Szakszervezetek ugyanakkor szóvá teszik: a nettó bérnövekedést tekintve messze nem ennyire kedvező a helyzet. Az adóváltozások miatt ugyanis a dolgozók zsebébe mindössze 154 forinttal kerül több. Míg korábban a minimálbér teljesen adómentes volt, addig januártól az eddigi 15 ezer forintról bő 12 ezerre csökken az adójóváírás lehetősége – vagyis a minimálbér egy része az adóköteles sávba csúszik.

A kormány a szigorítást azzal indokolja, hogy vélhetően sokan visszaélnek a minimálbér lehetőségével. A kormány egyébként a nettó 154 forinttal tartja magát korábbi ígéretéhez, ami úgy hangzott, hogy a minimálbér megadóztatása következtében senki nem fog kevesebbet hazavinni.

Úgy tűnik, Magyarországon rendre a Fidesz-vezette kormányok hoznak jelentős változást a minimálbér rendszerében. 2001–2002-ben a legkisebb fizetések jelentős emelésével borzolták a munkaadók kedélyét. Ami 2001-ben 25 500 forintról 40 ezerre, majd egy évvel később 50 ezer forintra nőtt. Akkor ezt azzal indokolták, hogy ennek következtében a magasabb fizetési kategóriákban is jelentős béremelési hullám fut majd végig a gazdaságon – ami meg is történt. A minimálbér egyébként akkor ugyanúgy adóköteles volt, ahogy most januártól lesz – az adómentességet 2002-től a Medgyessy-kormány biztosította.

A szocialisták nyolc éve alatt egyébként mindössze 47 százalékkal nőtt a minimálbér, miközben az összesített infláció 51 százalék volt. Utóbbi következtében egyébként a magyar minimálbér nemzetközi összehasonlításban már nem is tekinthető magasnak. A nyugati szinthez képest soha nem is volt az: Ausztriában a minimálbér 1000 euró, Nagy-Britanniában nagyjából ugyanennyi font. Az utóbbi években azonban már Szlovákiában is 295 euróra, Lengyelországban 290-re, Csehországban pedig 308 euróra emelkedett a minimálbér. A magyar legkisebb fizetés még a januári emelés után is csak 278 euró lesz.