2024. 11. 22., péntek —
Cecília
EUR 410.76 Ft
USD 390.07 Ft
élénk vagy erős légmozgás -1° 6°
Hirdetés
Hirdetés

megye

Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Önálló város és kereken húsz négyzetkilométer kiterjedésű kerület volt az Adriai-tenger északkeleti végén, az Isztriai-félsziget tövében, a Fiumara (horvátul Riecina) folyó torkolatában, magas hegyek félkörében.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Hazánk északkeleti részében fekvő vármegye volt, területe hatezerháromszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben kereken háromszázezer lélek.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

A délnyugati határszél megyéje, délen Horvátországgal, nyugaton Stájerországgal volt határos. Területe bő ötezer négyzetkilométer volt, lakóinak száma 1891-ben négyszáznégyezer lélek.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

A Balatontól északra elterülő vármegye területe bő négyezer négyzetkilométer volt, a lakosság száma 1891-ben kétszáztizenötezer fő, így a közepes népsűrűségű vármegyék közé tartozott.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

Hazánk nyugati végén fekvő vármegye, területe bő ötezer négyzetkilométer volt, a lakosság száma 1891-ben megközelítette a négyszázezer főt, így Vas hazánk legsűrűbben népesített vármegyéi közé tartozott.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

A Tisza felső folyásánál, a később Kárpátaljának nevezett vidéken elterülő megye volt, területe bő háromezer négyzetkilométer, a lakosok száma 1891-ben százharmincötezer lélek, mihez még kétezer katona járult.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

A Felvidék egyik vármegyéje volt, területe kétezerhétszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1890-ben száztizenkétezer lélek, ezzel a ritkábban lakottak közé tartozott.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

A következő hónapokban vármegyénként, ábécé sorrendben közöljük Bencsik Gábor dupla kötetének online változatát, korabeli, nagyrészt színes képeslapokkal, valamint Kogutowicz Manó 1905-ben megjelent vármegye-atlaszának nagyítható térképeivel illusztrálva.
Vármegyék könyve

Vármegyék könyve

A kelet-erdélyi székelyföld egyik vármegyéje volt, területe háromezernégyszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben száztízezer lélek, amivel Udvarhely a legritkábban lakott vármegyék közé tartozott.