A rákospalotai hulladékhasznosító már kezdetben sem felelt meg az elvárásoknak. Műszakilag igen gyengére sikeredett, úgyhogy többszöri próbálkozás után kezdhette csak meg működését. A silány kivitelezésű létesítménybe ráadásul mind a mai napig válogatás nélkül ömlesztik a budapestiek szemetét. Nagyon sok káros anyag kibocsátása tekintetében átlépte mind az uniós, mind a hazai levegőminőségi határértékeket. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a környéken lakók arról panaszkodtak, hogy egyre több a megbetegedések száma. Az újpestiek olykor a rákos halálozásokat is a szemétégető működésének tudták be. Ilyen előzmények tükrében Demszky Gábor főpolgármester a kilencvenes évek elején kénytelen-kelletlen ígéretet tett arra, hogy orvosolja a problémát, és két éven belül megépíti az új füstgázmosót. Erre azonban több mint egy évtizedet kellet várni.

Amennyiben a hatóságok betartották volna a szabályokat, a szemétégetőt már többször be kellett volna zárni. A IV. kerület pert is indított ebben az ügyben, amelynek során a bíróság igazat adott az újpestieknek, és elrendelte az égetőmű leállítását. 2003-ban volt is egy rövid időszak, amikor üzemen kívül állt a szemétégető. Csakhogy a környezetvédelmi főhatóság kis idő elteltével "felülírta" a bíróság ítéletét, azaz meghosszabbította a működési engedélyt. A hatóság önkényes lépése nem járt semmilyen, rájuk nézve hátrányos következménnyel, a helyi lakosok egészségével pedig törődjön, aki akar.

Medgyesy Balázs, a Fidesz Zöld Tagozatának elnöke úgy nyilatkozott, hogy valójában ebben az évben fejeződik be a rákospalotai hulladékhasznosító rekonstrukciója. Két felújított kazán és füstgáztisztító néhány hónapja üzemel, a másik kettőt pedig várhatóan ősszel adják át a kivitelezők. A politikus szerint a közel 20 milliárd forintos óriásberuházás összegéből ki lehetett volna építeni egy teljesen új, korszerű rendszert. Ez most már veszett fejsze nyele.

A legfrissebb mérések szerint a már működő, felújított kazánok még mindig jóval alatta maradnak az uniós és magyar kibocsátási határértékeknek. A kazánokban keletkező gőz villamos energia, illetve távhő formájában hasznosul " az így nyert energia értéke állítólag csökkenti a szemétdíjakat. Bár most tartunk ott, ahol harminc évvel ezelőtt kellett volna, mégis elmondható, hogy lényegesen jobb a helyzet, mint korábban. Ennek ellenére gyakran felmerülnek műszaki aggályok, például az égéstér hőmérséklet-ingadozásával kapcsolatban, és a már üzembe helyezett kazánok rekonstrukcióját is meg kellett korábban szakítani műszaki problémák miatt. Az új technológiával 420 ezer tonna szemetet; a budapesti hulladék 60 százalékát tudja feldolgozni a rákospalotai létesítmény. Hogy mennyire volt sikeres a felújítás, azt csak hosszú évek tapasztalatai alapján lehet majd eldönteni.

Medgyesy úgy véli, az egész hulladékkezelés rendszerével gondok vannak Budapesten. Egy szervezetlen, pocsékoló mechanizmussal állunk szemben. Magyarországon a legtöbb nagyvárosban kialakult már a szelektív hulladékgyűjtési hálózat. Ezzel szemben Budapest vezetése minimális erőfeszítést sem tett annak érdekében, hogy bemutassa az ott élőknek ezt a módszert. Több mint tíz év csúszással kezdődött a rendszer kialakítása, ami máig kevés ember számára hozzáférhető. Nem veszi figyelembe a városrészek közötti különbségeket, illetve azt sem, hogy milyen messzire lehet egy-egy gyűjtőhely a lakásoktól. A politikus szerint az lenne a megoldás, ha a főváros valóban mindenki számára elérhetővé tenné a külön gyűjtött hulladék ingyenes elszállítását, valamint javítaná a hulladékkezeléssel foglalkozó cégek hatékonyságát. Mindez persze csak akkor lehetséges, ha a város vezetése belátja, hogy az FKFV-nek nem az a feladata, hogy olcsó terepjárót biztosítson a főpolgármesternek, hanem az, hogy a hulladékkezelés ma sem alacsony lakossági díjai ne szökjenek az egekbe az elkövetkezendő években. A fővárosban ugyanis nagyon magas a szemétdíj, és várhatóan még tovább fog emelkedni.