Csupasz téglákon remekmű

A tűzfalfestészetet sokan tévesen összekötik a graffitivel. Hazánkban az embereknek sokáig nem volt módjuk a falfestmények szebb arcával megismerkedni, legfeljebb igénytelen graffitikkel, és a „művészek” falakat csúfító szignóival, vagyis tageivel találkoztak. Pedig a tűzfalfestés kultúrája már a múlt század fordulóján is jelen volt. Az 1900-as évek legelején még nem léteztek a ma ismert nyomdatechnikai eszközök, minden reklámot és cégtáblát kézzel kellett festeni. Magyarországon és a nyugati országokban egyaránt népszerűek voltak a tűzfalakra festett óriási reklámok. A nyomdaipar fejlődésével aztán a kézzel festett reklámok háttérbe szorultak, hiszen olcsóbb és praktikusabb volt kinyomtatni egy plakátot, mint megfesteni egy fotó minőségű, óriási képet. A fényreklámok megjelenésével új lendületet kapott a reklámipar modernizációja, a tűzfalfestés évtizedekre művészeti szubkultúrává vált.

A műfaj mára teljesen átalakult és újra megtalálta a helyét nem csak mint művészeti irányzat, hanem mint reklámpiaci termék is. A hosszú mellőzöttség után a falfestés újszerűnek hat, művészi értéke pedig a vászonra festett alkotásokéval vetekszik. Hatalmas rajongótábora van világszerte. Észak-Amerikában örvend a legnagyobb népszerűségnek, Európában pedig Lengyelország, Németország, Franciaország és a balti államok tekinthetők a falfestés otthonainak, és Oroszországban is felfutóban van a műfaj. A balti országokban street art fesztiválokat szerveznek, amelyek keretein belül két hónap alatt tíz falfestmény készül el Tallinnban. 

Budapest tűzfalait sok helyen festmények díszítik. A legtöbb kültéri festmény az Erzsébetvárosban található. Akiknek volt alkalmuk megcsodálni az angliai 6:3-nak emléket állító kerületi alkotást, azok számára nem nehéz belátni, hogy az omladozott vakolatú falakkal a legjobb, ami történhetett, hogy gondos tatarozás után egy valós művészi értékkel bíró festménnyel díszítették őket.

Immár 15 éve készít köztéri falfestményeket a csapat egyik tagja, Jankovits Barnabás, aki a Demokratának elmondta, hogy a három-négy fős kemény mag főállásban dolgozik, nagyobb megbízások esetén pedig 10-12 főre bővül a csapat. Engedélyeket intéznek, megrendelőkkel tárgyalnak, terveznek, festenek és álmodják a következő projektet. Első, 2012-ben elkészült falfestményüket a nemzet színészeinek ajánlották.

– A nemzet színészeinek portréját saját költségünkön festettük meg a Rákóczi híd támfalára, amolyan referenciamunkának szántuk. Azt gondoltuk, az eredmény meggyőző lesz mindenki számára, főleg a döntéshozókban bíztunk, akik majd úgy látják, az ilyen városdíszítésnek helye van Budapesten is.

Első munkájuk ötletével annak idején megkeresték a Müpát, a Nemzeti Színházat, a IX. kerület korábbi, fideszes vezetését is. A Müpa azóta sem válaszolt a csapat levelére, a Nemzeti Színház és a kerület viszont felkarolta a kezdeményezést. A színház a festményen szereplő színészek örököseinek a hozzájárulását szerezte meg, a IX. kerület pedig a felületet adta. A csapat méltó emléket állított a nemzet színészeinek és azóta a graffitisek sem firkálják össze a falat, mivel „szakmabeliként” tudják, hogy rengeteg energiát és munkát igényel egy ilyen festmény elkészítése.

– Jóformán hetente kapunk leveleket iskoláktól, óvodáktól, lakóházak közös képviseleteitől, hogy egy belső udvar tűzfalát szeretnék festménnyel díszíteni. Érdeklődnek, hogy hogyan lehetne támogatást szerezni a festményre, van-e pályázat erre. Mi mindig azt tanácsoljuk más lehetőség hiányában, hogy meg kell keresni a polgármestert, a helyi önkormányzatot, akik döntési joggal bírnak egy ilyen projekt kapcsán – tájékoztat Barnabás.

Nehézséget jelent, hogy a tűzfalfestés ízére még mai napig nem kaptak rá igazán az önkormányzatok. Az egyetlen kivétel Erzsébetváros korábbi jobboldali vezetése volt. A Neopaint csoport és az önkormányzat között nagyon jó együttműködés alakult ki. Erzsébetvárosban számtalan tűzfal éktelenkedett évtizedekig kihasználatlanul, mostanra azonban a kültéri festmények a kerület kulturális negyed imázsát erősítik.

