Az országgal együtt saját vágyaikért is küzdő nők más-más helyet foglalnak el a társadalmi ranglétrán, csak a férfiaknak való kiszolgáltatottság közös bennük. Az unalomig elcsépelt témát a rendezőnő szerencsére nem a szokásos csadoros-megkövezős sztereotípiákon keresztül vezeti fel, sokkal inkább a lehetőségekhez képest választható élethelyzeteket vonultatja fel. A valóságtól lassan elszakadó szürreális, allegorikus, csodás képi világ végül egy keserű mesébe repít, jelentősen kihasználva az arab világhoz kapcsolódó szakrális terek – mecset, fürdő, kert – erős szimbolikus hatásait. És nem mellékesen, a filmben az utóbbi évek legmegrázóbb színészi alakítása látható: amire Tóth Orsolya szavak nélkül képes, az egyszerűen megunhatatlan.

Farkas Anita

Nők férfiak nélkül – francia-német-osztrák filmdráma, 2009

ZENE – Örök és elpusztíthatatlan!

Egymás után térnek vissza a régi nagyok, ráadásul példaképeik felidézésével. Ezt cselekedte nyolcévnyi hallgatás után Phil Collins is, aki az 1963–1972 közötti néger soulzene klasszikusait dolgozta fel. Kísérő zenészei közé is olyan régi „motorosokat” válogatott, akikre 40-50 évvel ezelőtt ifjoncként rácsodálkozott. Ezek után nem csoda, hogy ezt a lemezt az eredeti, még életben lévő hírességek is nyugodtan hallgathatják, hiszen szinte saját magukra ismernek. 18 felvétel, amelyet többek között a Supremes, a Four Tops, a Temptations, Curtis Mayfield, Steve Wonder vitt sikerre, illetve amelyekkel a Holland-Dozier-Holland dalszerző-csapat örvendeztette meg a zenebarátokat. Mert az igazi zene örök és elpusztíthatatlan!

Szakács Gábor

Phil Collins: Going Back – Magneoton/Warner, 2010

KÖNYV – Földrészek között

Ismét egy útikönyv a száz közül – gondolhatnánk a cím láttán. S valóban, a kínálat ma már akkora a különféle bedekkerekből, hogy nagy odafigyelés kell számunkra a legmegfelelőbb kiválasztásához. A legjobb, ha először is utánajárunk a szerző mesterségbeli tudásának. Ha látjuk, hogy szakemberrel van dolgunk, s ráadásul magyar is az illető, nyert ügyünk van, s joggal bízhatunk benne, hogy nem fogunk csalódni. Jelen kötet írói például a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének olyan geográfusai, akik nemcsak hogy hivatalból jól ismerik a Föld minden zugát, hanem jól kezelik a fényképezőgépet is. S e kettő találkozásából egy olyan, az Észak-Mediterráneumot bemutató album született, amely jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik kíváncsiak e térség rendkívül gazdag történelmi, kulturális és művészeti örökségére.

BB

Mediterráneum világa – Anatóliától az Atlanti-óceánig, szerk.: Mánfai György, Alexandra Kiadó, 2010

KIÁLLÍTÁS – Monocikli a kriptában

A gazdag kerékpár- és fotógyűjtemény mellett sétánk elején velocipédek, teherhordó biciklik fogadnak bennünket, melyek a 19. század végi Budapestre kalauzolnak, miközben megpróbálják érzékeltetni a női emancipáció és a kerékpározás összefüggéseit. A hiteles atmoszférát mindehhez a fémplakátok és filmhíradó-részletek teremtik meg. A kiállítás külön térben – közelebbről egy kriptában, a szerzetesi temetkezési üregek közt – mutatja be a kétkerekű sportokat mai szemmel. Mindezt élménnyé a modern versenybiciklik és mountain bike-ok mellett egy, a sziklán elhelyezett monocikli szürreális látványa teszi. S hogy mozgásba lendüljünk, virtuális biciklitúrát is tehetünk Budapesten, mely a Belleville-i randevú című francia animációs filmből lehet ismerős a magyar filmkedvelők számára.

