Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, archív, illusztráció
Hirdetés

Szijjártó Péter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által szervezett japán befektetői ebédet megelőzően kiemelte: mindig a kölcsönös tiszteletre épült Magyarország és Japán, a magyar és a japán nép együttműködése, amely talán soha nem volt olyan stabil és eredményes, mint manapság.

A két ország gazdasági kapcsolatairól elmondta, Magyarország 2,5 milliárd dollárnyi japán beruházással rendelkezik, az országban több mint 160, a távol-keleti országból érkezett vállalat működik, amelyek 34 ezer magyar embernek adnak munkát.

Hozzátette, csak az utóbbi öt évet tekintve a HIPA 21 esetben tárgyalt eredményesen japán vállalatokkal, a megállapodások 808 millió dollárnyi új beruházást és 3 ezer új munkahelyet jelentettek Magyarország számára.

Szijjártó Péter köszönetét fejezte ki a Magyarországon befektető japán vállalatok vezetőinek, hogy a magyar gazdaságba, azon belül a magyar emberekbe fektették bizalmukat. A miniszter külön kiemelte Oszamu Szuzukit, a Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatóját, aki a japán befektetők közül elsőként bízott meg Magyarországban a rendszerváltás után, és itt alapította meg a Suzuki gyárát, amely Európában a mai napig az egyetlen.

A miniszter elmondta, hogy 2010-ben a magyar gazdaság a „szakadék szélén állt, és bátor politikai döntésekre volt szükség, hogy ne csak túléljük a válságot, hanem meg is erősödjünk utána”. Szijjártó Péter a bátor döntések közé sorolta a progresszív adórendszer eltörlését, amelyet az egykulcsos adórendszer váltott fel, illetve a társasági adó 9 százalékra csökkentését, amely egyedülálló az Európai Unióban.

Rámutatott, hogy a magyar gazdaság most a dimenzióváltás időszakában van, a világgazdaság pedig lassul, ezért a miniszer szerint fontos, hogy a magyar kormány olyan intézkedéseket hozzon, amelyekkel fenntartható, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme a következő években is 2 százalékponttal haladja meg az európai uniós átlagot. A gazdasági növekedés fenntartása érdekében készítették el a gazdaságvédelmi akció tervet, amelynek fontos eleme például a munkát terhelő adók további csökkentése és a szakképzés modernizálása is – jelezte.

Szijjártó Péter beszédében úgy fogalmazott: „azon leszünk, hogy a következő években, necsak Magyarország és Japán, hanem a remélhetőleg megerősödő Európai Unió és Japán együttműködését, gazdasági kapcsolatait is tovább javítsuk, hiszen ez Magyarország, ez a magyar emberek és a Magyarországon működő vállalatok érdeke is”.

A rendezvényen Oszamu Szuzuki, a Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy a Suzuki Magyarország 1992-ben építette fel gyárát és kezdte el a termelést. A Suzuki tengeren túli vállalatai közül a esztergomi gyártóbázis lett a második legnagyobb. Eleinte évente mintegy 50 ezer darab gépkocsit gyártottak, mára ez a szám elérte a 190 ezret. A Magyarországon gyártott Suzuki modelleket a világ 123 országába exportálják.

A fórumon felszólalt Ésik Róbert a HIPA vezérigazgatója és Szato Kuni, Japán magyarországi nagykövete is, valamennyien méltatták, hogy Japán és Magyarország között a diplomáciai kapcsolatok már 150 éves múltra tekintenek vissza.