Vattamány Zsolt, a kerület korábbi, fideszes polgármestere szerint már korábban gondolkoztak azon, hogyan lehetne a városrész látképén javítani, ugyanis amikor a szocialistáktól átvették a kerület irányítását, Erzsébetváros egy kifejezetten kopottas, lestrapált környék benyomását keltette. A belvárosi kis utcák szürkesége nyomasztó volt a lakók és a turisták számára egyaránt. Ekkor kopogott be az ajtajukon a Neopaint csapata.

– Egy olyan kész koncepciót tettek le az asztalra, amely tökéletesen illeszkedett a mi elképzeléseinkkel. Szerencsés egybecsengés volt az ötleteinkben – emlékszik vissza Vattamány Zsolt.

A tűzfalak festése hatalmas hírveréssel járt, országosan és nemzetközileg egyaránt ismertek lettek a VII. kerületi alkotások. Teljes házfalak újultak meg, a Rumbach Sebestyén utcában megvalósult az angliai 6:3 emlékére készült festmény, mellette pedig a Rubik-kockát ábrázoló mű. Az alkotások igazi látványossággá váltak, többségük bekerült a turisztikai reklámokba is.

A csapatnak azóta 50 festménye készült város- és országszerte. Vannak azonban olyan tűzfalfestmények is, amelyek nem láthatóak a nagyközönség számára. Ilyen az Alsóerdősori Iskola, a Madách Imre Gimnázium, a Dobsuli (Dob utcában lévő szakiskola) belső udvarának a falára került alkotások. Az első néhány köztéri mű elkészülte után ugyanis a kerületi óvodák, iskolák, lakóházi közösségek, intézmények is sorra kérték az önkormányzatot, hogy az épületük valamelyik falára festessen egy művet.

– A tűzfalfestés hatalmas siker volt a kerületben. A hozzánk érkező kéréseket befogadtuk, a terveket pedig az anyagi kapacitás függvényében igyekeztünk megvalósítani. Közben létrehoztunk egy tűzfal-rehabilitációs programot, amelyre minden költségvetési időszakban különítettünk el forrást – mondja Vattamány Zsolt, aki szerint nem csak arról volt szó, hogy a festmények esztétikai élményt nyújtottak és nyújtanak ma is a kerület lakóinak. 

A tűzfalfestést minden esetben felújítási munka előzte meg, hiszen a művek csak jó állapotú falakra kerülhetnek fel.

– Több ezer négyzetméternyi leromlott állapotú felület újult meg a falfestés nyomán – hangsúlyozta a volt polgármester. 

Azt pedig csak mellékesen teszi hozzá, hogy az önkormányzat kezdeményezése nyomán több vállalkozás, szálloda, magánépület is festménnyel díszítette az épület valamely falát.

– Amikor azt látom, hogy egy a Budapestet promotáló videóban megjelenik valamelyik falfestményünk, akkor számomra az azt jelenti, hogy akik a videót készítették, azok értéknek tartják. Felmerül bennem a kérdés, hogy más önkormányzatoknak miért nem fontos, hogy minél több ilyen festmény szülessen – tűnődik Barnabás.

A Nemzet Színészei – Neopaint Works

1 2 3 4 5 6 7 8 / 8

– Két éve festettük meg a Német utcában a magyar népmesékről szóló képünket. Csak a mi Facebook oldalunkon 380 ezren nézték meg a fotóját, 5000 lájkot kapott és több mint ezer megosztást. A neves zongorista, Cziffra György emlékére készült portrénknak, amely a Batthyány téri hévmegállóban látható, szintén óriási sikere volt.

A csapat festményeit az átadás után a szakmai portálok mellett a legfontosabb médiumok is bemutatják, politikai nézettől függetlenül. A művészet ugyanis mindenkit érdekel.

– Én nem találkoztam még olyan emberrel, aki azt mondta volna, hogy: nekem nem tetszenek a festmények, utálom a festészetet! A tűzfalfestészet nem más, mint klasszikus értelemben vett festészet, csak nem egy galériában mutatkoznak be az alkotások, hanem kültéren, és nem vászonra, hanem falra készülnek – teszi hozzá Barnabás.

A falfestmények népszerűsége egyre nő, hatalmas rajongótáborral rendelkeznek Magyarországon és világszerte egyaránt. A Neopaint közösségi oldalain túl rengeteg olyan felület van, amely folyamatosan figyeli az új műveket Európában vagy a nagyvilágban. Egy alkotás így akár több tízmillió emberhez is eljuthat. Az alkotók szerint a tűzfalfestés fontos társadalmi üzenetek célba juttatására is kiváló. Hőseinket, ügyeinket, nemzeti emlékezetünket is méltóképpen jelenítheti meg.