Sértődött, frusztrált-e a jegybankelnök? Erről is beszélt Matolcsy György
Matolcsy György szerdán a parlamentben azt mondta: vannak, akik felvetik, hogy a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, „összeveszett a miniszterelnökkel”. Azonban ez nem így van, „elvi ellentét van a kormány és a jegybank között” – jelentette ki. Hozzáfűzte: az MNB-nek kötelessége az infláció elleni küzdelem és ehhez várja a kormány segítségét. Az Országgyűlés szerdán a Magyar Nemzeti Bank 2021-es üzleti jelentését vitatja meg.
Az MNB elnöke hangsúlyozta: a 2021-es évben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, „eleresztette az egyensúlyt”, és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat.
A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat.
„Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben” – fogalmazott.
Hozzátette, még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt.
Matolcsy György felidézte: 2010 és 2013 között Magyarország a gazdaságpolitika fordulatával végrehajtott egy nagyon sikeres reformprogramot, beállították a költségvetés egyensúlyát, új adórendszert vezettek be, valamint célként tűzték ki egymillió új munkahely megteremtését 10 év alatt.
Közölte: 2019-ben az MNB – nem sok sikerrel – előre jelezte, hogy visszatérnek a hetvenes évek, amikor árrobbanás – mégpedig energiaárrobbanás és a nyomában egy sor más területé is -, recesszió, válság, nagyon erős inflációs nyomás, stagfláció lesz. „Jeleztük előre, bekövetkezett” – fogalmazott.
Megjegyezte: 2021 elején elemzéseikkel arra jutottak, hogy nemcsak hogy visszatér az infláció, hanem tartós lesz, „tartós és magas szinten tartós”.
Elmondta: ezért az MNB teljes monetáris politikai fordulatot hajtott végre, de amíg a jegybank „kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra”.
Matolcsy György emlékeztetett: korábban, a koronavírus-járvány idején sikeresen kezelte a válságot együtt a kormány, a jegybank, a bankrendszer, az üzleti szektor és a családok, a válságkezelést tizennégy hónap alatt megoldották.
Azt mondta: miután volt egy sikeres évtized, és miután sikeresen kezelték a Covid-válságot, az MNB „teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére”.
Úgy vélte, jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll: az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs.
Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna „a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg”.
Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak.
KDNP: A jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az Országgyűlés és a kormánypártok részéről azt az elvárást fogalmazta meg, hogy jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában.
Fontos, hogy év végére egyszámjegyűre „vágják vissza” az inflációt – jelezte.
Felidézte, hogy a Covid-járvány után Európa éllovasa lett Magyarország a gazdasági újranyitást tekintve. 2021-ben minden korábbi rekordot megdöntve 7,1 százalékos GDP-növekedés valósult meg. A Gyurcsány-kormány idején az államháztartási hiány volt 7 százalék feletti – jegyezte meg. Hozzátette: eközben az átlagos növekedés az unióban 5,3 százalékos volt.
A kiugróan magas gazdasági növekedés eléréséhez a jegybank intézkedései és programja is hozzájárultak – mondta.
Kitért arra, hogy a válságkezelés elősegítése érdekében a jegybank az említett évben az eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, és a jegybanki programok is növelték az államháztartás bevételeit.
A jegybank bevetette eszköztárát az infláció elleni küzdelemben, de az összetett, globális gazdasági válsághelyzetben nem sikerült győzelmet aratnia – értékelt. Emlékeztetett: a magyar kormány 2021 őszén a magyar emberek védelme érdekében bevezette az árstopok politikáját, először hat alapvető élelmiszerre, majd tovább két termékkel bővítette.
Nacsa Lőrinc szólt arról is, hogy a magyar autósokat egyedülálló módon 13 hónapon át védte a benzinárstop.
A KDNP-s politikus rámutatott: a tavaly kitört háború új kihívásokat hozott, beléptünk a veszélyek korába. A brüsszeli energia szankciók háborús és szankciós inflációt generáltak és energiaválságot idéztek elő, az intézkedések 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből tavaly – mondta.
Megjegyezte: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, s bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.
Fidesz: a jegybank színes portfóliót alakított ki
Witzmann Mihály (Fidesz) arra tért ki: a magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, újraindításához az unió élvonalába tartozó átoltottsági szint megfelelő alapot adott. Azt mondta: a GDP éves alapon 0,7 százalékponttal haladta meg a válság előtti szintjét. Eközben a nemzetközi termelési láncok zavarai lassították a folyamatokat.
Rámutatott arra, hogy a költségvetési hiány és az államadósság 2021-től csökkenő pályára állt.
A jegybank 2021-ben monetáris fordulatot hajtott végre – ismertette. Mérföldkőnek nevezte, hogy az Országgyűlés Európában elsőként adott a Magyar Nemzeti Banknak „zöld mandátumot”, amelynek segítségével hatékonyan támogathatta a zöld átmenetet.
Mint mondta, legkésőbb az évtized végére olyan pénzügyi rendszer alakulhat ki, amely figyelemeb veszi a zöld szempontokat. Szólt a lakáshitelek piacáról, ahol két kezdeményezése is volt a jegybanknak.
Kiemelte az MNB ismeretterjesztő tevékenységét és kapcsolódva a fogyasztóvédelmi célokhoz elmondta: Pénzügyi Navigátor néven komplex tájékoztató rendszert alakítottak ki a lakosság számára.
Úgy foglalta össze a nemzeti bank tevékenységét: a mandátumaiból adott feladatokon kívül színes portfóliót alakított ki, például a digitalizáció fejlesztése, a lakossági tájékoztatás és a zöld hitelprogram terén.