A skarlát betű a Győri Nemzeti Színházban
Bűn, szerelem, önfeláldozás
Különleges előadással várja a közönséget október végén és november elején a Győri Balett: A skarlát betű Mozart és Max Richter zenéjére komponált koreográfiája látványos jelmezekkel, minimális, mégis szuggesztív díszletben ízig-vérig kortárs táncszínházi estet ígér. A premier előtt az alkotó, Velekei László koreográfus, a Győri Balett igazgatója mesélt többek közt arról, miért lehet aktuális ma ez a történet.
Egy regényt egész estés balettelőadásként színpadra állítani óriási kihívás, a Győri Balett azonban nem először vállalja a feladatot. Az Anna Kareninát hatalmas érdeklődés mellett játsszák évek óta, idén ősszel pedig Nathaniel Hawthorne klasszikusát, A skarlát betű című darabot tűzik műsorra. A XIX. századi új-angliai puritán közösségben játszódó cselekmény középpontjában egy házasságtörés története áll: Hester Perynne-t hűtlenség vádjával elítélik, megbélyegzik, és ruháján is hordania kell a bűnét szimbolizáló A betűt. Hester vállalja büntetését, nem adja ki szerelmét, a közösség lelkészét, Arthur Dimmesdale-t. A történet többek között a bűn és az érzelmek felvállalásának dilemmájáról is szól, amelyben a hősnő – szemben a közösség bigott ítéletével – saját belső törvényeit, erkölcsi parancsát követi.
– A skarlát betűt 2017-ben készítettük, ám úgy éreztük Csepi Alexandrával, a darab dramaturgjával, maradt még bennünk és a történetben is muníció, amit szeretnénk ellőni – mondja Velekei László, hozzátéve, amellett, hogy az előadás zeneiségére, a történet erejére koncentráltak, a korábbinál nagyobb súlyt fektettek a karakterek fejlődésére. A történet ugyanakkor reflektál a jelenre, a minket körülvevő zajos világra is.
– Érdekelt, hogy a fokozott társadalmi elvárások és azok torzulásai hogyan csapódhatnak le egy adott közösségben, hogyan tud egy ilyen közegben az ember kiállni saját értékei mellett, képes-e felvállalni az érzéseit – magyarázza a koreográfus. Hozzáfűzi: úton lévő alkotóként nem jelentheti ki egyetlen darabjáról sem, hogy százszázalékosan elkészült.
– Eleinte úgy gondoltuk, pluszjeleneteket emelünk be az előadásba, és az eredeti, már letisztult mozgásvilágot érintetlenül hagyjuk. Ám mivel én magam is változtam, másképp inspirált, új ötleteket, új gondolatokat indított el bennem a zene, ezért óhatatlanul sűrítettem a mozgásanyagot, így a koreográfia jóval feszesebb lett – mondja. Mozart Requiemjének A skarlát betű kezdetén felcsendülő dallamai új ívet adnak az előadásnak, az átszerkesztett zenei anyag pedig – Mozart és Max Richter kortárs zeneszerző művei – tökéletesen kiegészítik egymást.
A skarlát betű jól illeszkedik a társulat cselekményes balettjeinek sorába, mint Tolsztoj Anna Kareninája, Ibsen Peer Gyntje vagy a klasszikus balettek egyik legkedveltebbje, a Giselle, amelyet izgalmas átdolgozásban, Lajkó Félix zenéjével állítottak színpadra. E repertoárépítésben a közönség is társukká szegődött: bátrabban, merészebben, a történetet elemelve közelíthetnek a cselekményhez.
A Győri Balett ugyanakkor egyedi utat jár be a társulati építkezésben is: nem a klasszikus hierarchiában, azaz a technikai szempontból jóval erősebb szólisták és a háttérként működő tánckar felállásában gondolkodnak. Velekei László fontosnak tartja, hogy minden táncosa elsőrendű technikai és művészi kvalitás birtokában legyen, a társulat ezen erősségére épít az előadásban a szólókra reflektáló tánckari mozgásanyag is. Szerinte ennek a közönség is örül, hiszen így mindig új és új művészeket láthat a főbb szerepekben, miközben mindez jó hatással van a társulat kohéziójára. A koreográfus hangsúlyozza, továbbra is hisznek abban – Markó Iván művészi örökségét követve –, ha napokig ott rezonál az emberek szívében, amit el akartak mondani nekik a világról, a bennük megfogalmazódó érzésekről, akkor válik művészi szempontból hitelessé, igazán átélhetővé az előadás. A skarlát betű legközelebb november 7-én, 8-án és 9-én látható a Győri Nemzeti Színházban, míg a budapesti közönség november 17-én és 18-án tekintheti meg a Nemzeti Táncszínházban.