Átalakul a napelempiac
Gomba módra szaporodnak a napelemrendszerek, ami jó hír a zöldenergia szempontjából. Csakhogy az elavult hazai elektromos hálózat már most nehezen boldogul a meglévő 3500 megawatt kapacitással, ami hamarosan 6000-re ugorhat, ez Paks teljesítményének a háromszorosa.
A napokban jelentette be az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft., hogy új, 24 megawatt beépített teljesítményű fotovoltaikus erőművet épít Szegeden. A környezetbarát létesítmény több mint 12 ezer háztartás éves szükségletét fedező villamos energiát állít majd elő, és éves szinten elméletben 28 ezer tonnával csökkenti az ország szén-dioxid-kibocsátását. A napelemrendszerek telepítése a panel árának csökkenése miatt mára vonzó alternatíva lett, főleg úgy, hogy számos támogatást lehet hozzá igényelni, az említett szegedi projekt például 9,5 milliárd forintba került, ennek csaknem felét, 3,6 milliárd forintot a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) egyik pályázatán sikerült begyűjteni. Nem véletlen, hogy sorban épülnek Magyarországon a kisebb-nagyobb fotovoltaikus erőművek, lassan már minden település határában található napelemfarm.
Csak az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata száznál is több naperőművet üzemeltet országszerte, és a szegedivel együtt 33 új építésébe kezd bele Magyarország területén a Környezeti és energiahatékonysági operatív program támogatásával. De említhetnénk a China National Machinery Import & Export (CMC) kínai nagyvállalat 36 milliárd forintból épült, száz megawatt teljesítményű kaposvári naperőművét is, amelyet tavaly adtak át, és jelenleg ez a legnagyobb Közép-Európában.
Hódít a napelem
Már az idei második negyedévben jelentősen megugrott az új háztartási méretű napelemes rendszerek telepítése Magyarországon, és a rezsicsökkentés korlátokhoz kötése miatt durván megnőtt a kereslet, így 2022 minden bizonnyal rekordév lesz ebben a szegmensben. A Mavir adatai szerint az első negyedévben 70, a másodikban 124 megawatt teljesítménnyel bővültek a háztartási napelemrendszerek, így 2022 első fél évében összesen 194 megawattal növekedett meg az 50 kilowatt alatti háztartási méretű fotovoltaikus termelők beépített teljesítőképessége, amely együttesen már az 1300 megawattot is meghaladja. Ez önmagában jelentős teljesítmény, tekintve hogy a paksi atomerőmű összesen 2000 megawattot tud előállítani.
Ha ehhez hozzávesszük az ipari méretű napelemrendszereket, akkor máris 3500 megawatt kapacitásnál tartunk, és ha egy kicsit előretekintve megnézzük, a közeljövőben mennyi beruházás fog megvalósulni csak a pályázatoknak köszönhetően, máris ott vagyunk a 6000 megawatt termelési kapacitás közelében. Ez Paks háromszorosa. Mi adhatna okot az örömre, ha nem a zöldenergia ilyen mértékű térhódítása? Csakhogy van egy súlyos gond.
Nem bírja a hálózat
A napelemek döntik be az elektromos hálózatot? – tette fel a kérdést már egy évvel ezelőtt egy, a Villanyautósok.hu-n megjelent cikk. Szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elektromos berendezéseink megfelelő működéséhez elengedhetetlen a szabványnak megfelelő frekvencia és hálózati feszültség fenntartása. Korábban csak a fogyasztási csúcsokat és völgyeket kellett kisimítani, a terjedő naperőművek miatt azonban megjelent egy újabb tényező a hálózatban.
– A napelemes invertereknek a túl magas váltóáramú feszültség megelőzése érdekében van egy olyan védelme, hogy ha a hálózati feszültség a termelés következtében túlságosan megszaladna, akkor az inverter lekapcsol. Hetedik éve van otthon napelemes rendszerem. Az első öt évben egyáltalán nem találkoztam ezzel a jelenséggel. Tavaly már néhány havonta előfordult, idén azonban mindennapos lett. Különösen munkaszüneti napokon gyakori, amikor feltehetően kisebb a régiómban a fogyasztás, de tipikus tavaszi időjárás mellett, hűvös, szeles, de napos időben munkanapokon is egyre gyakrabban jött push üzenet a mobilomra az inverter újraindulásáról – írta Szűcs Gábor.
