Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Soós Péter rendező
Hirdetés

Hatalmas, fehér vezéri jurta áll egy szentendrei ipari csarnokban. Dzsingisz kán unokájáé. Kint lóg az eső lába, bent kommunista hangulatban ázik a csarnok, szóval akár egy posztapokaliptikus filmben is lehetnénk, amelyben összemosódtak az idősíkok és a furcsa jövőbe, dicsőséges jelenünkbe keveredtek a mongol harcosok, hogy lenyilazzák a zúgó-búgó drónokat. Batu kán bent fekszik gyönyörű ágyasával, kiszűrődnek hangfoszlányaik, ám az arany álarcos ajtó előtt nem őrség, hanem a filmes stáb tagjai állnak: sminkesek, jelmezesek, műszaki személyzet, bent operatőrök, hangmérnökök dolgoznak, a rendező pedig árgus szemmel figyeli az erotikus jelenetet. Szóval mégsem olyan meghitt a pillanat, egy igazi kán aligha tűrne ilyen szemérmetlen kíváncsiságot. Hamarosan kinyílik a fejedelmi ajtó, és kilép rajta Batu kán, azaz Bold Csojmbol mongol színész. Genevieve Flo­rence fiatal angol színésznő bent marad, „beauty-shotot” készítenek róla. Cigiszünet következik, a kánnal tartunk és tréfálkozva megkérdezzük tőle, hogy ha a valódi Batu színe előtt állnánk, meddig maradhatnánk életben? Kezét gyorsan elhúzza a torka előtt, cinkosan mosolyog.

Mindenki úgy gondolja, hogy Batu kán egy vérengző hódító volt, mondja Bold Csojmbol.

– Ebben a filmben én azt próbálom megmutatni, hogy milyen volt emberként és milyen harcok dúltak a lelkében. Van nálunk egy mondás, miszerint ha meg akarod ismerni Dzsingiszt, akkor ismerd meg Batut, ez sokat elárul a karakteréről.

Bold Csojmbol Moszkvában végezte a színit és elárulja, hogy a mongol színészeti nyelv nem a szomszédos országokéhoz (Korea, Japán, Kína), hanem az oroszokéhoz hasonlít. Nem véletlen tehát, hogy Szergej Bodrov rendezte a legismertebb Dzsingisz kánról szóló játékfilmet, a 2007-es Mongolt. Tehát népszerű témához nyúlnak a nemzetközi, magyar–angol–ausztrál–mongol koprodukció alkotói, hisz magyar köntösben még nem láthattuk ezt a történetet. Ám az orosz film állítólag népszerűtlennek bizonyult Mongóliában, mivel a főszereplőt japán színész játszotta.

Korábban írtuk

– A karakter hamis volt. Nézése, mozdulatai idegenszerűen, japánosan hatottak. A japánok másként gondolkodnak, mint a mongolok, szerintem mongol szereplőt csak mongol színész képes hitelesen alakítani. De ne értsenek félre, ez fordítva is igaz: egy mongol például nem tudna jól szamurájt játszani, mert teljesen más a mozgáskultúrája és érzelemvilága – a színész rámutat a karjára –, kell a mongol vér!

– A nomád ösztönök mindmáig a mongolok vérében csörgedeznek – mondja Bold Csojmbol. Tehát ha jól értjük, a mongol nézőközönség igazán nem kifogásolhatja a stábot, a film jó esélyekkel indul az ottani mozikban. A Batu kánt alakító színész különben jól érzi magát hazánkban, dicséri a kedves és segítőkész magyar filmes szakembereket, ám mégis hiányoznak neki a hazai ízek. Olyannyira, hogy a szilvásváradi forgatáson a mongol színészek és kaszkadőrök szállodájuk parkolójában mongol módra birkát vágtak és sütöttek (állítólag igen finom falat a birkafaggyúba tekert vese). Noha a magyar birka sem az utolsó, híjával találtatott, mert a húsának más az íze, ráadásul a magyar konyha nagyon csípős és fűszeres, és Mongóliában sokszor egy csipetnyinél több só is extrém ízesítésnek számít.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Cerenbold Cegmid a sámán szerepében

