A Tisza felső folyásánál, a később Kárpátaljának nevezett vidéken elterülő megye volt, területe bő háromezer négyzetkilométer, a lakosok száma 1891-ben százharmincötezer lélek, mihez még kétezer katona járult.
A következő hónapokban vármegyénként, ábécé sorrendben közöljük Bencsik Gábor dupla kötetének online változatát, korabeli, nagyrészt színes képeslapokkal, valamint Kogutowicz Manó 1905-ben megjelent vármegye-atlaszának nagyítható térképeivel illusztrálva.
Interjú Hoppál Péterrel és Ferencz Marcellel; vármegye és ispánság a történelem tükrében; az ír szájhős esete a magyar kormánnyal; magyar busz magyar utakon; Litvánia a háborút kockáztatja
Hazánk északkeleti határán fekvő vármegye volt, területe négyezerhatszáz négyzetkilométer, lakóinak száma 1891-ben bő kétszázötvenezer fő, köztük ötezer magyar, tízezer német, a többi szlovák.
Erdély hegyes-dombos vármegyéje volt a Maros felső folyásánál, közel a román határhoz, mellyel egy keskeny kiszögellés révén Beszterce-Naszód és Csík között közvetlenül is érintkezett.