Alapos elemzés és kutatás után arra az eredményre jutottak a világ különböző nyelvészei, hogy a magyar nyelv ősisége a Kárpát-medencében meglepő, eredete sok ezer évre vezethető vissza. A francia Sorbonne Egyetemen végzett nyelvészeti kutatások eredménye is arra utal, hogy a magyar nyelv igen régtől fogva jelen van a Kárpát-medencében, még akkor is, ha különböző etnikumok beszélték és a kívülállók más-más néven nevezték. Francia kutatók megvizsgálták, hogy mennyi ősetimont tartalmaznak az egyes nyelvek és a következőre jutottak: az angol 4, a latin 5, a kihalt őstörök nyelv 25, a magyar 68 százalék ősetimont használ. Ezek után fölösleges a magyar szavakat „kiárusítani” különböző, nem túl régen ötvöződött népeknek, mert jószerével ezt tették és teszik ma is azok a nyelvészek és történészek, akik vagy tudatlanságból, vagy tudatos félrevezetéssel a magyar szókincs jó részét idegen nyelvek jövevényszavaiként aposztrofálják.

Az mindenki előtt világos, hogy az értelmes ember megjelenésével létrejött egyfajta kommunikáció, amelyik először jelekből állt, később hangokból – ehhez komoly biológiai átalakulás kellett –, majd szavakból és mondatokból. Az sem kétséges, hogy egy ősnyelv olyan tulajdonságoknak kell megfeleljen, amelyek párhuzamosan a biológiai fejlődéssel, annak lehetőségeivel képes korrelálni. Eddig egyetlen nyelv rendelkezik ezekkel a feltételekkel, éspedig a magyar – ahogy ma nevezzük. Logikája olyan, mint a matematikáé, alapkövekből építhető föl, pontos számtani műveletekkel.

Miért fontos ez? Az sem kétséges, hogy az ember fejlődése során először mindig számolt – a kisgyermek ma is azt teszi, mikor a tárgyakat, játékokat szortírozza, szétválasztja – és csak azután tanul meg jelentést hordozó szavakat. Azt se felejtsük el, hogy a szájüreg, a torok és a gége átalakulása önmagában még nem elégséges a beszéd létrejöttéhez. A nyelv kialakulása különleges, új idegrendszeri viszonyok nélkül elképzelhetetlen. Joggal mondta Max Müller neves nyelvész, hogy a beszéd elsősorban az agy műve, hiszen a papagáj rengeteg szót ejthet ki, mégsem tud beszélni, mert a kitűnő hangadó szervéhez nincs elég jó agya.

A filozófia és a nyelvészet évezredek óta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy volt-e valamilyen egységes ősnyelv az emberiség történetében, vagy a Föld különböző pontjain eleve különféle nyelvek keletkeztek-e. Az ősnyelv – széttagolódva – hagyta maga után szabályait és nyomait mindenfelé? Az utóbbi lehet igaz, mivel a nyelvek kialakulásában sok olyan logikai hasonlóságot fedeznek fel a nyelvészek, amelyek visszavezetnek egy ősnyelvre.

Miért lehet a magyar – akár más néven – az ősnyelv? Ha a beszédre képes ember megjelenését mondjuk 28-30 000 évre tesszük, akkor korábban ősnyelv sem létezhetett Európában. Ha a kultúrák kialakulását vesszük alapul, akkor mindenképpen Ázsia vezet Európával szemben. Így az ősnyelv is ott alakulhatott ki, és így lehet a magyar az ősnyelv, amely keletről került be a Kárpát-medencébe. Tehát az ősnyelv kulcsa többek között az, hogy mióta élnek magyaroknak nevezett emberek a Kárpát-medencében, akik ragozó nyelvet beszéltek? Utóbbi pedig genetikai vizsgálatokkal eldönthető, megkérdőjelezhetetlenül.

A magyar nyelv ősiségére, alapnyelv mivoltára sokan rácsodálkoztak már. Ha „levetkőztették” szavainkat, olyan szógyökökhöz jutottak, amelyek megdöbbentően kevés számot képviselnek, talán húsznál is kevesebb van. Ugyanígy fordítva, a csúcstechnológiát képviselő ragok, toldalékok, képzők logikus hozzáadásával páratlan szókincset hozhat létre különleges gondolkodásunk, aminek igazolását látjuk a magyar tehetségek világviszonylatban elismert ötletgazdagságában, problémák megoldásában.

Az ősnyelv története legalább annyira fontos, mint az azt hordozó népé, és a kettő korrelál, ha megtaláljuk a helyes utat. Nyelvünk hordozója az igazán elvont tudománynak, a filozófiának. Ezért voltak képesek költőink verseikben kifejezni saját filozófiájukat.

Ilyen világra szóló öröksége egy népnek sincs, ezért őrizzük, védjük a magyar nyelvet mint az egész világ kultúrájának forrását. Amíg magyar szó van a világon, addig nemzetünk léte is biztosítva lesz.

Hankó Ildikó