Gazdasági ritmusváltás

A magyar gazdaság régi problémája a hazai kis- és közepes vállalkozások gyenge versenyképessége, a gyakran szerény hozzáadott érték. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adataiból kiderül: Magyarország az Európai Unió összesített innovációs indexét tekintve csak a 21. helyen áll, a magyar kis- és középvállalkozói szektor 91 százaléka pedig azért nem fejleszt, mert nem tartja szükségesnek.

– A hazai cégeknek szemléletváltásra van szükségük, hogy megtalálják a külföldi piacokban még kiaknázatlan lehetőségeket. Rengeteg kiváló, évek óta prosperáló, magyar tulajdonban lévő vállalkozás van, amelyek motiváció és ösztönzés hiányában eddig nem nyitottak a külföldi piacokra – mondta a Demokratának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Az MKIK a területi kamarák országos hálózatával próbálja feltérképezni a vállalkozók igényeit, erősségeit és gyenge pontjait. A szervezet 2016-ban elindított, a kkv-k digitális felzárkóztatását célzó Modern vállalkozások programjába eddig mintegy 14 000 vállalkozást sikerült bevonni, már több mint 6300 cég kapott Digitálisan felkészült vállalkozás minősítést. 2018-ban pedig elindult az Országos vállalkozói mentorprogram, amelynek elsődleges célja a kkv-k versenyképességének, hatékonyságának növelése. A kamara szoros együttműködést alakít ki az állami szervezetekkel, hogy a vállalkozások igényei rövid idő alatt a lehető legmagasabb szintre jussanak, ami a kormány számára lehetőséget teremt célzott és gyors intézkedések kidolgozására.

A magyar gazdaság további növekedéséhez, illetve az uniós átlagot az elmúlt években meghaladó bővülés fenntartásához azonban további szegmensekben van szükség fejlődésre. Ennek érdekében indul a Magyar multi program közel 13 milliárd forint támogatás mellett.

– A magyar gazdaság 40 év tervgazdálkodás és 20 év sikertelen átmenet után most jutott el oda, hogy szintet lépjen, és elkezdődjön a hazai kis- és közepes vállalkozások feltőkésítése. 2010 után a kormány stratégiai partnerséget kötött számos külföldi multival, bevonva őket a közteherviselésbe. Ez szükséges és helyes volt, de hosszú távon nem lehet egy ország gazdaságát a külföldi tőkére alapozni. Ezért növelni kell a belső erőt, fontos, hogy minél több sikeres magyar vállalkozó legyen saját egzisztenciával – mondta a Demokratának Lentner Csaba közgazdász. Mint megjegyezte, ez a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjának része.

– Jó példa az OTP, amely mára a régió meghatározó pénzintézete lett. Jó portfólióval, jó üzletvitellel sok magyar vállalkozás megvetheti a lábát nemcsak Közép-Európában, hanem máshol is – mondta a közgazdász.

– Helyes irány a magyar kkv-szektor fejlesztése, ugyanakkor ennek első lépése a fejlődés akadályainak eltávolítása kell hogy legyen. Jelentős bürokráciacsökkentésre van szükség, mivel még mindig sok a párhuzamos intézmény, ellenőrzés, adatkérés. Általános gyakorlat, hogy egy frissen megalakult kkv-t működése első hónapjában 4-5 hivatalos szerv is ellen­őriz – mondta a Demokratának Csath Magdolna közgazdász. A Szent István Egyetem professzor emeritája, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára arra is felhívta a figyelmet, hogy a kkv-szektor számára kiírt pályázatokon eddig általában a közepes méretű cégek tudtak csak indulni.

Csath Magdolna szerint mindemellett jó irány, ha a nagyvállalatoknak juttatott vissza nem térítendő beruházási támogatások után a hazai kkv-k számára is lehívhatóvá válnak fejlesztési-beruházási források, amelyek segítségével korszerűsíthetik cégüket. Az exportbővítéshez azonban a technológián túl többlettudásra, innovációra, piacismeretre is szükség lesz.

A Magyar multi program a hazai vállalkozások 5-10 százalékát kitevő, dinamikusan növekvő, innovatív, a partnerségalapú fejlesztés mellett elkötelezett közepes, kis- és mikrovállalkozások egyedi fejlődéséhez járul hozzá pénzzel és sokrétű szakmai támogatással, tudtuk meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. A program négy szakaszból áll, ezek során vállalkozásfejlesztési szakemberek közreműködésével az egyes vállalatokra szabott egyedi diagnosztikai és fejlesztési terv készül, majd ez alapján igényelhetők fejlesztési pénzek tanácsadói szolgáltatások igénybevételére, eszköz- és technológiafejlesztésre. A cégeket emellett a külpiacra lépést segítő tanácsadással is támogatják.