Maurer Dóra 1982-ben Dieter Bogner művészettörténésztől kapott megbízást az ausztriai Buchberg kastély toronyszobájának „kifestésére”. A konceptuális geometriával, színelmélettel foglalkozó művész matematikai alapokon nyugvó módszerével illuzionisztikus teret hozott létre a boltíves toronyszobában, ahol a hideg-meleg színek kereszteződése a padlótól a plafonig beterítette a falakat, egyfajta szakrális teret hozva létre.

Maurer Dóra az 1982-es buchbergi festés részleteit filmen dokumentálta, melyet egy grafikai mappával és az erre az alkalomra létrehozott helyspecifikus falfestéssel együtt láthatunk a győri Torula Művésztérben a 2022. június 11-én – a művész 85. születésnapján – nyílt Térfestés című kiállításon. A művésznő a buchbergi missziót egyébként legutóbb a Ludwig Múzeumban 2008-ban megrendezett Szűkített életmű című kiállításán idézte fel. Azóta azonban nem készített helyspecifikus installációt, a győrihez hasonló grandiózus alkotásra pedig az eredeti mű keletkezése óta nem vállalkozott.

Az egyedülálló installációra reflektálva a magyar divatmárka, a NUBU vezető tervezője, Garam Judit limitált számú, négy különböző termékből álló kollekciót tervezett. A kollekció darabjai printelt pólók és táskák, amelyek a kiállításon és a NUBU üzleteiben és webshopján is megvásárolhatóak a kiállítás ideje alatt, azaz 2022. július 30-ig.

Hirdetés

A Torula Művésztér

A 136 éves győri szeszgyár képzőművészettel való kapcsolata nagy múltra tekint vissza: a gyár egykori tulajdonosa August Lederer osztrák iparmágnás igazi műpártoló volt, aki szoros kapcsolatot ápolt a bécsi szecesszió művészeivel, Gustav Klimttel és Egon Schiele-vel is. Utóbbi gyakori vendég volt a gyártulajdonos győri otthonában, de Lederer a szeszgyár egyik csarnokát is Schiele rendelkezésére bocsátotta, ebben a műteremben készültek Lederer egyik fiát és a győri „Kecskelábú” hidat megörökítő képek.

A Schiele által használt műterem a második világháború alatt ugyan megsemmisült, de a gyár egyik, ipari termelésre nem használt csarnoka most is képzőművészeti alkotásoknak ad otthont. A hatvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig itt működött az ország első ipari méretű torulaélesztő-gyára, innen kapta nevét az alapítványi fenntartásban működő művésztér is, mely a hazai kortárs művészeti intézményrendszer egyik legfrissebb, és egyben legprogresszívebb szereplője is.

A Torula Művésztér épületében hét egyéni és egy közösségi műterem, továbbá egy 320 m2 alapterületű, 13 méter belmagasságú kiállító- és előadótér található. A pályázat útján elérhető műtermek elsődlegesen fiatal művészeknek biztosítanak bemutatkozási, kiállítási lehetőséget.

Korábban írtuk