A mai magas, 11,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett ugyanis a cégek csak 16-18-20 százalékos kamattal jutnak kölcsönhöz, amit nem tudnak vállalni. Orbán Viktor országjáró körútján a vehir.hu-nak azt mondta: az adócsökkentésen kívül így lehetne forráshoz juttatni a vállalkozásokat, amelyek ha ezt megkapják, nem fogják elküldeni az embereiket.

Coface: a 2009-es év lesz a válság tetőpontja

Az idei év első kilenc hónapjában 2007 hasonló időszakához képest 10 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. A növekvő csődök, a romló fizetési morál már most is megfigyelhetőek nemzetközi és hazai viszonylatban is, várhatóan a 2009-es esztendő lesz a válság tetőpontja – derül ki a Coface Hungary elemzéséből.

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első kilenc hónapjában 11 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Némi lassulás tapasztalható a növekedés mértékében, de ez köszönhető egyrészt annak is, hogy az elmúlt 2-3 év már elég magas bázist eredményezett, másrészről a Coface elemzői szerint a harmadik negyedévi adatok alapján még nem volt érezhető a globális pénzügyi válság hatása. A felszámolási eljárások száma 11,67 százalékkal, a végelszámolások száma pedig tíz százalékkal növekedett meg. Nem változik a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások továbbra is rendkívül alacsony számban indulnak. Az év első kilenc hónapjában mindösszesen 12 ilyen eljárás indult Magyarországon.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első kilenc hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar, a papír- és csomagolóipar, az acél- és fémipar, az építőipar, valamint a kereskedelmi vállalkozások.

A rossz gazdasági helyzetben a kultúrára és turizmusra is kevesebbet költünk, így az ezen a területen működő vállalkozásoknak hosszú távon számolniuk kell a bevételcsökkenéssel. A hagyományosan erős területek, mint az energia- vagy a műanyagszektor – biztosabb hátterük miatt – jobban állják majd a sarat, és most minden nehézségük ellenére a relatíve jobb helyzetű cégek között vannak az élelmiszeripari vállalkozások.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008 első kilenc hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 31 százalékát, Szabolcsban pedig 10 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40 százalékát is a fővárosban regisztrálták.

Magyarországon 2005–2006 óta folyamatosan nő a fizetésképtelenségi eljárások száma, s ez a megszorító intézkedések hatása miatt kezdődött, amelyek a GDP-növekedés lassulását és a belső kereslet visszaesését hozták magukkal. Az EU-tagországok között tulajdonképpen évek óta az élbolyban álltunk ezen a területen. Dercze Zoltán, a Coface vezető elemzője szerint Magyarországon 2008 első kilenc hónapjában nem látszott a fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus növekedése a 2006–2007-es időszakhoz mérten. Ha 2008 első kilenc hónapjának adatait vizsgáljuk, akkor azt kell látnunk, hogy az elmúlt éveknek megfelelően emelkedett, de még nem érezhető a pénzügyi válság hatása. Dercze úgy véli, hogy a 2009. év mindenképpen problémásnak látszik a magyar vállalkozások szempontjából, hiszen csökken a világpiaci növekedés.

A Coface eddigi tapasztalatai alapján Dercze úgy látja: a válságok lefutási ideje jellemzően másféltől két évig terjed. „A jelenlegi helyzet azonban az eddigiektől abban is eltér, hogy most a teljes pénzügyi rendszer válságáról beszélünk, éppen ezért nehezebb megjósolni azt, hogy meddig tart” – fűzi hozzá. Az mindenesetre biztos, hogy a szakemberek a jelenlegi gazdasági helyzet legnagyobb veszteseinek a kkv-kat tartják. Az pedig, hogy egy adott kkv-t milyen mértékben érint a válság, főként azon múlik, hogy melyik szektorban működik, milyen piacra dolgozik (export vagy belföld), milyen vevői vannak és természetesen milyen pénzügyi tartalékokkal rendelkezik. „Azok vannak a legnagyobb bajban, akik már jelentősen eladósodva futnak neki a következő időszaknak” – fűzi hozzá Dercze.

(hírTV)