Januárban és februárban is 2 százalék fölé került az infláció, sőt februárban kis híján elérte a 3 százalékot. Az árszínvonalat azonban jellemzően az üzemanyagok drágulása húzta fölfelé, ezek ára pedig az elmúlt hetekben újra lefelé indult. Az élelmiszerekért 1,9, a szolgáltatásokért 1,5 százalékkal kell többet fizetni, a tartós fogyasztási cikkek pedig olcsóbbak lettek.

Év elejétől jelentős ugrás következett be az eddig rendkívül nyomott magyarországi inflációban. A tavaly decemberi 1,8 és a tavalyi éves átlag 0,4 százalékos pénzromlás után ugyanis januárban 2,3, februárban pedig 2,9 százalékkal lettek magasabbak az árak az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva.

Bár az inflációt leginkább az üzemanyagok drágulása tolta fölfelé, az e termékkategóriát tartalmazó alcsoport az év első hónapjában 6,9, a másodikban 8,7 százalékos drágulást mutatott, hónapról hónapra egyre jelentősebb például az élelmiszerek áremelkedése is, amely az októberi 0,4 százalékról januárra fokozatosan 1,4, februárra pedig 1,9 százalékra erősödött. A többi területen egyelőre nem látható fokozódó tendencia: a szolgáltatások már jó ideje 1,5, a szeszes és dohányáruk 2,5 százalék körüli drágulást mutatnak, a tartós fogyasztási cikkek ára pedig vagy fél éve 0,5 százalékos esésben van.

2 százalék fölötti inflációra öt éve nem volt példa Magyarországon: utoljára 2012-ben mértek 5,7 százalékos drágulást. Sőt, tavalyelőtt és az azt megelőző évben néhány tized százalékponttal csökkentek az árak, előbb a kormányzati rezsicsökkentés, majd az üzemanyagárak nemzetközi zuhanása miatt. Ezek hatása azonban már kifutott a bázisból, sőt a jelenlegi magasabb infláció fő oka éppen az, hogy az üzemanyagok ára visszakapaszkodott a 2016 elején mért szintre.

Bár a pénzromlás ismételt megjelenésének vannak veszélyei, például a lakáshitelek törlesztőrészleteit a legtöbb pénzintézet a bankközi kamathoz köti, amit jócskán meghatároz az infláció, a dolgozók számára az összeképet kedvezővé teszi, hogy a bérek jóval nagyobb mértékű, januárban például 10 százalékos emelkedést mutattak. Sőt, az infláció tulajdonképpen most került közel a Nemzeti Bank által kívánatosnak tartott 3 százalékos mértékhez – a túl alacsony infláció ugyanis visszafogja a gazdasági növekedést. Az üzemanyag­árak emelkedése egyébként az Európai Unió egészében fölfelé tolta az inflációt, ami átlagosan 2 százalékra nőtt.

Tartósan 3 százalékon ragadó inflációtól azonban egyelőre nem kell tartani Magyarországon, az elmúlt hetekben ugyanis ismét esésnek indultak az olaj- s vele az üzemanyag­árak, ami mérsékelni fogja a márciusi indexet. Ráadásul az üzemanyagok áresését fokozza, hogy a törvények szerint a kormány kénytelen lesz kivezetni a benzin árából 5, a gázolajéból pedig 10 forint extra jövedéki adót, miután az elmúlt negyedévben 50 dollár fölött volt a nyersolaj átlagára.