Az MSZP idén ősszel olyan kampányt indított, amely internetes felületeken és a nyomtatott sajtóban is megjelent. A kampányban használt négy állítás a kormány sikereit hivatott alátámasztani, ezeket azonban a szeptemberi közvélemény-kutatás megkérdezettjeinek többsége egyszerűen nem tartja igaznak. Mind a nyugdíjaknak az előírtnál gyorsabb növekedése, mind a bérek vásárlóértékének növekedése, mind a gazdasági növekedés tekintetében hasonlóan kétkedők a válaszadók, kevesebb, mint 30 százalékuk hisz csak a kampányban megfogalmazott állításoknak. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a gazdasági eredmények sulykolása nem kap kedvező fogadtatást az állampolgárok részéről, hiszen a személyes tapasztalataik, a szubjektív érzetük ellentmondani látszanak a kormányzati triumfálásnak.

Mind a négy – a kampányban megjelenő – állítással kapcsolatban elsősorban a 45-59 évesek korcsoportja és a felsőfokú végzettségűek helyezkednek a legelutasítóbb álláspontra. A bérek vásárlóértékének 2008-as növekedésében például ennek a korcsoportnak a 80 százaléka nem hisz.

A megkérdezettek többsége (52 százaléka) – amely jelentősen meghaladja a Fidesz táborát – nem tartja helyénvalónak, hogy az MSZP a kormány eredményeit bemutató kampányba kezdett. A vélhetően megcélzott bizonytalanok körében ráadásul még magasabb ez az arány. Az MSZP-szavazóknak is csak 78%-a szerint helyénvaló a kampány, a többiek elutasító, vagy semleges álláspontra helyezkednek. A megkérdezett szocialista szavazók ráadásul a kampány kiötlői szempontjából a legkedvezőtlenebbül a nyugdíjak növekedésével kapcsolatos állításra reagáltak. Csupán 49 százalékuk tartja igaznak az állítást, ami önmagán túlmutató adat egy olyan párt számára, amely a nyugdíjas-szavazókkal hagyományosan igyekszik paternalista-bizalmas kapcsolatot kiépíteni, és erősen támaszkodik az idős korcsoport szavazataira.

A Gyurcsány-kormánynak ez már a sokadik imázs-kampánya, elég ha a „Mindenki minket irigyel”, a „pannonpuma”, vagy „ a buli színe piros” hívószavakra gondolunk. A mostani kampány magas elutasítottsága azonban azt jelzi, hogy a kormányzást bénító hitelességi deficitet ezen próbálkozással aligha oldhatják fel.

(MNO)