Javuló tendencia

Az idén nem emelkedik sem az áram, sem a gáz, sem a távhő rezsicsökkentett lakossági ára, jelentette be az MVM konferenciáján Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Vagyis mint 2014 óta minden évben, a lakosság 102 forintot fizet a gáz köbméteréért és 36 forintot az áram kilowattórájáért. Tavaly ősz óta ezek az árak annyiban árnyaltabbak, hogy e kedvezményes tarifák csak az átlagfogyasztás szintjéig érvényesek, afölött úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetniük a háztartásoknak, ami még mindig háromnegyedével-harmadával alacsonyabb az ipari, vállalkozói tarifáknál. A lakossági piaci árakkal kapcsolatban a miniszter kijelentette, április végéig változatlanok maradnak, vagyis ezután akár a felülvizsgálatukra is számíthatunk.

Vége a pániknak

A magyar háztartások által fűtésre használt energia 52 százaléka gáz, vagyis a gáz árának alakulása határozza meg leginkább a lakosság energiakiadásait. A gázkereskedés fő platformjának számító rotterdami tőzsdén az orosz–ukrán háború kirobbanása jelentősen megemelte az energiahordozó árát, majd az újabb és újabb brüsszeli szankciók tovább tolták fölfelé az árszintet. Így a 2021 nyaráig jellemző 15-20 euróról az úgynevezett TTF gázárfolyam az orosz–ukrán feszültség éleződésével 2021 végére 90 eurós szintre kúszott fel, majd a háború kitörésekor 200 fölé ugrott és 100 euró környékén stabilizálódott, aztán az őszi pánikban, amikor már az is kérdés volt, a szankciók miatt lesz-e egyáltalán Európában a fűtési szezon végéig elegendő gáz, a 200-300 eurót is elérte.

Az enyhe tél, a fogyasztáscsökkentés és az ezekhez kapcsolódó megnyugvás eredményeként az utóbbi két hónapban gyorsan csökkent az ár: a december közepi 132 euróval szemben január közepén már csak 65 euróért, napjainkban pedig már hajszállal 50 euró alatt jegyzik a TTF-et. Ez rendkívüli áresés, a háború kitörése előtti szintnél azonban még mindig háromszor magasabb. Fogalmazhatunk úgy is, hogy annál, amikor a háború előtti feszültség még nem jelent meg az energiaárakban. (Érdekességként: a koronavírus és a belőle következő ipari visszaesések nem befolyásolták különösebben a gáz árát, a vírus megjelenése előtti években is 15-20 euró között mozgott.)

A tőzsdei ár kedvező mozgása tehát jó lehetőséget teremtett a kormánynak, hogy bejelentse a rezsicsökkentett árszint érvényben tartását a következő fűtési szezonban is. Még akkor is, ha valójában a lakossági gáz árát közvetlenül nem a tőzsde, hanem az Oroszországgal másfél éve kötött tizenöt éves titkos gázvásárlási szerződés határozza meg – utóbbinak azonban minden bizonnyal vannak a piaci viszonyokra utaló meghatározottságai. Az idei költségvetésben a kormány 2610 milliárd forintot tervezett az úgynevezett rezsivédelmi alapba, amelyet az extraprofitot elérő ágazatok különadó-befizetései biztosítanak, vagyis a bankok, biztosítók, energiaipari társaságok, telekommunikációs vállalatok, légitársaságok és december óta a Mol benzináron elért nyereségének 95 százaléka, ami önmagában 500 milliárd forinttal duzzasztja a keretet. A jelenlegi világpiaci árakat nézve a rezsivédelmi alap minden bizonnyal fedezni tudja a lakosságnak, önkormányzatoknak és kisvállalkozásoknak szóló energiaár-támogatásokat, hiszen az idei tél során a kétszer-háromszor magasabb árszint kompenzálása sem siklatta ki a költségvetést.