Visszamegyünk a hatalmas ipari csarnokba, hogy szemügyre vegyük a többi díszletet is. Bent a vezérin kívül felhúztak egy tanácskozójurtát meg egy középkori magyar királyi vártermet, kettős kereszttel a falán. Bóklászásunk során régi, falon felejtett lapok jelzik, hogy ugyanitt forgatták Az utolsó királyság című brit történelmi sorozatot is, tehát láttak már daliás időket ezek a csarnokok. A középkori várteremben egy medencét eszkábáltak, leleményes kazánszerkezet melegíti a vizét, föléje fekete pányvát feszítenek ki, amely mögé égősorból rakják ki a Tejutat, hogy a felvételen úgy látsszon, mintha az éjszakai égbolt tükröződne a víz felületén. Ide érkezik nemsokára a sámán, azaz Cerenbold Cegmid népszerű mongol színész. Ám addig is elcsípjük Soós Péter rendezőt (Budapest Anno, Tűzvonalban, Hacktion), hogy meséljen a filmről, és persze nem állhatjuk meg, hogy rá ne kérdezzünk az előző, pikáns jelenetre is.

– Sokkal nehezebb intim jelenetet forgatni, mint például egy harcit, mert mindenkiben van egyfajta természetes szemérem, és semmivel sem akarjuk megbántani, megsérteni a másikat, ráadásul az utóbbi években ez igen kényes témává vált. Eddig azt sem tudtam, hogy van a világon intimkoordinátor nevű szakember, tehát olyasvalaki, aki az intim jeleneteket felügyeli, ezeket beszéli meg a színészekkel. Nálunk nincs, mert a színészek nem kérték – árulja el a rendező az új filmek új kulisszatitkait. Körülöttünk szétszórva található a mongol hadi tábor minden kelléke: szekerek, bőrök, székek, üstök, mintha mindent hátrahagyott volna a sereg, mielőtt visszaindult Mongóliába. És ha már díszletek: a jelmezek és a rendezői képernyőn ellesett felvételek alapján arra jutunk, hogy vérbeli történelmi hangulata és lelkülete lesz a filmnek, tehát a külcsínje sokat ígér és nem esik abba a hibába, mint más, nemrég megjelent, magyar középkorról szóló alkotások.

– Nem akarunk akciófilmet csinálni vagy versenyre kelni azokkal. Mi Batu kán döntését, az ezt megelőző három nap történetét szeretnénk bemutatni történelmi, fikciós dráma formájában és megadni a magunk válaszát arra a kérdésre, hogy miért fordította vissza a kán seregét és vonult ki Magyarországról. Éppen ezért a belső útjára fókuszálunk, arra, hogy milyen motivációk vezettek szokatlan döntéséhez. Győzhetetlen seregének ugyanis az volt a célja, hogy eljusson az Atlanti-óceánig, mégis visszafordultak Esztergom alól. Miért is? Ez húsba vágó kérdés, hisz ha tovább mennek, lehet, hogy egész Európa történelme másképpen alakul – mondja Soós Péter.

Eredetileg Mongóliában akarták forgatni a filmet, ám rájöttek, hogy nem lenne megfelelő infrastruktúra, így Magyarországon maradt a koprodukció. Aki nyitott szemmel járt, az több helyen láthatta a stábot: Szilvásváradon, a kisoroszi szigetcsúcson és a Prédikálószéken is forgattak.

– Roppant erős a mongol színészek jelenléte, erős érzelmeket árasztanak vagy váltanak ki a többi színészből. Nagyon alázatosan állnak a feladatukhoz, profik, mindent megcsinálnak, amit kérünk tőlük. A film története is télen, 1242 februárjában játszódik, cudar körülmények között dolgoztunk, hol tíz órán keresztül szakadó esőben, hol csípő hidegben egész éjszaka, ám senki sem panaszkodott. A mongol színész órákig képes szótlanul állni az esőben, de az angolok sem kismiskák, ők csak legyintettek, mondván, hogy ez átlagos angol időjárásnak számít – meséli Soós Péter.

Közben megérkezik a sámán, hagyományos viseletben. Sminkelik, a rendező utasítja, a tolmács fordítja, figyelmesen hallgatja az instrukciót, visszakérdezés nélkül, egyből megérti a feladatát. Ketten kézen ragadják, tartják, míg háttal a víz fölé fekszik, hogy majd rávethessék. Angolul elhangzanak filmes szakszavak: „Here we go. Quiet please. Rolling! 3-2-1 Action”, a sámánt a vízbe vetik, csobban egyet, majd fokozatosan elmerül, pár másodpercig a víz alatt marad, míg a kamera felülről veszi a jelenetet, csillagok csillannak a vízen És megvan! Kihúzzák, majd elhangzik az értékelés: „Ez baromi jó volt, gyerekek! Most csináljuk meg vérrel!”

