Kétéves bérmegállapodást fogadtak el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől  és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a testület ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Fotó: MTI/Mónus Márton (archív, illusztráció)

Fotó: MTI, archív

A pénzügyminiszter hozzátette, a megállapodás értelmében jövőre a 8 százalékos béremelés hatására a minimálbér bruttó összege 149 000 forint, a garantált bérminimum bruttó összege pedig 195 000 forint lesz.

Varga Mihály szólt arról is, hogy 2020. január 1-től az újabb 8 százalékos béremelésnek köszönhetően a minimálbér bruttó értéke eléri majd a 161 ezer forintot, a garantált bérminimum bruttó összege pedig a 210 600 forintot.     A Pénzügyminisztérium (PM) helyszínen kiadott közleménye szerint a VKF 2019-re és 2020-ra is a béremeléshez hasonlóan 8 százalékban határozta meg a bérajánlás mértékét is.

Varga Mihály kiemelte, a kétéves bérmegállapodás illeszkedik a kormány és a szociális partnerek által 2016 novemberében elfogadott hatéves közteher-csökkentési és bérnövelési megállapodáshoz. A tárca a közleményében felidézte, hogy hatéves bérmegállapodás értelmében 2019. júliusától újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit.

„Ez a kormány továbbra is az adócsökkentés kormánya kíván maradni, ezért fontos feladatnak tekinti a munkát terhelő adók további csökkentését” – fogalmazott a miniszter.

Varga Mihály felidézte, hogy 2010-hez képest a minimálbér bruttó értéke megduplázódott.

A tárca közleményében arra is felhívták a figyelmet, hogy a béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, már meghaladta a 4,5 milliót a munkában állók száma, így van tér a keresetek további emelésére. Nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36 százalékkal nőtt 2010-hez képest – írták.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, mint a VKF munkaadói oldalának egyik képviselője a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki, hogy megszületett a bérmegállapodás. Ez azért is fontos, mert bár a kormánynak meg volt a lehetősége, hogy december közepén – amikor úgy tűnt, hogy a bértárgyalások nem vezetnek eredményre – egyoldalúan hirdesse ki a béremelés mértékét, nem élt ezzel a jogával.

Rolek Ferenc szerint a jövőre életbe lépő 8-8 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelése munkaadói oldalról „feszítettnek” tekinthető. Ugyanis az elmúlt 5 évben a minimálbér és a garantált bérminimum is 60 százalékkal nőtt, miközben a magyar gazdaság termelékenysége körülbelül 5 százalékkal bővült – magyarázta.

Buzásné Putz Erzsébet, a Liga Szakszervezetek társelnöke, mint a VKF munkavállalói oldalának egyik képviselője szintén üdvözölte a megállapodás létrejöttét. Azt mondta, hogy a jelenlegi megváltozott munkaerőpiaci környezetben is kiszámítható bérmegállapodást akartak kötni, ami a munkavállalók számára biztonságot jelent.          

A Pénzügyminisztérium (PM) közleményében kiemelték, hogy a szociális partnerek közül a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) kivételével mindenki elfogadta a béremelés mértékét és aláírta az erről szóló dokumentumot.

Kordás László a MaSzSz elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a korábbi 13 százalékos minimálbér és 15 százalékos garantált bérminimum-emelésről szóló követelésüket – kompromisszumként – mindkét esetben 10 százalékra módosították, ennél alacsonyabb mértéket azonban nem akartak elfogadni, végül a szakszervezet ezért nem támogatta ezt a megállapodást.

Megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet
 

Megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet vasárnap a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lép hatályba.

Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után jelentette be, hogy kétéves bérmegállapodást fogadtak el a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról szóló kormányrendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint.

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 195 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint, napibér alkalmazása esetén 8970 forint, órabér alkalmazása esetén 1121 forint.

Ugyanekkora minimálbér és garantált bérminimum jár teljesítménybérezésnél is a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének megállapításakor.

Ha a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb, a meghatározott órabértételt arányosan csökkentett mértékben, míg ha rövidebb, arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.

Részmunkaidő esetén a meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

A rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2019. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

A rendelet alkalmazásában 2019. február 28-ig a munkáltatón a költségvetési szervet; a munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót; az alapbéren a közalkalmazotti és állami szolgálati jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.

2019. március 1-jétől a munkáltatón a költségvetési szervet, illetve kormányzati igazgatási szervet; a munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi és közszolgálati jogviszonyban állót; az alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, és biztosi jogviszonyban állók esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.