Minden kell, de az magyar legyen

– A táplálkozás nem divat, mégis azt faragnak belőle különböző elméletekkel, noha nincs egy sem, ami meggyőzően nagy mintát vizsgálva kiállta volna az idő és a valóság próbáját. Mindenevők vagyunk, a szervezetünknek húsra és egyéb állati eredetű táplálékra éppúgy szüksége van, mint zöldségre, gyümölcsre, gabonára – mondta a hazai élelmiszereket népszerűsítő és azok megtermelésének, előállításának hátterét a fogyasztókkal megismertető kampány nyitó rendezvényén Szécsi Zoltán. A háromszoros olimpiai bajnok, világbajnok, Világkupa- és kétszeres Világliga-győztes, hatszoros magyar bajnok, négyszeres Magyar Kupa-győztes vízilabdázó maga is gazdálkodik, így a sportolóként megszokott tudatos táplálkozás termelői alapjait is megismerte. Mint fogalmazott, megszoktuk, hogy a boltok polcain ott van a termék, de tudatosítanunk kell magunkban, hogy minden élelmiszer mögött ott van a gazda, aki azt megtermeli. Ha eltűnnek a gazdák, nem lesz mit ennünk, ezért vásárlásaink során részesítsük előnyben a hazai kis családi gazdaságokat, mivel a külföldi multik minősége messze elmarad előbbiekétől.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azért indítja útjára Tények ízekre szedve nevű kampányát, hogy a tudományos tényeknek megfelelően, de közérthetően tájékoztassa a fogyasztókat az állattartás, az állati eredetű élelmiszerek valóságos szerepét, jelentőségét táplálkozásunkban és a manapság sokat emlegetett fenntarthatóságban. Mint Papp Zsolt György fogalmazott, a cél a hagyományainkhoz illeszkedő ételek és azok hátterének megismertetése, népszerűsítése, nem valakik ellenében, hanem a gazdák, a gazdálkodás szeretete okán.

– Sok impulzus éri a fogyasztókat, sokféle feldolgozott, előre csomagolt termékkel találkozhatnak, de közben gyakran elfelejtjük, hogy azok hogyan készülnek – mondta Papp Zsolt György, aki szerint a hagyományos alapanyagokat is vissza kell vinni a konyhába.

Szóba került az is, hogy az állati eredetű élelmiszerek elleni agresszív kampányok rengeteget ártanak magának az agráriumnak is. A beszélgetés során Papp Zsolt György elmondta például, hogy ma a hazai termelők alig 5 százaléka 35 év alatti. Ezért is alkottak meg a nemzedékváltást és a gazdaságátadást segítendő olyan pályázati rendszert, amely az átadót és az átvevőt is támogatja, és az agrárkormányzat az elmúlt években egyébként is minden eszközzel segítette a gazdákat, a rémisztő bürokratikus környezet jelentős egyszerűsítésétől a számtalan célzott pályázati forrás megnyitásáig.

Mindemellett termelői összefogásra is szükség van annak érdekében, hogy a magyar gazdák erős alkupozícióban jelenhessenek meg a piacon – mondta Papp Zsolt György a demokrata.hu azon kérdésére, hogy miként lehet az árérzékeny fogyasztókat a magyar termékek vásárlására ösztönözni úgy, hogy a külföldi produktumok gyakran nagyságrendekkel olcsóbbak. Konkrét példát említettünk, néhány hónappal ezelőtt az egyik, ráadásul hazai tulajdonú élelmiszerlánc egyik üzletében arra lettünk figyelmesek, hogy a francia krumpli kilója 280 forint, míg a hazaié több mint hatszorosa, 1699 forint… Így pedig bizony nehéz arról meggyőzni a vásárlókat, hogy a hazait vegyék, még ha az jobb is.

Pedig a magyar termékek azért is jobbak és biztonságosabbak, mint a külföldiek, mert mint Szécsi Zoltán felhívta a figyelmet, a címkén feltüntetett információk alapján visszakövethető, hogy honnan, melyik termelőtől származik az adott élelmiszer. A hazánkban kötelező szigorú termelési és feldolgozási előírásokat hírből sem ismerő külföldi termékek veszélyeit ecsetelve háromszoros olimpiai bajnokunk konkrét példát hozott: egy mexikói utánpótlás-focitornán minden résztvevő csapat összes játékosának doppingtesztje pozitívnak bizonyult; mint kiderült, ennek az volt az oka, hogy a csapatoknak szállást adó hotelben egyebek mellett szteroiddal is turbózott marhahúst szolgáltak fel nekik.

– A magyar agráriumnak megvan minden tudása, képessége, hogy kiváló minőségű, exportképes élelmiszereket állítsunk elő. De elengedhetetlen, hogy a fogyasztók valós, tényszerű információk alapján a hazait válasszák, és ne dőljenek be megalapozatlan állításokon alapuló hamis kampányoknak – mondta az Agrárkamara elnöke, aki kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a statisztikák szerint a fogyasztók alig öt százaléka vegetáriánus, mégis úgy beszélnek erről a hóbortról, mintha természetes, nagy társadalmi támogatottságú jelenség lenne.

Szécsi Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy édesanyja a Bethesda Gyermekkórház főorvosaként elindította az intézményben az Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központját, amelynek aktív orvosaként azt tapasztalta, hogy a vegán táplálású gyerekek gyógyítása nehezebb volt, mert rosszabbul működtek az élettani folyamataik. Hozzátette: Belgiumban akár börtönbe is kerülhetnek azok a szülők, akik vegán diétán tartják gyermekeiket és ezzel veszélyeztetik az egészségüket.

Szerencsére a beszélgetés résztvevőit Szécsi Zoltán és Papp Zsolt György nem tartotta ilyen káros diétán, az Agrárkamara elnöke és olimpiai bajnok vízilabdázónk tojásos lecsóval vendégelték meg a kampánynyitó résztvevőit hazai hozzávalókból, zsírral, füstölt szalonnával, ízes kolbásszal.