Jelenlegi hely

A Velencei Bizottság elfogadta végleges állásfoglalását

Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete elismerte, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, azonban a Magyarországon már jelen lévő egyetemek kivonását sürgette egyes új, esetenként "túl szigorú, sőt akár indokolatlan" előírások alól.
    
Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek adott telefonos interjújában "egyértelműen pozitívnak" nevezte az állásfoglalást, amelyben világosan kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani.
    
Vita egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság szerint ki kellene vonni az országban már korábban letelepült külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos előírásai alól, de a kormány úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni - mondta Palkovics, aki Kecsmár Krisztián igazságügyi államtitkárral együtt részt vett a testület pénteki ülésén.
    
Palkovics leszögezte, az állásfoglalás megerősítette és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezéseinek mindegyike teljesíthető.
    
Kecsmár Krisztián úgy vélekedett, hogy az elfogadott vélemény összességében nagyon kedvező, viszont diszkrimináció lenne, ha a törvényt kizárólag az újonnan letelepülő külföldi intézményekre alkalmaznák, ez sértené az egyenlő elbánás elvét.
    
Hozzátette: ezek pusztán egyfajta ajánlások, amelyek nem kötik a magyar kormányt.
    
Mint az állásfoglalásban írták, a már működő intézményekre vonatkozó új szabályok, szoros határidők és szigorú jogi következmények "rendkívül problematikusnak" tűnnek a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából".
    
Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot - emelték ki.
    
A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül.
    
Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

(MTI)