Az év elején életbe lépett új uniós szőlőtelepítési engedélyezési szabályozás értelmében március 10. és március 31. között új telepítési engedély iránti kérelmet adhatnak be a hazai hegyközségi tagok a hegybírókhoz összesen 648 hektár nagyságig. (Magyarország évente 1 százalékkal növelheti borszőlőterületeit, ez idén az említett mennyiség.)

Az új szabályozás az Európai Bizottság jogértelmezése szerint ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy az új telepítésekre szerkezetátalakítási támogatást vegyenek igénybe a gazdák. A változás érdekében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa másokkal együtt erőteljes lobbytevékenységbe kezd.

A telepítési engedélyt a területileg illetékes hegybíróhoz lehet benyújtani, a szükséges formanyomtatványok is náluk szerezhetők be, a kiadott engedély 3 évig érvényes, a határidőből való kicsúszás esetén 2 naptári évig nem telepíthet a késedelmes gazda.

Az új uniós szabályozás ugyan szerény változást jelent, mégis előrelépés, a 2008-2009-es borászati évben bevezetett brüsszeli „borreform” ugyanis katasztrofális hatással járt a magyar szőlőtermesztésre. Mint ismert, abban az időben az Európai Bizottság dán mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa, Mariann Fischer Boel kezdeményezésére az EU hektáronként 8 ezer euróval támogatta a szőlők kivágását a túltermelés megalapozatlan elméletére alapozva. Magyarországon ez oda vezetett, hogy az uniós csatlakozási szerződésben maximált 100 ezer hektár borszőlőtermő területből ma csak mintegy 60 ezer hektárt művelnek a termelők.

Ágoston Balázs