A kormány az intézkedéseivel lassítja a háborús inflációt
Amíg tart a háború, addig valószínűleg az árak tovább fognak növekedni, és azt is látni kell, hogy a brüsszeliek teljesen le akarnak válni az orosz energiáról, ez Nyugaton még nagyobb energia-áremelkedést fog hozni, és hiány is lesz – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban a háborús inflációval kapcsolatban. A politológus szerint igaza lesz Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki azt mondta, hogy nem az a kérdés, hogy mi mennyibe kerül, hanem hogy van-e belőle egyáltalán. Kiszelly leszögezte: a kormány egy 2010 után bevált politikát alkalmaz a kormány, és ha nem is akadályozza meg, de lassítja ezzel a háborús inflációt.Az elhibázott szankciós politika miatt súlyosbodó háborús infláció és gazdasági válság enyhítése az egész Uniónak kiemelten fontos, ehhez képest a Delbos (Sargentini 2.0) jelentés – túllépve az EP hatáskörein – kifejezetten arra utasítaná a Bizottságot, hogy vonja meg Magyarországtól az uniós Helyreállítási Alapból hazánknak jogszerűen járó forrásokat. Egyrészt ez mennyire észszerű, másrészt ez mennyiben szolgálja a háborús helyzet jó kezelését?
Ez a kettő nem annyira függ össze. A hetes cikkely szerinti eljárásnak majd egyszer az lenne a vége, hogy Magyarország szavazati jogát megvonják. Ehhez egyhangúság kell, viszont
Brüsszelben most abban reménykednek, hogy ha felgyorsítják az eljárást, például ezzel a jelentéssel, akkor amiatt, hogy a lengyel-magyar viszonyban a háború okán van egy kis mosolyszünet, a lengyelek „nem mentik majd meg„ Magyarországot.
Szerintem viszont a lengyel-magyar véd- és dacszövetség továbbra is erős, csak most felbátorodtak Brüsszelben azon, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást folytassák, és így idővel megvonhassák Magyarország szavazati jogát.
Látható, hogy Manfred Weber és mások is azt szorgalmazzák, hogy ne hívják meg Orbán Viktort az Európai Uniós Tanácsülésre, amit nyilván nem lehet megtenni. Viszont ez az ötlet a cancel culture-nek (az eltörlés kultúrája – a szerk.), a balliberálisok tehetetlenségének a része. Ez négy éve lassan halad, meglátjuk, mi történik majd. Az Európai Parlament mindig gyorsítani akar, azért is vannak ezek a jelentések.
Másrészt az uniós források esetében a saját propagandájukat hiszik el, miszerint ha nem kap Magyarország uniós pénzt, akkor összeomlik az Orbán-rendszer, ami nyilván nem igaz.
Brüsszelben elfelejtik, hogy az uniós források a magyar GDP 3-4 százalékát teszik ki, másrészt pedig a magyar kormány a piacról is tudja finanszírozni magát, tehát nincs feltétlenül ráutalva ezekre az uniós pénzekre. Az a globalista elit, amelyhez ez a zöldpárti képviselő tartozik, nyilván abban reménykedik, hogy ez működni fog.
Próbálkoznak ezzel egyébként már 12 éve. A túlzott deficiteljárás miatt nem adtak forrást 2014 előtt, 2018 előtt a korrupció miatt nem adtak, most éppen a jogállamisági eljárás miatt nem adnak. Ez nem egy újkeletű dolog.
A kormány olyan költségvetést tervezett jövőre, amely számol a háborús inflációval, és lehetővé teszi az elért eredmények megvédését. Ez segíthet abban, hogy ne az embereknek kelljen megfizetni a háború árát?
Igen, hiszen ahogyan 2010 után is egy igazságos tehermegosztás volt, és nem az IMF és a baloldal által támogatott megszorítások voltak, most az igazságos tehermegosztással a bankokat, a multicégeket és a külföldi energiaszolgáltatókat is bevonták a teherviselésbe.
A kormány az extraprofitadóval próbálja teríteni a terheket, hogy ne egyedül a lakosság vállára nehezedjen a háború ára. Az extraprofitadóval a rezsicsökkentést is védi a magyar kormány, és az Unió elhibázott szankciós politikája miatt megdrágult energia kompenzációjára fordítja ezt a pénzt.
Ezen felül pedig honvédelemre, tehát az országépítésre és egyben a NATO védelmi kapacitásának javítására. Mondhatjuk, hogy
megint egy 2010 után bevált politikát alkalmaz a kormány, és ha nem is akadályozza meg, de lassítja ezzel a háborús inflációt.
Ezt is fontos elmondani, hiszen a magyar infláció az uniós átlagnál van, nem kiugróan magas. Például a Baltikumban vagy Szlovákiában hiába használnak eurót, sokkal magasabb az infláció mint nálunk, tehát itthon sikerül az inflációt lassítani, például a benzinár- vagy az élelmiszerárstoppal.
A teljes interjú elolvasható az Origo oldalán, IDE kattintva!