Németország és Japán szorosabb együttműködésben állapodott meg

Azok után, hogy az amerikai Silicon Valley Bank összeomlott és a svájci jegybank 50 milliárd svájci frankos likviditási hitellel mentette meg a Credit Suisse bankot, bizonytalanná vált a nemzetközi bankrendszer stabilitása és több kérdés is felmerült a nemzetközi pénzügyi rendszer gyengeségeivel kapcsolatban.

„A nemzetközi piacon a kockázatkerülés figyelhető meg” – hangzott el a tárgyaláson a japán pénzügyminisztertől, aki hozzátette: ennek fényében „odafigyelünk a fejleményekre és együttműködünk a központi bankkal és tengerentúli hatóságokkal egyaránt”. Szuzuki leszögezte, hogy „Japán pénzügyi rendszere teljes egészében stabil marad”.

A miniszterek egyhangúlag egyetértettek abban, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszországra mért szankciók prioritást élveznek a gazdasági mechanizmusokon belül, s azonos véleményen voltak abban is, hogy a gazdasági biztonság egyik alapelemeként az ellátási láncok megerősítésére van szükség.

Ugyancsak a gazdasági együttműködésben egyezett meg Robert Habeck német és Nisimura Jaszutosi japán gazdasági miniszter. A két ország közti szoros kooperáció Nisimura szerint „nagy jelentőséggel bír a drasztikusan megváltozott nemzetközi helyzet közepette”.

Németország célja, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse kínai nyersanyagfüggőségét, Habeck azonban elmondta, hogy a Japánnal mint szintén nagy nyersanyag-exportőrrel való együttműködésben fontos szempont volt a klímasemleges energiaellátás megteremtése is.

„A Kína és Oroszország közti közeledés és a globális gazdaság megoszlásának fényében még fontosabbá válik a nyugati országok szövetsége” – hangsúlyozta a japán gazdasági miniszter.

Idén Japán a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-országcsoport soros elnöke.