Újra kinyitja kapuit a Postapalota
A pénz múzeuma
A 2018 óta tartó felújítását követően, március 15-én újra kinyitja kapuit a Sándy Gyula tervezte, 1924 és 1926 között épült Postapalota. A Széll Kálmán tér ikonikus épületében a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központja mellett egy Európában is egyedülálló Pénzmúzeum is helyet kapott.
A Buda Palotának is nevezett egykori Postapalota eredetileg a Magyar Királyi Posta igazgatóságának épült eklektikus-szecessziós stílusban. A második világháború idején azonban súlyosan megrongálódott, ám mivel a sérülések a szerkezetét szerencsére nem érintették, felújítását követően az épület továbbra is a posta használatában maradt egészen a 2000-es évekig. Ezt követően 2016-ig üresen állt, majd először a jegybanki alapítványok vagyonkezelőjéhez, végül az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került. Az értékmentő rekonstrukció 2018-ban kezdődhetett el, hogy 2022 márciusában Sándy Gyula terveit hűen követve, jellegzetes stílusjegyeit megőrizve új szerepben ugyan, de a Postapalota újra kinyithassa kapuit.
Az épületbe a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központja költözik, de az alsó szintjein egy ingyenesen látogatható, Európában is kuriózumnak számító Pénzmúzeum és Látogatóközpont kap helyet, amely a pénzügyi szektor különleges világát mutatja be elsősorban a fiatal, 12-18 év közötti korosztályra fókuszálva.
– Az interaktív kiállítás közel 2400 négyzetméteren, a pénz öt, legfontosabb funkcióján keresztül vezeti be a pénzügyek és a gazdaság világába a látogatókat, akik több mint 200 kijelzővel, projektorral, 54 egyedi installációval, 2000 műtárggyal és rengeteg digitalizált ismeretterjesztő felülettel találkozhatnak – mondta Fábián Gergely, az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum ügyvezető igazgatója, külön kiemelve: az egyik legfontosabb szempontjuk az volt, hogy a múzeum ne egy passzív idővonal legyen, hanem izgalmas csomópontokon keresztül mutassa be a pénzügyi szektor különleges világát.
A látogatók így a kiállítás bejárása során kipróbálhatják magukat bankárként, tervezhetnek bankjegyet a saját arcképükkel, de bepillanthatnak a Szabadság téri székház elnöki szobájába is, sőt, akár egy kétszázmillió forintot érő, valódi aranytömböt is megemelhetnek.
A tudásközpontként is funkcionáló múzeumban ugyanakkor megnézhetjük az 1924-ben alapított jegybank mára már csaknem hatvanezer darabból álló, a Magyar Nemzeti Múzeum után hazánk második legnagyobb numizmatikai gyűjteményét, köztük az erdélyi pénzérméket éppúgy, mint az első önálló magyar papírpénzt, a Kossuth-bankót. A tárlat ugyanakkor emléket állít annak a 2030 banktisztviselőnek és családtagjaiknak, akik 1945-ben, életük kockáztatásával menekítették ki a Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát, valamint Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarúdját az országból.
A Magyart Nemzeti Bank Aranyvonatát mintázta meg Szőke Gábor Miklós szobrászművész rozsdamentes acélból: a Sándy Gyula közben felállított Robogás mintegy 13 méter hosszú, 13 tonnás és 7000 darab elcsúsztatott „aranyrúdja” dinamikus plasztikát alkot, amelynek megvalósításán a művész csapatával együtt két éven át dolgozott.
A Pénzmúzeum 2022. március 15-től előzetes regisztrációt követően, de ingyenesen várja a csoportokat és az egyéni látogatókat is.