Gyűrűző hatások

Az energiaárak szinten tartása, a lakossági piaci tarifa esetleges csökkentése, a gáz és olaj árának nemzetközi esése az energiapiactól látszólag távol eső gazdasági területekre is kedvezően hat. Visszafelé húzza például az inflációt. A KSH friss jelentése szerint például a januári év/év alapú, 25,7 százalékos infláció legerőteljesebb tételét éppen az energiaárak adják, amelyek 52,4 százalékos emelkedést mutattak. Ráadásul az energiaáraknak súlyos szerepük lehetett a második legjelentősebb tétel, az élelmiszerek 44 százalékos drágulásában is. Amennyiben idén tényleg nem emelkedik, esetleg csökken is az energiahordozók piaci ára, az erősen fékezheti a 2023-as inflációt.

A gáz és olaj árának nemzetközi esése újra kiegyensúlyozottá teheti Magyarország külkereskedelmi mérlegét. Ez a 2008/2009-es válság leküzdése óta folyamatosan többletet produkált, jellemzően 5-10 milliárd euró közöttit. Az energiahordozók árának tavalyi robbanásával azonban felborultak a korábbi évtizedben megszokott cserearányok. Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érzékeltette: amíg 2021-ben hazánk 7 milliárd eurót költött az energiahordozók behozatalára, 2022-re ez az összeg 19 milliárd euróra ugrott. Ebből adódóan pedig 2022-ben hosszú időszak után újra deficites lett Magyarország külkereskedelme, behozatalunk 8-9 milliárd euróval fogja meghaladni kivitelünket. Az egyenleg különösen a harmadik és negyedik negyedévben romlott sokat, amikor a téli pánik miatt extrém magasra nőttek a világpiaci gázárak. A nemzetközi árszint felére-harmadára csökkenésével ugyanakkor idén akár újra többletbe fordulhat a külkereskedelem.

Bizonyos elemzések szerint az energiapiaci változásoknak máris kedvező hatásuk van a forint árfolyamára, ennek köszönhetjük, hogy az őszi szintnél immár 15 százalékkal erősebben, 385 forintos euróárfolyam környékén jegyzik valutánkat. Hazánkat ugyanis a nemzetközi energiapiacnak erősen kitett országként tartják nyilván, ahol az égbe szökő energiaárak akár fel is boríthatják a költségvetést, ez a kockázat tükröződött a téli 440 forint körüli árfolyamokban vagy a nemzetközi hitelminősítők kilátásrontásaiban. A jelenlegi folyamatok ugyanakkor erősítik a költségvetés tarthatóságába, így a forint értékébe vetett hitet. Nem mellékesen: az erősödő forint ráadásul az inflációra is kedvezően hat vissza, hiszen csökkenti a külföldről behozott termékek árát. Szakmai becslések szerint minden 1 százalékos forinterősödés 0,15 százalékponttal mérsékli az inflációt.

Derengő stabilizáció

A piaci tarifák esetleges májusi mérsékelésénél ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy ősszel ismét feléledhetnek azok a kockázatok, amelyek 2022 második felében is az egekbe lökték az energiaárakat. Európa ezúttal megúszta az energiaválságot, de ebben szerepe volt a váratlanul enyhe télnek is, valamint hogy a lakosság rendkívüli hajlandóságot mutatott a takarékoskodásra. A magyar lakosság gázfogyasztása például tavaly 17 százalékkal esett vissza, miközben a megelőző három évben rendre növekedést mutatott. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy 2023 telén megismételhetők a mostani alacsony fogyasztási szintek, különösen hogy az újabb és újabb szankciós csomagok a maradék kapcsolatokat is elvágják az orosz energiahordozóktól. Az Európai Bizottság már most figyelmeztetett, hogy jövő télen legalább 30 milliárd köbméter gáz hiányozhat a kontinensről, amire alternatív beszerzési lehetőségeket kell találni. Mindez újra magasra hajthatja az energiaárakat. Nem vitás ugyanakkor, hogy nyárig kitart az olcsó gáz időszaka.

A mostani bejelentés főleg nyugalmat és kiszámíthatóságot hozhat a hazai háztartásoknak. Különösen, hogy az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, változatlanok maradnak a rezsicsökkentett ár korábbi átlagfogyasztás alapján meghúzott határai is. Az idei alacsonyabb átlagfogyasztás miatt tehát jövőre nem kell tovább feszíteni az energiafelhasználáson.