Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Hirdetés

A napokban adták át a Viastein Kft. új építőipari üzemét a biharkeresztesi Ipari Park területén, a cég meglévő térkőgyára mellett. A száz százalékban magyar tulajdonú Bayer Construct vállalatcsoporthoz tartozó cég több mint tizenötmilliárd forintból megvalósított, egyedülálló betonelemgyára húszezer négyzetméteres, a legmodernebb technológiával felszerelt csarnokával hazánk legnagyobb építőelem-előregyártó üzeme lett, de nem ezért országos jelentőségű hír az ünnepélyes megnyitó. A kormány tavaly bejelentette, hogy az építőipari alapanyagok előállítása terén növelni akarja a magyar termékek arányát. Az új biharkeresztesi üzem pedig az első fecske, ami azt mutatja, hogy a szándékot gyorsan követték a tettek.

A zöldmezős beruházást a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette a beruházás-ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet által meghatározott pályázat keretein belül. Az eredmény hamarosan látható lesz, a beruházásnak köszönhetően jelentősen csökkennek a vállalatcsoport építőipari projektjeinek költségei és az építési idő, ezáltal a kivitelezés is jóval hatékonyabb lehet, arról nem is beszélve, hogy az új üzem kétszázhúsz munkahelyet teremt a térségben.

Működnek a kormány intézkedései

Számos más cég is lehetőséget kapott tavaly a fejlesztésre, a nagyvállalati támogatási program keretében például tetőcserép, illetve síküveg gyártásához is milliárdokkal járult hozzá a kormány, összesen mintegy 1800 milliárd forintot fordítva beruházásösztönzésre. A bőkezű támogatás oka jól ismert. Mélyen a zsebébe kellett nyúlnia annak, aki tavaly építkezésbe, lakásfelújításba fogott, óriási drágulás sújtotta 2021-ben a hazai építőipart. Ahogy azt mi is megírtuk, 2020-ban az első járványhullám utáni nyitást követte a kereslet gyors megugrása, ami zavart okozott az ellátási láncokban. Megbosszulta magát az is, hogy meglehetősen magas, negyvennyolc százalékos az import építőanyagok és alapanyagok aránya, ugyanis az üzemanyagár-robbanástól a Szuezi-csatorna bedugulásáig minden kihatott az árakra. Hiány lépett fel, tavaly pedig már elképesztő mértékben, 15-160 százalékkal nőttek az anyagárak. A brutális áremelkedés ma már többek között azzal fenyeget, hogy elinflálja a kormányzati családtámogatások értékét, és – noha ennek még nem mutatkoznak jelei – az építőipar növekedésének is gátja lehet, ha nem sikerül megállítani. Ezért a kormány már tavaly hozzáfogott, hogy különböző intézkedésekkel mederbe terelje az anyagárak szárnyalását. Most, év elején minden építkező árgus szemekkel figyeli, merre indulnak el az árak, mi pedig utánajártunk, mit gondolnak a szakmai szereplők, beváltak-e a kormányzati intézkedések.

– Cégek bővítésének nem láthatjuk azonnal a hatását az árakon, az ilyen intézkedések érdemi befolyása általában középtávon, két-három év alatt jelentkezik, de nagyon fontosak. Mi is szorgalmaztuk, hogy a hazai építőanyagok volumenét és választékát növelni kell, és ehhez kormányzati támogatás is indokolt. Ez a folyamat indult el, és már látjuk az első eredményeket számos területen – fejtette ki a Demokratának Koji László.

Korábban írtuk

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke azt is elmondta, a tartós építőanyag-hiányt a kormány egy másik intézkedésének köszönhetően sikerült elkerülni, azzal, hogy a kritikus termékkör számára előzetes exportregisztrációt írtak elő.

– Negyvenkét építőipari terméket soroltak ide, ezek esetében bejelentési kötelezettségük lett a cégeknek, illetve az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszerben is kötelező az adatszolgáltatás – mutat rá az ÉVOSZ elnöke, hozzátéve, ez működött, hatására az építőanyag-gyártók és -kereskedők összekapták magukat, előnyben részesítették a hazai vevőkört, és ez máris elegendő volt a hiány felszámolásához. A drágulás mérséklődött, a legnagyobb árnövekedést mutató fa-, acél-, réz- és alumíniumalapú termékeknél pedig nemcsak a növekedést sikerült megállítani, hanem ezek tíz-tizenöt százalékkal olcsóbbak is lettek év végére az év közepi csúcs óta.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Koji László

A drága energia is pörgeti az árakat

Koji László azt sem rejti véka alá, hogy bőven van még tennivaló, ugyanis amíg tavaly a hiány, idén elsősorban a drámaian megdrágult energia pörgeti tovább az árakat.

– Ott, ahol a termékek előállítása energiaigényes, az első negyedév végéig körülbelül tíz-tizenöt százalékos áremelkedésre számítunk, ez a duplája az elmúlt évek elején tapasztalt 5-9 százaléknak. Ilyen lehet a cement, a kőzetgyapot és egyéb szigetelőanyagok, az égetett kerámiák, azaz a tégla, a cserép, illetve a burkoláshoz szükséges ragasztók – értékel az ÉVOSZ elnöke.A munkaerőhiány is fennáll még; már az is örömre ad okot, hogy nem megy el több mérnök és szakmunkás az országból, mint ahányan hazajönnek.

– Miközben örültünk neki, egyre nagyobb probléma az, hogy a lakástámogatások és áfakedvezmények határidőhöz vannak kötve. Az otthonfelújítási támogatáshoz ez év decemberéig lehet gyűjtögetni a számlákat, ötszázalékos áfával is csak akkor van lehetőség 2026 december végéig kivitelezni az építkezést, ha az ingatlanra vonatkozó építési engedélyt vagy bejelentést ez év végéig produkálja a megrendelő. A falusi csok is kifut az év közepén – sorolja Koji László.

Márpedig ezek a behatárolt támogatások hektikussá teszik a megrendelői piacot. Megugrások és ellaposodások vannak, azt kellene elérni, hogy a kereslet kínálat-minél inkább egyensúlyba kerüljön középtávon. Az ÉVOSZ elnöke úgy látja, ezért a piaci szereplők is tehetnének, például törekedhetnének olyan termékek fejlesztésére és előállítására, amelyek egyszerűbben összerakhatók az építkezés helyszínén, nem igényelnek annyi szaktudást, így jobban lehetne az élőmunkát kímélni, nem kellene annyit várni egy-egy szakmunkásra, gyorsabban haladnának az építkezések. A szakmai szervezet vezetője jó lépésnek tartja a zöldhitel lehetőségét is, mindössze azt javasolja, hogy ne csak az új építésű lakások esetében lehessen igénybe venni, hanem a használt ingatlanok megvásárlása- vagy felújításakor is.

Fény az alagút végén

Eljön idén a várt egyensúly, vagy tovább folytatódik a drágulás? Koji László szerint van okunk az optimizmusra, az anyagárváltozások ellenére az építési kereslet 2022 év elején is magas volt, a lakossági megrendelések nem törtek meg, lakásépítések, lakásfelújítások terén növekvő volumenben rendel a lakosság. A szakszövetség előrejelzése azzal számol, hogy a választások éve mindig egy beruházási ciklus vége, ami persze nem magyar sajátosság. Emiatt idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ez elsősorban az infrastrukturális projekteket érinti. A magánszektornak ez ugyanakkor jó hír, hiszen több lesz a szabad kapacitás. 2022. év végére a kereslet-kínálat közel egyensúlyi helyzetbe kerül. Ez pedig jó hír az építkezőknek.