Keresztes Szilvia

Freecikli – a kerékpár kultúrtörténete – Kiscelli Múzeum, megtekinthető: november 14-ig

FILM – Harc a túlélőkért

A Resident Evil számítógépes játékból elkészített adaptációk immáron negyedik részét láthatja a nagyközönség, s ráadásul a Pc játékból készült filmek közül ez az első, amit 3D-ben is elkészítettek. És valljuk be őszintén, éppen a látvány az, ami igazán nagyot dob a sztorin. A T-vírus elpusztította a világot, csak sötétség és emberekre éhes élőhalottak maradtak a katasztrófa után. Alice, a még mindig gyönyörű Milla Jovovich útnak indul, hogy túlélőket keressen a romok között. A zombis sztori kissé sablonos, de a film elkészítése első osztályú, ehhez hasonló 3D minőséget az Avatar óta nem láttunk. Amikor az eső esik, szinte vizesek leszünk, a folyamatos sötét képkockák az epizódok közt pedig a film végéig megtartják a feszültséget. Néhol Kill Billes lassítások, néhol pedig Mátrixos effektek, a külalak tekintetében egyedülálló művel van dolgunk. S amikor már azt hisszük, újabb happy enddel van dolgunk, megjelenik a gonosz, így a rajongók biztosak lehetne benne, lesz folytatás.

Tabajdi Daniella

Kaptár – Túlvilág 3D – angol-német-amerikai akciófilm, 2010

KÖNYV – A focizseni emléke

Focizseni volt, mégsem lelte helyét e hazában. A mexikói olimpia kezdetén az önkéntes száműzetést – akkor még disszidálásnak hívták – választva kereste helyét a világban, de gyökeret ereszteni istenigazából sehol sem tudott. Labdazsonglőri zsenialitásával azonban így is sokakat elbűvölt. Amikor 1996-ban hazahívták, hogy segítsen, gondolkodás nélkül jött. De ugyanaz fogadta, mint amiért elment: a meg nem értés, a féltékenység, az őszinte szó miatti sértődöttség, az állóvízhez való ragaszkodás. Hányódott csapatról csapatra, végül már csak öregfiú-focizott, majd meghalt a pályán, amely az élete volt. Élettörténetét olyan szemtanú írta meg remekül, aki édesapja, Lakat Károly – a Fradi akkori edzője – révén tűzközelből figyelhette a történteket, majd később újságíróként is sokszor tollhegyre tűzte a Focizsenit.

Spangel Péter

Lakat T. Károly: Requiem a nagy 8-asért – a fradisták vargazolija, Kossuth Kiadó, 2010

ZENE – Szellemidézés

A zseniális tenoros John Coltrane egyetlen olyan lemeze, amelyen énekest kísért, Johnny Hartman-nel készült 1963-ban. Csaknem fél évszázad elteltével egy neves fekete amerikai énekes és egy nem kevésbé befutott – Németországban élő – magyar tenorszaxofonos vette a bátorságot arra, hogy újraalkossa az azóta klasszikussá vált felvételeket a régen eltávozott művészek nyomdokain. Tónit és nemzetközi rangját mindenki ismeri, de a másik főszereplő Kevin Mahogany sem teljesen ismeretlen számunkra, hiszen pár éve a Budapest Jazz Orchestra kíséretével lemezt is készített nálunk. Az albumon hallható zenei reprodukció érdekes ugyan, de éppen az énekes teljesítménye marad el a korábbi produkció nagyszerűségétől. Bizony Mahogany nem Hartman. Ugyanakkor Lakatos Tóni játéka méltó nagy elődjéhez: szenvedélyes, lebilincselő tenor-soundja a Mester elismerését is kiváltaná. Dicséretes, hogy a számunkra teljesen ismeretlen német és holland zenészekből álló ritmusszekció is méltó keretet ad a zenei szellemidézéshez.

Márton Attila

Kevin Mahogany–Tony Lakatos: The Coltrane-Hartman Fantasy, Skip Records, 2010