A Blikk birtokába került dokumentum szerint kétféle megoldási javaslat verseng egymással. Az első változatban egy Nemzeti Bérlakás-fejlesztési Társaság alakulna, amelytől kedvezményes áron vehetnék bérbe lakásukat vagy házukat azok az adósok, akik munkahelyük elvesztése vagy a forint gyengülése miatt nem tudják törleszteni a részleteket. Az ingatlanok tulajdonjoga végül az önkormányzatokhoz kerülne, pótolva a többek által sürgetett, de pénz hiányában évekkel ezelőtt leállított önkormányzati bérlakásprogramot.

A másik tervezet szerint a tulajdonjog egy állami ingatlanalaphoz kerülne. Az alaptól átmeneti ideig kedvezményes tarifával, utána pedig piaci áron bérelhetnék a lakást a korábbi tulajdonosok, akiket megilletne a visszavásárlás joga. A kormány úgy számol, hogy a lakáshitelek 1 százalékának bedőlése esetén mindkét verzió megvalósítása 25 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a kockázatos lakossági hitelek aránya a tavalyi 2,7 százalékról 4,2 százalékra nőtt idén márciusra.

A pénzügyi felügyelet – saját javaslatként – egy harmadik változatot is kidolgozott a bajba került lakáshitelesek megsegítésére. A tervezet nem számol állami szerepvállalással, helyette a bankok által közösen létrehozott ingatlanalap kezelésébe adná a végrehajtás alá kerülő lakásokat vagy házakat. Egyebekben a PSZÁF elképzelése megegyezik a kormányéval, a korábbi tulajdonosok bérlőként maradhatnának az ingatlanban, amelyet anyagi helyzetük rendeződése után visszavásárolhatnának. A Bankszövetség elnöke jónak tartja a felügyelet által kidolgozott konstrukciót, amelynek megvalósításában az érdekképviselet kész részt venni – tette hozzá Felcsuti Péter.

(hírTV)