Termékenység – tények és adatok az elmúlt évtizedről
A Magyar Demokrata cikksorozata hiteles adatsorok segítségével mutatja be, hogy az elmúlt tíz évben milyen konkrét eredményei voltak a Fidesz–KDNP-kormány tevékenységének, és ez hogyan viszonyul az azt megelőző évek időszakához. A grafikonokat Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Smart Family Centrumának vezetője, munkaerőpiaci szakértő készítette, vele értelmezzük a számok hátterét.
– Ezen a héten kivételesen két grafikont is közlünk, egy középtávút és egyet a közelmúltból arról, hogy hogyan alakult Magyarországon az úgynevezett teljes termékenységi ráta. Mit jelent ez a fogalom?
– Azt mutatja, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán hány gyereknek adna életet. Nyilván az a jó, ha ez az érték 2 fölött van, hiszen legalább ennyi szükséges a népesség folyamatos reprodukciójához.
– Nézzük először a hosszabb időtávú grafikont.
– 1953-56 között volt az úgynevezett Ratkó-korszak, amikor abortusztilalom volt, és a férfiaknak gyermektelenségi adót kellett fizetniük. Ez gyorsan megnövelte e termékenységi rátát.
– Az emelkedést viszont valóságos zuhanás követte.
– A forradalom után megszűnt az abortusztilalom, de nem szűnt meg a kilátástalanság érzése az emberekben. A zuhanást a politika is érzékelte, és a hatvanas évek elején kezdtek azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne beavatkozni. Az egész társadalomban elindult egyfajta konszolidáció, és 1967-ben bevezették a gyest: a gyerek születése után az anya három évig otthon maradhatott, havi 500 forint segélyt kapott. Ez akkor eléggé jelentős összegnek számított, már a bevezetés híre is kedvező hatással volt a gyermekvállalásra. A gyes bevezetése után még egy évig tartott az emelkedés, de mivel az 500 forint rohamosan elértéktelenedett, újra demográfiai lejtőre kerültünk, újra be kellett avatkozni.
– Ez lett a szocpol?
– 1973-tól már a vállalt gyerekre is lehetett kapni lakásvásárlási támogatást. Ez rövid távon hatalmas emelkedést hozott a termékenységi rátában, ráadásul a Ratkó-gyerekek épp ekkor váltak szülővé.
– Jól látható, hogy 1975 volt a csúcsév, majd hosszú, tartós csökkenés következett.
– Igen, ’80-ra ismét kettő alá esett a termékenység. Lux Elvira gondolata volt, hogy tegyék elérhetővé az anya keresetével arányos juttatást. Ebből lett a gyed. A gyed ma a szülést megelőző átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
– A GYED megállította a csökkenést, de nem fordította meg a folyamatot. A rendszerváltás újra negatív fordulópont.
– Itt nem a gyeddel volt gond, hanem azzal, hogy nagyon sokan elveszítették az állásukat. Sokak számára bizonytalanná vált a jövő.
– 1995-ben életbe lépett a Bokros-csomag. Ez hogyan hatott?
– Tovább gyorsította a termékenységi ráta csökkenését, mert a gyedet megszüntette.
– Térjünk át a második grafikonunkra, amelyen már az uniós átlag is látható. A termékenységi ráta 1999-től hosszú ideig csekély ingadozással alacsony értéken stagnál, majd 2008-tól újabb lejtő következik.
– 2000-ben visszaállt a gyed, ami megállította akkor a zuhanást. 2004-től inkább az uniós csatlakozáshoz fűződő kedvező várakozások játszottak szerepet, mint a konkrét intézkedések. Pedig épp itt kellett volna hathatós intézkedéseket hozni, mert ekkor érte el a legaktívabb szülőképes kort a hetvenes évek közepén született szocpol-generáció. Ösztönző intézkedések helyett 2006-tól kezdett nyomasztóvá válni a devizahitel, 2009-ben elmélyült a válság, majd a Bajnai-kormány lecsökkentette a gyest három évről kettőre, aminek meg is lett a következménye, 2011-ben elértük az évszázados mélypontot.
– Az új kormány hivatalba lépésétől hosszú emelkedési időszak kezdődött.
– Az egyik legelső intézkedés a gyes lerövidítésének visszavonása volt. 2011-től bővült a családi adókedvezmény, már egy és két gyerek után is járt. Három gyerektől szinte már személyijövedelemadó-mentessé vált a család. 2014-től életbe lépett a gyed extra, a nők a gyed vagy a gyes mellett is legálisan dolgozhattak. 2016-ra nagyrészt megszűnt a devizahitel.
– Úgy tűnik, hogy 2016-ra az addigi intézkedések hatása kimerült, a termékenység négy éven át nem nőtt. Mi történt 2019-ben, amitől újra növekedni kezdett a termékenység?
– Elindult a babaváró hitelprogram. A fiatal házaspárok olyan jelentős támogatást és kedvező, szabad felhasználású hitelt kaphattak, amelyből akár már otthont is lehet teremteni. Kiszélesedett a csok. A 2020-as uniós átlagértéket még nem közölték, de szinte biztos, hogy ebben az évben már sikerült azt felülmúlnunk a KSH adatai szerint is, és 2021-re végre jobbak lettünk, mint a Bokros-csomag óta bármikor.
– Vannak még a politikának eszközei a további javulás eléréséhez?
– Muszáj, hogy legyenek. A családok anyagi biztonságérzetét tovább növelő intézkedések mellett olyan konkrét eszközök, amelyektől nő a bizalmuk a jövőben is. Ilyeneket a rendszerváltás óta csak jobboldali kormányok hoztak.