A kamatstopot a kkv-kra is kiterjeszti a kormány
Az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése érdekében a kormánynak be kellett avatkoznia, ezért elfogadva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kérését arról határozott, hogy a lakossági kamatstopon túl, az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot – jelentette be hétfői közleményében Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy Európában tombol a szankciós infláció, ami nemcsak a lakosságot, hanem a vállalkozásokat is kíméletlenül nehéz helyzet elé állítja. Egekben vannak a beszerzési- és szállítási költségek, egyszerre nő az energia- és a munkabérköltség, sőt a hitelek kamatai is drasztikusan megemelkedtek.
A kormány döntése értelmében 2022. november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a három havi BUBOR) mértéke, azaz 7,77 százalék.
Az intézkedés automatikusan lép érvénybe, mintegy 2 ezer milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint, így jövő év közepéig a kkv-k összességében mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg. Ez azt jelenti, hogy átlagosan mintegy 1,5-2 millió forint maradhat egy cég zsebében – részletezte a miniszter.
Az intézkedés költségei a bankokat terhelik. Számukra ez kigazdálkodható, hiszen az emelkedő kamatok emelkedő extraprofitot is jelentenek. A kabinet továbbá azon dolgozik, hogy a bankadót hitelezési aktivitási feltétellel összefüggésben átalakítsa, ösztönözve ezzel a hitelkihelyezéseket – olvasható a gazdaságfejlesztési miniszter közleményében.
A kormány egységes rendszert alakít ki az állami hátterű tőkealapok eredményesebb működése érdekében
Az Európára és hazánkra erőltetett téves szankciópolitika következtében kialakult gazdasági és inflációs helyzet a vállalkozások működését is veszélyezteti. Ebben a helyzetben kulcskérdés az állami alrendszerek hatékonyabb, eredményesebb és gyorsabb működése – hangsúlyozta hétfői közleményében Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter.
A kormány áttekintette az állami hátterű tőkealapok jelenlegi működését, és annak átalakításáról döntött. Cél, hogy mind a 65 állami hátterű tőkealap érdemben járuljon hozzá a magyar gazdaság és versenyképesség növekedéséhez, a vállalkozások fejlesztéséhez. Jelenleg mintegy 1000 milliárd forintnyi eddig még ki nem helyezett forrás áll rendelkezésre – ismertette a miniszter.
Nagy Márton közleményében bejelentette: 2023. január 1-től egy központosított rendszer kerül kialakításra, a gazdaságfejlesztési miniszter irányítása alatt. A tőkealap-intézményrendszer élén felállításra kerül a Nemzeti Tőkeholding Zrt., és ebbe az új struktúrába tagozódik be valamennyi, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez és a Magyar Export-Import Zrt.-hez kapcsolódó állami hátterű tőkealap, a jövőben pedig kizárólag a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül állítható fel új állami hátterű tőkealap.
Hangsúlyozta: az új struktúra révén egy központilag irányított, hatékony állami hátterű finanszírozási rendszer jön létre a Hitel – Tőke – Garancia hármasával, hozzájárulva ezzel a kormány nemzetgazdasági céljainak eléréséhez.
A kormány az új intézményrendszertől elvárja a finanszírozási források optimális allokációjának elősegítését és felgyorsítását, a vállalkozásbarát működés és a területi szempontok kiemelt figyelembevételét – szögezte le a gazdaságfejlesztési miniszter.