Noha a Nyugatot nem hódíthatták meg a mongolok, vajon a magyar–angol–ausztrál–mongol koprodukció beveheti-e a világ mozitermeit? Hátszelet, pénzt, fegyvert, paripát már tavaly kaptak a Nemzeti Filmintézettől (1,26 milliárd forintos gyártási támogatást), sőt, a múlt héten derült ki, hogy további 1,232 milliárdot ítélt meg az intézet Soós Péter alkotásának, így a film az NFI-éra egyik legdrágább magyar történelmi filmjévé lépett elő. A szokatlan „ajándékot” Sipos Kornél producer azzal okolta meg, hogy „a háború, az elszálló energia- és benzinárak, a kata megszűnése, a dollár és az euró árfolyamának elszállása nagyobb terhet róttak a finanszírozásra”. A „rezsit” tehát rendezték, de vajon mindez elég-e a sikerhez? A rendezőtől megtudtuk, hogy az angol producerek ragaszkodtak hozzá, hogy angolszász színészek játsszák a főszerepeket, mert a nemzetközi piacon kellenek a húzónevek. Így került a produkcióba Michael Iron­side (Az emlékmás, A hegylakó), David Schofield (A Karib-tenger kalózai, Gladiá­tor), Eric Roberts (A cigányok irálya) és a Kevin Spacey-t váltó Ray Stevenson, a nagy sikerű Róma című történelmi sorozat egyik főszereplője. Kevin Spacey azzal is sokat öregbítette a film hírnevét, hogy végül nem ő alakítja Cesareani bíborost. Mivel amerikai pere után ez lett volna az első játékfilmje, nagy dobás lett volna, ám Angliában is beperelték, ezért az angol fél visszalépett. Soós Péter bánja, mert Spacey vállalta volna a szerepet, és noha csak egyszer beszéltek, olyan mélységű dramaturgiai kérdéseket tett fel neki a szerepről, ami igazán szokatlan a színészek részéről. Egyelőre jól alakul a nemzetközi értékesítés is, ráadásul úgy, hogy még forgatnak (állítólag Kína már megvette, és most tárgyalnak Szaúd-Arábia és a dél-amerikai országok képviselőivel is).

– Fontos, hogy magyar témájú filmek készüljenek, ám a magyar történeteket nem árt nemzetközi közönség elé tárni és nagyobb fórumon bemutatni. A tervezés első percétől úgy szerettük volna elkészíteni, hogy ne csak a magyar nézőket szórakoztassuk vele, hanem elvigyük a világ minél több országába – mondja a rendező, majd hozzáteszi, hogy szíve szerint azt szeretné, ha a mongolok mongolul beszélnének a filmben, feliratozva, a magyarok pedig magyarul, de ezeket a kérdéseket végül a forgalmazó dönti el.

Ha nyelvében nem is, mozgásaiban azért él a nemzet: a mongolok akciójeleneteit mongol kaszkadőrinstruktor készíti, mongol kaszkadőrökkel, a magyarokét meg magyar. A mongol kaszkadőrök ráadásul igen tapasztalt szakemberek, többen a Marco Polo-sorozatban vagy a Mulan című filmben dolgoztak. A szilvásváradi katonai táborbeli forgatáson nyolcvan lovat használtak, a tömegesebb katonai jelenetekben hazánkban élő mongolok statisztáltak. Szakértőként itt volt körükben az ulánbátori sámánmúzeum igazgatója, Mongólia fősámánja, és Szilvásváradon be is mutatott egy szertartást, megáldotta Batu jurtáját. A film zenéje is izgalmasnak ígérkezik, hisz Mike Moren komponálja, ő a Queennek szerzett zenét, többek között Freddie Mercury és Montserrat Caballé Barcelona című albumának volt a producere. A fémesebb hangzást kedvelő vájt fülűeknek jó hír lehet, hogy a The Hu nevű mongol folk metált játszó zenekar is közreműködik a zenei felvételekben, torokénekkel és különleges hangszerekkel. Február közepéig forgatnak, és a tervezett mozibemutató ez év decemberében lesz, amikor is kiderül, hogy a Róma főszereplője, hiteles mongol színészek, a világ egyik legnépszerűbb metálzenekara és a magyar know-how képes-e arra, amire a mongolok nem voltak nyolcszáz évvel ezelőtt: meghódítani a Nyugatot, legalábbis a mozitermeit.