Hozzászoktunk, hogy minden embernek egyetlen életkora van. A fiatalokra valóban célszerű az életévek száma alapján, az úgynevezett kronologikus életkoruk szerint tekinteni, az egymástól eltérő mértékben öregedő időskorúak esetében azonban ez sokkal kevésbé informatív. Az ő hátralevő éveik száma sokkal inkább múlik az egészségi állapotukon, valamint kognitív és egyéb képességeiken, mint a már betöltött életévek számán – érvelnek a szerzők. Rámutatnak az életkor kétdimenziós jellegére: az emberek egyszerre rendelkeznek egy kronologikus és egy előretekintő életkorral. Az azonos kronologikus életkorral rendelkező emberek ugyanannyi évet éltek. Az azonos előretekintő életkorral rendelkező emberek pedig olyan korcsoportokhoz tartoznak, amelyekben az adott időponttól várható élettartam (a hátralévő évek becsült száma) megegyezik.

Hirdetés

A szerzők felteszik azt a kérdést is, hány éves kortól számítunk idősnek. Az egydimenziós világban egy bizonyos kronologikus életkor, általában 60 vagy 65 év felett mindenki „időskorú” vagy „időskorú eltartott”. Nem számít, mikor vagy hol élt, mint ahogy semmi más jellemzője sem. A kétdimenziós világban adott válasz sokkal érdekesebb. A szerzők akkor tekintenek valakit időskorúnak, amikor élete végéhez közeledik. Akkor következik be, amikor olyan korcsoportba lép, amelyben a várható élettartam 15 év, vagy ennél rövidebb.

A kronologikus életkort, amelynek elérésével a várható élettartam 15 évre rövidül, előretekintő öregségi küszöbnek nevezik.  Ez időben, térben és a népesség alcsoportjai szerint változik. Arra a következtetésre jutottak – ezt hatásos példákkal is szemléltetik –, hogy az előretekintő mutatók drámaian megváltoztatják a népesség öregedéséről alkotott képünket. Új módszertanuk szerint vizsgálódva szinte minden kérdésben meglepetés érte őket. Ezek közül is a legnagyobb annak felfedezése, hogy a várható élettartam gyorsabb növekedése a népesség lassabb öregedését eredményezi. Pedig könyvek, cikkek és weboldalak százai állítják ennek ellenkezőjét! „Ezt a jelenséget az egydimenziós szemüvegben biztosan nem vettük volna észre, de a többdimenziósban már látható.” 

Az új szemüvegben továbbá egy fontos közpolitikai kérdést, az állami nyugdíjkorhatár meghatározását is az új perspektívából elemzik.

Korábban írtuk

Az alternatív szemüveget már az ENSZ is felpróbálta: a szerzők által kidolgozott mutató, az előretekintő időskori függőségi ráta (EIFR) minden ENSZ-tagállamra elérhető a szervezet weboldalán.

Warren C. Sanderson: a Stony Brook Egyetem közgazdaságtudományi emeritus professzora, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet kutatója. 

Sergei Scherbov: a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet világnépesedési programjának programigazgató-helyettese, a Bécsi Demográfiai Intézet népességdinamikai és előrejelzési kutatócsoportjának vezetője, valamint az Orosz Elnöki Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia demográfiával foglalkozó nemzetközi laboratóriumának vezetője. 

Az Előretekintő élettartam című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint  webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.