A helyzet az, hogy az elektromos hálózat elavult, és a napelemrendszerek gyors terjedésére nem áll készen. Már most is nehézkesen kezeli az új csatlakozásokat, a hálózatfejlesztést már régen el kellett volna kezdeni. Csakhogy ez lassú, évekig tartó és rendkívül költséges folyamat. Csak a kis feszültségű trafókörzetek országos szintű cseréje több ezer milliárd forintos tétel lenne, az egyéb költségekről nem is beszélve, erre jelenleg nyilvánvaló hogy nem állnak rendelkezésre a források a szolgáltatóknál. Ráadásul a naperőművi kapacitások eleve két-háromszor gyorsabban bővülnek, mint ahogy a hálózat fejlődni tud.
Tárold magad!
A villamosenergia-rendszerben alapszabály, hogy minden pillanatban összhangban kell lennie a termelésnek és a fogyasztásnak. Az egyensúlyért minden országban a rendszerirányítók a felelősek, ez nálunk a Mavir. A napelemek szaporodása ezt a munkát teszi végletesen bonyolulttá, ugyanis ezek termelése ideális körülmények között ma már meg is haladhatja a pillanatnyi fogyasztást. A Mavir feladata, hogy ilyen esetekben kiegyenlítő energiáról gondoskodjon, csakhogy ezt a folyamatot rendkívül nehéz előre tervezni, az időjárási előrejelzésnek kell nagyon pontosnak lennie, hogy ki lehessen számolni, a napelemek adott pillanatban mennyi energiát fognak előállítani.
Kérdeztük a Mavirt, hogy okozott-e már problémát ez a jelenség a hálózatban, valamint hogy még mennyi új naperőművet bír el a rendszer, és milyen fejlesztésekre lesz szükség a jövőben. Lapzártáig még nem kaptunk választ.
Ám hogy súlyos a probléma, abból is észre lehet venni, hogy folyamatosan változnak a napelemrendszerekre vonatkozó rendelkezések. Már tavaly jogszabályokkal igyekeztek enyhíteni a napelemek invertereinek pluszterhelését. Az új szigorítás szerint egyfázisú termelőegység 2,5 kilovoltamperig csatlakoztatható a kisfeszültségű hálózatra, 2,5 kilovoltamper felett pedig csak háromfázisú csatlakoztatásra lesz lehetőség. Egy több inverterből összeállított, háztartási méretű háromfázisú kiserőmű esetében a fázisaszimmetria maximum 2,5 kilovoltamper lehet.
2021. április 30-a után 3 kilowattos vagy nagyobb rendszer már csak háromfázisú inverterrel telepíthető. Hamarosan vége lesz a lakossági napelemrendszereket használók számára kedvező szaldós elszámolási formának is: várhatóan 2023-ban fogják kivezetni, azaz nem lehet majd a megtermelt, de fel nem használt áramot a jelenlegi kedvező feltételek mellett betáplálni a hálózatba. Akik ebben a rendszerben szerződtek, továbbra is maradhatnak a szaldónál, és érdekeltek lesznek minél több energia megtermelésében, viszont akik ezután kezdenek telepítésbe, már a tárolókapacitás kiépítését is fontolóra kell hogy vegyék.
Kérdés, hogy rövid távon ez mennyire lesz megoldás. Ha nem hoz eredményt, szóba jöhet még a napelemek leszabályozása is. Az viszont már most látható, hogy az akkumulátoros tárolás gyorsan fejlődik, ezek a lehetőségek egyre inkább megfizethetők lesznek, így valószínű, hogy hamarosan olyan természetes lesz az alkalmazásuk, mint ma a napelemeké.