelyet pénteken mutatott be Edouard Philippe kormányfő.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

„A terrorizmust már nem szíriai sejtekből távirányítják, hanem emberek formájában ölt arcot, időnként kisstílű bűnözőkben vagy pszichológiailag labilis emberekben, fanatizált vagy magányosan radikalizálódott személyekben” – hangsúlyozta aA „folyamatosan mozgásban lévő és szétterjedt” fenyegetettséggel szemben a kormányfő a belső elhárítást bízta meg a terrorelhárítási küzdelem irányításával, amelynek legfőbb feladata a titkosszolgálatok és a nyomozati szervek közti együttműködés biztosítása lesz.

A már az év elején bemutatott 32 pontos terrorelhárítási csomag egyik legfőbb eleme egy „specializálódott sejt” létrehozása, amely a radikalizálódott, illetve terrorizmusért elítélteket fogja megfigyelni a szabadulásuk után. A börtönbüntetésüket letöltött szabadulók megfigyelése lett az utóbb hónapokban a francia terrorelhárítás egyik legfőbb kihívása: mintegy 450 ilyen ember kerül szabadlábra 2019 végéig.

A kormányfő azt is bejelentette, hogy mégiscsak létrejön az önálló terrorelhárítási ügyészség.

Nicole Belloubet igazságügyi miniszter 2017 decemberben jelentette be, hogy átalakul a terrorelhárítási igazságszolgáltatás: a párizsi ügyészségen belül 31 éve működő, nemzeti hatáskörrel bíró terrorelhárítási részleget egy önálló terrorelhárítási ügyészség váltja fel, de a tavasszal bemutatott igazságszolgáltatási reformban végül nem szerepelt az átalakítás.

„Mindannyian úgy érezzük, hogy egy ügyésznek lehetővé kell tenni, hogy teljes munkaidejében a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozzon” – fogalmazott Eduard Philippe, jelezve, hogy a terrorelhárítási főügyész mellett egy vizsgálóbírókból és egyéb jogi szakemberekből álló 25-30 fős csapat fog dolgozni.

Catherine Champrenault párizsi főügyész és a bírói szakszervezetek hevesen bírálták az elképzelést, mert szerintük a jelenlegi, összevont működésnek köszönhetően egy-egy merénylet esetén hirtelen sok jogi szakembert lehet egy-egy ügyre ráállítani, és a szervezett bűnözéstől érkező támogatáson át a terrorizmusig összetetten lehet az ügyeket vizsgálni.

A szenátusi vizsgálóbizottság kedden közzétett jelentése üdvözölte, hogy a francia kormány megerősítette a terrorizmus elleni küzdelmet, de aggodalmait fejezte ki „a valós elégtelenségek miatt”. A szenátorok fokozottabb küzdelmet javasolnak a muzulmán radikalizmussal és a szalafizmussal szemben, valamint javasolják, hogy a terrorizmus és a radikalizálódás miatt nyilvántartott, mintegy 20 ezer nevet tartalmazó titkosszolgálati listához a polgármesterek is hozzáférhessenek.

Edouard Philippe nem zárta ki, hogy ezekhez a bizalmas információkhoz a polgármesterek is hozzáférhessenek a terrorizmus elleni küzdelem keretében, de jelezte, hogy nem lesz szabad hozzáférése a településeknek a nyilvántartáshoz.

„Nem arról van szó, hogy a franciaországi polgármesterek ezentúl a belső elhárítási ügynökei lesznek” – mondta a kormányfő.

Franciaországban a 2015 januárban kezdődött iszlamista merényletekben 246-an vesztették életüket, közülük idén öten, március 23-án egy túszejtésben a dél-franciaországi Carcasonne-ban és Trebes-ben, május 12-én pedig egy késeléses támadásban Párizsban.