Nyolc dalt tartalmaz az album, ami nem tűnik soknak, viszont egyik sem rövidebb öt percnél. Alapvetően chillout övezi körbe a hangulatot, habár a ritmika hűséges maradt az elektronika alapjaihoz. Kivételesen nem sorakoztattak fel megannyi vendégénekest, csak egyet: Stephanie Dosen amerikai énekesnőt, aki nem esik túlzásokba, s ez épp így jó. Nagy slágerrel most nem készültek, ellenben egy idegesítő ötperces intróval igen, de még ennek ellenére is a „kellemes elektronikus zenék” elnevezésű polcra tenném az albumot. Az mondjuk nem biztos, hogy gyakran le is venném onnan.

Marosvölgyi Luca

The Chemical Brothers: Further – EMI, 2010

FILM – Új köntös

Négy amerikai katonát letartóztatnak egy általuk el nem követett bűncselekmény miatt, de sikerül megszökniük, hogy aztán közös erővel segítsenek az arra érdemeseknek. Az eredeti A-Team sorozat 1983 és 1987 között futott, a mozifilm szereplői persze újak, a csapatot Hannibal Smith szerepében Liam Neeson vezeti, a Szépfiút Bradley Cooper alakítja, aki tényleg a film szívtiprója, a Rosszfiú figurája azonban nem ér fel az igazi Mr. T-vel, de ő is hozza a formáját. A legjobban sikerült karakterválasztás egyértelműen Murdocké, a csapat őrült pilótájáé, aki az adaptációban szinte jobb, mint az eredeti tévésorozatban. Az akciójelenetekben a sorozathoz híven senki sem sérül meg, és a robbantások, golyózáporok közben egy csepp vért sem látunk. A látványos sztori a régi történet előzményét foglalja magában, még ha aktuális körülmények között zajlik is, s a mozi pedig épp olyan semmitmondóan élvezhető, mint a sorozat volt annak idején.

Tabajdi Daniella

A szupercsapat – amerikai akciófilm, 2010

FOLYÓIRAT – Új lap Svájcból

A kéthavonként megjelenő, Svájcban készülő magyar nyelvű újság 2010 tavaszán látott először napvilágot, így elsősorban a svájci magyarokhoz szól, de a nyugat-európai és az egész magyarság talál benne kedvére való olvasmányt. Az elmúlt néhány évben örvendetes módon szinte egész Svájcban felpezsdült a társadalmi és kulturális élet, sorra alakultak magyar szervezetek, gyermek- és kulturális közösségek, baráti társaságok. A sokasodó eseményekről és rendezvényekről szóló tudósítások igényelték egy nyomtatott Hírmondó megjelenését, amely független lapként bemutatkozási és hirdetési lehetőséget kínál az olvasóknak, illetve remek lehetőséget a közösségek összefogására, egymás megismerésére. Az újság nemcsak felnőtt olvasóknak szól, hiszen belső mellékletben, a Kincsesládában, mesékkel, versekkel, rejtvényekkel kedveltetik meg a svájci magyar gyermekekkel anyanyelvünket. A lap gerincét a magyar közösségek bemutatkozása, az időszerű eseményekről és a svájci magyarság életéről szóló tudósítások alkotják, de vannak irodalmi, történelmi, kultúrtörténeti írások is, sőt névnaptár is, ahol régi, szép magyar neveinkről olvashatunk.

Bognár József

MagyarHáz Független Hírmondó – magyar nyelvű svájci folyóirat

KIÁLLÍTÁS – Mítosz és valóság

A kicsi, de annál érdekesebb kiállítás egy olyan tárgy történetét tárja fel, melyről eddig nem feltétlenül gondolkodtunk reálisan. Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza, és célja az asszonyi hűség kikényszerítése, biztosítása volt. Persze, a tárlat célja éppen az, hogy ráébredjünk, mekkorát tévedtünk. A kiállító tér piros vásznai és sejtelmes fényei egyből megadják a témához nélkülözhetetlen alaphangulatot. A múzeum – tradícióihoz híven – elsősorban azonban a tudományos szempontokat tartja szem előtt, így jelen kiállítása például az első a világon, mely az erényövekről irodalmi és történelmi emlékeket vizsgálva tárja fel a tudnivalókat és tévhiteket. A kiállított tárgyakat a fennmaradt szövegek, képek és tárgyi hagyományok vizsgálatával értelmezik, mely során ellentétbe kerül a mítosz és a valóság. Végül kiderül, hogy az erényövről szóló eddigi tudásunk pontosan beleillik abba a láncolatba, amely arról szól, hogy a modern kor a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni.

Keresztes Szilvia

Az erényöv titkos története – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, megtekinthető: szeptember 26-ig

KÖNYV – Összegzés

Negyven éve zenél együtt a Gryllus Dániel nevével fémjelzett Kaláka együttes, mely – ha hinni lehet a legendáknak – 1969-ben a pesti Népköztársaság útján kezdte pályafutását. A négy évtized alatt bejárták Európa szinte minden országát, megjelentettek huszonhat lemezt, s körülbelül ezer dalukat fújja kívülről a közönség. A tavalyi év végén a jubiláló zenekart egy meglepetéskoncert keretében köszöntötte a hazai zenevilág legjava, köztük Sebestyén Márta, a Csík Zenekar, a Misztrál, a Quimby és a Söndörgő. A különleges koncertet most mi is meghallgathatjuk, hiszen azt DVD formában a Cartaphilus Kiadónál megjelent emlékező kötethez ajándékba kapjuk. A könyvben egyébként a mai és az egykori Kaláka-tagok mesélnek az elmúlt negyven évről, s felelevenednek ezen időszak jelentősebb eseményei – erdélyi turné Kányádi Sándorral, Kaláka 40 a Marczibányi téren, Jubileumi koncert a Művészetek Palotájában, Csillagzene, Meglepetés-koncert –, mindez csaknem négyszáz fotóval illusztrálva.

BB

A Kaláka (első) 40 éve – Cartaphilus Könyvkiadó, 2010

ÉTTEREM – Páratlan harmónia

A Taverna Flórián a legjobb vidéki vendéglők egyike, mely még a jelek szerint felfedezésre vár. A 2009-es Étteremkalauzban előkelő 9,5 ponttal szerepelt, ám a 2010-esbe valamiért nem került bele, holott a szolgáltatás olyan színvonalú, hogy ott lenne a helye az országos gasztrotudatban. A kiszolgálás kifogástalan, felkészült és kellően kommunikatív, a hangulat barátságos és intim, a kerthelyiség páratlanul szép, az árak barátságosak, a konyha pedig kreatív. Rendeltünk füstölt pisztrángfilét tökmagolajos burgonyasalátával, őrségi kecskesajtot grillezve cukkinivel és rukkolával, konfitált libamájat lilahagyma-lekvárral és házi brióssal, gnocchit spenótos tőkegombás gorgonzolamártásban, gyömbéres csokoládékrémet és mákos túródesszertet. Az ételek egyenkénti elemzésére nincs tér, pedig megérdemelnék, minőségük a nagyon jótól a katartikusig terjedt. Itt és most csak annyit szögeznék le, hogy a Taverna konyhája – melybe bepillantást nyerhet a vendég is, az étteremnek nincs titkolnivalója – magabiztos, felkészült, a séf kiváló ízharmóniákat varázsol a nem túlcicomázott, de mégis gyönyörű tányérokra. A Taverna az a hely, ahová akár holnap is visszatérnénk, kár, hogy több száz kilométer választ el tőle.

Dorozsami Endre

Taverna Flórián – Kőszeg, Várkör